Magyarország vadászati nagyhatalom, mind a vadállományt, mind a magyar vadászati kultúra tudásanyagát és régi hagyományát tekintve. A világban kellő ismeretek nélkül mostanában egyre radikálisabban támadják ezt az egyébként szükséges tevékenységet. A világkiállítás egyik célja elmondani a nemzetközi térben, hogy vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a szeptember 25-én nyíló világkiállítás kormánybiztosa. Hozzátette: a kiállítással szeretnék kifejezni azt a büszkeséget, amit minden magyar jogosan érezhet.
Bakos Zoltán
Húsz nap alatt több száz program és esemény, ez az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás: nemzetközi konferenciák, gasztronómiai, lovas és vadászkutyás programok, lovas Európa-bajnokság, kulturális rendezvények országszerte. Mindemellett elkészül hazánkban egy olyan modern – korunk követelményeinek megfelelő – kiállítási- és konferenciaközpont, amely évtizedekre meghatározó lesz Közép-Európában. Mindez nehezített körülmények közepette, járványhelyzetben, folyamatos balliberális acsarkodás közben jött létre. Mindezekről kérdeztük Kovács Zoltán államtitkárt, az esemény kormánybiztosát.
Mennyibe kerül maga a show?
17 milliárd forint körül lesz a világkiállítás összköltségvetése, a lovas Európa-bajnoksággal együtt. Ez utóbbira szeptember első hetében a Magyar Lovassport Szövetség szervezésében kerül sor, illeszkedve a világkiállításhoz. Ez az első alkalom, hogy egy közép-európai ország elnyerte a rendezés jogát. Ebben a 17 milliárd forintban benne van továbbá az elmúlt három év több száz vidéki felvezető rendezvénye, a támogatott programok, a projektcég költségvetése, és természetesen a húsz napos központi rendezvény is.
Mennyibe kerül az infrastruktúra, a pavilonok felújítása, az új épületek, a környezet rendezése?
A baloldal évek óta előszeretettel mossa egybe a világkiállítás és a HUNGEXPO felújításának költségeit. Először is le kell szögeznünk, hogy az infrastruktúra felújítása nem a mi beruházásunk, ez közvetlen állami invesztálás. A HUNGEXPO felújítása egy évtizedek óta hiányzó, szükséges beruházás, és soha nem képezte a világkiállítás összköltségvetésének részét. A jelenleg egy francia cég által üzemeltetett, de állami tulajdonban lévő HUNGEXPO felújítását a Miniszterelnökség bonyolítja Fürjes Balázs államtitkár úr vezetésével. A felújítás összköltsége 55 milliárd forint, mely az évek során bevételi és bérleti díj formájában meg fog térülni az állam felé.
Az egyik helyszín látványterve.
A HUNGEXPO felújítása tehát mind a költségvetését, mind a kivitelezését illetően független tőlünk. A kapcsolódás annyi, hogy a kiállítási területet azért újítjuk föl, hogy Budapestnek és Közép-Európának legyen egy világszínvonalú, nagy befogadóképességű rendezvényközpontja és kiállító helye, olyan infrastruktúrával, olyan logisztikával, olyan kivitelezéssel, ami évtizedekig fogja szolgálni a térséget. Ráadásul a felújítás során külön figyelmet fordítottak arra, hogy az eredeti és egyedülálló zöld környezeti miliő megmaradjon. A helyszín kezdetként befogadja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (IEC) egy bizonyos részét – ez lesz a HUNGEXPO főpróbája. Majd a világkiállítás 20 napja alatt – 2021. szeptember 25. és október 14. között – mind a 75 ezer négyzetmétert használni fogjuk.
A belépőkért mennyit kell fizetni?
A belépőjegyek online értékesítése már májusban megkezdődött. A napijegy 3000 forint, hat év alatti gyermekeknek pedig ingyenes a belépés. Egyébként 16 olyan kedvezményezett csoport van, akik életkoruknál, hivatásuknál, vagy a különböző intézményekkel, érdekvédelmi szervezetekkel történő együttműködésünk alapján 50 százalékos kedvezményre jogosultak. Az érvényes vadászjeggyel és horgászengedéllyel rendelkező látogatók például szintén 1500 forintért válthatják meg jegyeiket. Van lehetőség családi és 10 főig csoportos jegy vásárlására is. Érdemes 4 napos bérletet venni – ami 8000 forint –, mert a 75 ezer négyzetméternyi területen megvalósuló világkiállítás körbejárására ennyi idő mindenképp kell. A 20 napos bérlet pedig 15 000 forintba kerül.
Hány nézőre számítanak?
Már a kezdetektől azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a teljes rendezvénysorozat ideje alatt elérjük az 1 milliós látogatói számot. A pandémia sajnos közbeszólt, a nemzetközi utazásokra korlátozottan lesz lehetőség. Magyarországon közel 70 ezer vadász és több mint 600 ezer horgász van. Utóbbiak száma 2013 óta megduplázódott. Rajtuk kívül számítunk a családtagokra, rengeteg diákra, és a témával kapcsolatban „laikus” érdeklődőkre, hiszen ez a kiállítás nem csak a szakmához, hanem mindenkihez szól, hiszen természeti környezetünk hosszú távú fenntarthatóságáról van szó.
Hogyan illeszkedik a FeHoVa PLUSZ (Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás) és az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) a rendezvényekbe?
A nyolc kiállítási csarnokból hatot használunk állandó jelleggel, két csarnokban pedig váltakozó tartalommal egy-egy népszerű kereskedelmi vásár jelenik meg: szeptember 30. és október 3. között a FeHoVa PLUSZ, majd október 7-10. között az OMÉK. Az utóbbira akkora érdeklődés van, hogy máris 120 százalékos telítettséget mutatnak a számok. A mindenkori egészségügyi és esetleges járványügyi iránymutatások teljeskörű betartása mellett tartjuk meg az eseményt. Természetesen van Covid-tervünk, és a 20 nap alatt működtetünk egy operatív törzset, minden szokásos résztvevő szervezettel a rendőrségtől a meteorológiai szolgálatig, amelynek dolga lehet a rendezvény ideje alatt. Ez természetesen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt is működni fog már.
Hova kerül a sok kiállított anyag?
A világkiállítás szervezése során kiemelt figyelmet fordítunk a fenntarthatóságra. Igyekeztünk koncepcionálisan és a kivitelezésben is úgy megkonstruálni a kiállítási anyagokat, hogy önmagukban is megálljanak, és később is hasznosíthatók legyenek. Például a központi magyar kiállítás kultúrtörténeti anyagai visszakerülnek Magyarország különböző múzeumaiba. A hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás egy az egyben lekerül Keszthelyre, ahol egy felújított épület várja, amelyben, mint állandó kiállítás talál otthonra. Egyébként az ottani vadászati kiállítási anyag önmagában több mint 300 ezer látogatót vonz évente. A vizes élőhelyeket bemutató csarnokban többek között harmincféle halfajunk anatómiai pontosságú 3D-s szkennelése lesz látható, ami a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre fog kerülni. A Szőke Gábor Miklós hullajtott agancsból létrehozott monumentális installációt pedig a keszthelyi Festetics-kastély parkjában lehet majd megcsodálni. Összességében a kiállított anyag háromnegyede valahol hasznosulni fog. Mindemellett a világkiállítás anyagai digitalizálva is lesznek, így a virtuális térben később is elérhető lesz minden tartalom.
„Egy a természettel” a szlogen – milyen stratégia céljai vannak hazánknak ebben a témakörben?
Magyarország vadászati nagyhatalom, mind a vadállományt, mind a magyar vadászati kultúra tudásanyagát és régi hagyományát tekintve. A világban kellő ismeretek nélkül mostanában egyre radikálisabban támadják ezt az egyébként szükséges tevékenységet. A világkiállítás egyik célja elmondani a nemzetközi térben, hogy vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás. Ezt szerencsére idehaza természetesnek vesszük. Nálunk a vadászat szót használjuk, az angolszász világban a conservation kifejezést. A tartalmuk ugyanaz: az élőhely és vadmegőrzés, vadvédelem kérdése. Ezzel a témával kapcsolatban a világkiállítás során 6 nemzetközi konferenciát tartunk. A rendezvény ideje alatt szakmai megbeszélések, nemzetközi szervezetek közgyűlései, tanácskozásai zajlanak majd. De lesz egy központi hazai szervezésű konferencia is, amely az 1971-es kiállítás mintájára teljes spektrumot fog felölelni és a vadgazdálkodást, a vadmegőrzést, valamint a vadászatot átfogó tematikával fog jelentkezni. Ezen kívül a World Conservation Forum névre hallgató kezdeményezésünk lehetőséget ad a szakembereknek arra, hogy a szakkonferenciák kereteit átlépve kicsit lazább formában, a laikus látogatók számára is érthető módon tudjanak beszélni ezekről a – sok esetben égetően fontos, szakmai – témákról.
Miért fontos kérdés a vízgazdálkodás?
A Kárpát-medencében élünk, melynek vízföldrajza egyedülálló természeti adottság, erre különösen kell vigyáznunk. Vizeink nagy része külföldről ered, ezért a vízvagyon megőrzéséről a szomszédjainkkal együtt kell gondoskodnunk. Erről szól a Kárpát-medencét bemutató vizes élővilágot és élőhelyet középpontba helyező kiállításunk. Ennek keretén belül foglalkozunk korunk kihívásaival, illetve problémáival is. A mi fejünkben a vadászat és a horgászat nem választható el egymástól. Fontos leszögeznünk, hogy az egész kiállítás inkább a kontextusról, a keretekről szól, mintsem a vadászat vagy a horgászat már jól ismert tevékenységéről.
Látványterv.
Milyen pénzügyi összefüggései vannak mindennek?
Ez túlmutat rajtunk, de a tervezésnél és a kivitelezésnél úgy kalkuláltunk, hogy a beruházott érték duplán hasznosuljon. Egy ilyen nagyszabású világkiállítás megrendezése országpromóciós jelentőséggel is bír, és a magyar vadászati kultúra hírnevét is tovább mélyíti. Külön hozzáadott érték a természetvédelmi elkötelezettség demonstrálása, nem is beszélve a turisztikai és rendezvényipar koronavírus-járványt követő újraindítási lehetőségeiről. A vadászati turizmus komoly fizetőerővel bíró kereslet, csak a bérvadásztatás 14 milliárdos üzletág évente.
A vadászat igazi “outdoor” tevékenység, mi a helyzet az erdeinkkel?
Érdemes szólni a Budapesten kívüli programokról is: a vadászati tevékenység alapvetően a vidékhez köthető, ezért van három szimbolikus kiemelt vidéki helyszínünk, amelyekkel igyekeztünk lefedni az országot: Keszthely, Hatvan és Vásárosnamény. Illetve kiemelném a Somogy Megyei Konzorciumot, mely az egyik legideálisabb adottságú vadászterületeinken szerveződött. A kaposvári egyetem, a helyi állami erdőgazdaságok (SEFAG Zrt., KASZÓ Zrt.) és vadásztársaságok mellett részt vesz ebben a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Balatoni Hajózási Zrt. is. A konzorcium tagjai összeállítottak egy olyan csomagot, mely a vadászathoz kötődő szolgáltatások különleges turisztikai lehetőségekkel, a regionális látnivalók megszervezésével áll elő. Mindez jó demonstrációja annak, hogy a vadászat egy olyan szolgáltatás, amely egyúttal egyéb szabadidős programokhoz is remekül kapcsolódik. Mindemellett számos egyéb településen vannak programjaink. Például Pécsen kulturális rendezvényeink lesznek, Szilvásváradon lovasprogramok. Ezeken kívül mind az 1 500 magyar vadásztársasághoz eljutottunk, és támogattuk őket abban, hogy helyben, kis közösségeknek szervezzenek különböző vadászatot népszerűsítő programokat, vadásznapokat a világkiállítás jegyében. Ugyancsak támogatásunkban mind a 22 állami erdőgazdaság szeptember 18-án tart egy Erdészetek napja elnevezésű rendezvényt, melyek szintúgy a világkiállítás felvezető eseményei lesznek.
Milyen nemzeti üzenetet szeretnénk adni a világnak?
Szeretnénk kifejezni azt a büszkeséget, amit minden magyar jogosan érezhet. Erről szól a Bergendy Péter által rendezett imázsfilmünk, illetve a világkiállítás dala, a Körülöttünk Magyarország, melyet a Kerekes Band és Baricz Gergő zenésített meg. A 21. század elején ezt a büszkeséget meg lehet élni olyan modern formában, amely reflektál korunk valóságára. Akik nem értenek a vadászat mesterségéhez, szeretnek vádolni bennünket azzal, hogy ez egy múltba révedő köldöknéző esemény lesz – de miért is kellene megtagadnunk a történelmünket? Mikor ez egy megélhető, jogos kulturális büszkeség, amely hirdeti, hogy itt vagyunk a Kárpát-medencében, Európa szívében. Van egy olyan sajátos kultúránk, ami a vadászat szempontjából egyedülálló mértékadó. Mi ezzel a testtartással viszonyulunk az egész kiállításhoz.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS