Napokon belül bekövetkezhetett volna, hogy Németország, Ausztria és Svájc visszaküldi Magyarországra azt a 15 ezer bevándorlót, akiknek az érkezéséről már kaptunk jelzéseket, így az illegális bevándorlókkal kapcsolatban felmerült technikai problémák kezelésére ezért volt szükség, Magyarország nem várhatott – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője. Nyomatékosította, támadják a kabinet intézkedéseit, de a bevándorlás problémájára adott liberális válaszok csődöt mondtak. “A mostani bevándorlás-cunamira nem jó válasz a nyitottság, és a „jöjjön csak mindenki” politikája; az a jó válasz, hogy állj” – szögezte le Kovács Zoltán. Szerinte a közeljövőben olyan helyzet is előállhatna, hogy tíz, vagy százezer migráns reked Magyarországon. Elárulta, heteken belül elkezdődhet a déli határzár építése a magyar-szerb határon. “A bevándorlás jelensége mögött egy nagyon komoly szervezettség is felfedezhető. Ennek ismeretében el tudjuk képzelni, miről szólhatott az a titkosszolgálati jelentés, amelyet megkapott a kormány, mielőtt döntött volna a déli határzárról” – fogalmazott a kormányszóvivő. Kovács Zoltánt a nem szűnő külföldi támadásokról, az állami hirdetésekről, Lázár János, Rogán Antal és Habony Árpád szerepéről is kérdeztük.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Robert Ficot és más európai politikusokat hallgatva úgy tűnik, a magyar kormány beletalált a bevándorlás ellenes kampánnyal. A Századvég legutóbbi felmérése is azt mutatja, hogy hónapok óta először nőtt a Fidesz népszerűsége.
Nem biztos, hogy a „beletalált” a megfelelő szó, mert azt sugallja, hogy előre megkonstruált dolog volt a kampány és annak mérhető hatása. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor régóta beszél és gondolkodik arról, ami most a kampányban testet öltött. Nem most szembesültünk először a bevándorlás okozta problémákkal, de az igaz, hogy mostanra vált tapinthatóvá, mi több szimbolikussá a kérdés. Tavaly év végére húszszorosára nőtt Magyarországon a menekültkérők száma, és a probléma eszkalálódik – június közepére meghaladta a 60 ezret a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma csak ebben az évben. A bevándorlás egy olyan ügy, amelyet uniós szinten kellene kezelni, de abból semmi nem látszik, hogy az európai közösség egységesen, vagy akár a tagállamok szintjén, külön-külön hatékony, nem csak a tüneteket, hanem az okot is kezelő választ tudna adni a migránsok áradatára. Sajnos sok dolog manifesztálódik ebben a döntésképtelenségben, a helyes válasz megtalálásának képtelenségében. Magyarország nem várhatott, szükség volt a kampányra, szükség volt a bejelentett lépésekre, így a biztonsági kerítésre vagy éppen az illegális bevándorlókkal kapcsolatban felmerült technikai problémák kezelésére. Magyarország és Európa lépéskényszerben van, és a megoldásokat sem lehet halogatni.
Sokaknak ugyanakkor egyáltalán nem tetszik az a stílus, amely az óriásplakátokon is megjelenik.
Sokaknak az a stílus sem tetszett, ahogy a magyar kormány 2010-ben és 2011-ben a gazdasági válság okozta problémákat kezelte, taglalta. Az elmúlt években arra rendezkedtek be az európai kormányok, hogy amikor baj van, akkor csak a baj lényegéről ne beszéljünk, mert az fájdalmas. Ebben az európai rendszerben például ki szereti azt hallani, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági krízisnek éppen a pénzintézetek voltak a fő okozói. Vagy ki szereti azt hallani, hogy a kormányok felelőtlensége is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen helyzetbe kerültünk. Szinte természetes, hogy ha egy kabinet nyíltan beszél ilyen témákról, ügyekről, akkor azonnal tapinthatóvá válik az ellenszenv, az érintettek pedig látványosan nemtetszésüknek adnak hangot.
A liberális válaszok csődöt mondtak
Nem arról van szó, hogy a kabinet annyira felvállalta a szabadságharcos szerepet, hogy csak a csatatéren, fegyverropogást hallva érzi jól magát?
Európában sok kényes kérdést próbálnak struccpolitikával kezelni. A probléma szőnyeg alá söprése ugyanakkor semmit nem old meg. A bevándorlás kérdését is lehet a liberális perspektívából nézni, amely humanitárius, érzelmi alapon közelít az egész jelenséghez. Pedig inkább tudomásul kellene venni, hogy olyan stratégiai-politikai problémáról van szó, amelyre az uniónak jelenleg nincsen hatékony és azonnal gyakorlatba ültethető válasza. Az úgynevezett liberális válaszok, a történelmi példák összemosása, félreértelmezése, félremagyarázása, maga a multikulturalizmus 20. századi koncepciója csődöt mondtak. Bármennyire is erőltetik a különböző kulturális közegekből érkező embercsoportok harmóniáját, ez a narratíva egyre látványosabban mond csődöt. Ha nyitott szemmel járunk Európában, akkor nem a narratíva által sugallt harmóniát látjuk, hanem azt, hogy a a koncepciója több feszültséget és megoldatlan problémát okoz, mint harmóniát. Ha hosszú évtizedek óta nem sikerült az integráció, és nem sikerült a rendszer működését felépíteni, akkor élesen vetődik fel a kérdés, hogy ha nagyon rövid idő alatt ilyen hullámszerűen, ekkora nyomás nehezedik Európára, akkor Európa mit fog kezdeni a migránsokkal. A kényelmetlen kérdések adottak, de működő válaszok nincsenek. Ilyen közegtől nem is vártunk mást, mint hogy bírálni fogják a magyar plakátokat, és a hazai kampányt. Ugyanakkor azt Németországban, és Ausztriában is tudják az emberek, hogy a mostani bevándorlás-cunamira nem jó válasz a nyitottság, és a „jöjjön csak mindenki” politikája; az a jó válasz, hogy állj, ez így kezelhetetlen!
A kormányszóvivő szerint a mostani bevándorlás-cunamira nem jó válasz a nyitottság. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Őszintén szólva a „nem veheted el a magyarok munkáját” plakát szövege nagyon hajaz a South Park egyik idegenellenességgel foglalkozó epizódjára, amelyben a szereplők rettegnek az idegenektől, akik a megélhetésüket veszélyeztetik.
Minden ilyen típusú kampánynak a lényege, hogy beszéljenek róla az emberek és hatásos legyen. A kampány elérte a hatását. Az más kérdés, hogy a kampányra érkező reakciók pont az előbb említett narratíva problémából fakadnak: minimalizálni, marginalizálni próbálják ezt a dolgot, viccet akarnak csinálni belőle. Óriási tévedés! Ráadásul ha a három kérdést, vagy három üzenetet vesszük alapul, akkor meg szoktam kérdezni, hogy az emberek melyikkel nem értenek egyet? Mert egyébként mindegyikkel egyet értenek.
A migránsok saját törvényeket léptetnek életbe
Ki szövegezte a plakátokat?
Mindenki ezt nyomozza, de egyezzünk meg egy dologban. A kampány tényleg elérte a hatását, és ebben az esetben ez a fontos, nem az, ki írta, ki szövegezte a plakátokat. A bevándorlás pedig valóban akkora probléma lett Európában, hogy nem lehet halogatni a megoldást. A világon sehol nem látunk olyat, mint Európában, ahol éppen egyesek azt harsogják, hogy le a határokkal, miközben például az Amerikai Egyesült Államok migrációval kapcsolatos politikájánál nem tudunk szigorúbbat mondani. Ilyen nemzetközi közegben miért kell Európának a világ összes fájdalmát magára vennie, és szabaddá tenni a határait a bevándorlók milliói előtt, anélkül hogy kontrollálná a bejövetelüket. Jót tesz-e például az európai gazdaságnak, ha több százezer olyan menekült jelenik meg az unióban, akinek fogalmunk sincs a képesítéséről, az előéletéről, mert papírjaik sincsenek. A szociális ellátórendszerek is összeomolhatnak, ha teljesen nyílttá tesszük Európa határait. A magyar plakátok üzenetei, szövegei valós problémákat feszegetnek. A hirdetések rögtön értelmet nyernek, ha például körülnézünk a brüsszeli városnegyedekben, Párizs külvárosában, vagy Londonban, mert azt látjuk, hogy az ott élő migránsok tömbösödve, önmagukat „szegregálva” élnek, ragaszkodnak a saját hagyományaikhoz, saját szabályozást, saját törvényeket léptetnek életbe. Nem zárul, hanem nyílik az olló. Ebből a perspektívából nézve rögtön értelmet nyernek a magyar kormány kérdései.
Személy szerint önnek tetszenek a plakátok?
Ez nem esztétikai kérdés. Pont a felsoroltak miatt nem ildomos esztétikai szempontból próbálni értékelni a dolgot.
Magyarország nem idegengyűlölő
A plakátok, vagy a kampány mennyire táplálja, erősíti az idegengyűlöletet Magyarországon?
A kormány- és kampányellenes érveknek ez az egyik legaljasabb része, az idegengyűlölet hangoztatása, mely azt próbálja bebizonyítani, hogy a magyarok „idegengyűlölőbbek” mint más európai nemzetek. Ez egyszerűen, tényszerűen nem igaz. Ráadásul Európában Magyarországot érheti legkevésbé az a kritika, hogy ne vette volna ki a részét a menekültek megsegítéséből, idegengyűlölő lenne. Gondoljon csak a berlini fal lebontása kapcsán játszott magyar szerepre, vagy arra, hogy a délszláv háborúk idején, a 90-es években éppen hazánk volt az, aki segítő kezet nyújtott a borzalmak elől menekülő tömegeknek, befogadtuk őket, és gondoskodtunk róluk. A vallásuk, vagy politikai nézetük miatt üldözött menekülteket eddig is, ezután is befogadjuk. A politikai menekülteket ugyanakkor nem szabad összekeverni a gazdasági bevándorlókkal. Ha Európa nem tud differenciálni, akkor nem lesz megoldás.
Heteken belül elkezdődhet a déli határzár felépítése. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Lázár, Rogán, Habony
A kormányzaton belül ki formálja az üzeneteket, a kommunikációs kampányokat?
Az élet.
Ki a fő felelőse, irányítója a kormányzati kommunikációnak?
A kormány.
Akkor másképp kérdezem. A hírek szerint három érdekkör, a Lázár Jánoshoz-, Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz, a Századvéghez köthető érdekkörök vívnak egymással komoly belső harcot a kormányzati kommunikáción belül. Kinek mekkora beleszólása van a kampányokba?
Nem fogok neveket mondani, ez természetes. Azért, mert a szakma egyik jellegzetessége amúgy is az, és probléma is lenne, ha egy névre lenne leszűkítve az, ki fogalmazhatja meg az adott mondatot. A kormány felelősséggel tartozik azért a közösségért, amelyet meg kell védenie. A kormány felelősséggel tartozik a magyarokért, Magyarországért. A kabinet a kényelmetlenséget, a konfliktusokat is vállalja, hogy megvédje Magyarországot, és a magyarok érdekeit. A kormányzás és a kormányzati kommunikáció ebben az értelemben egy kollektív műfaj.
Heteken belül elkezdődhet a kerítésépítés
Mikor kezdődhet a déli határzár kivitelezése, mikor épülhet fel a szerb-magyar határon a kerítés?
A kormány szerdán hallgatja meg Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését az ügyben, július elsején pedig a szerb kabinettel egyeztet Magyarország. Az előkészítést követően heteken belül elkezdődhet a munka a határon.
A kerítés felépítéséhez tervezik-e piaci szereplő bevonását, vagy kizárólag a rendőrség és a honvédség lesz a kivitelező?
Az ütemezés menetére és a kivitelezés módjára is szerdán tesz javaslatot Pintér Sándor. Nem tudom megelőlegezni a válasz. A döntés megszületett és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a határzár szükséges, de nem elégséges válasz a bennünket érő kihívásokra. Az illegális határátlépést meg kell akadályozni, meg kell gátolni. 2014-ben több, mint 30 milliárd forintot fordított a határellenőrzés képességének megerősítésére a magyar kormány, de ezzel az összeggel sem voltunk képesek megakadályozni az illegális határátlépést. Az európai jogszabályok elégtelensége okán a krízis nemhogy csökken, inkább nő. Előbb vagy utóbb Nyugat-Európa is le fogja húzni a rolót. Előállhat az a helyzet, hogy Magyarországon tíz, vagy százezrek rekednek menekültként. Minden rendelkezésre álló információ alapján szükséges lépés a kerítés felépítése. Magyarország próbálja mederbe terelni a menekültek érkezését, hogy legálisan jöjjenek, a határátlépő pontokon érkezzenek és kontrollált körülmények között lehessen döntést hozni. Egyúttal kezelnünk kell azt a helyzetet is, hogy ne kerülhessünk „kereszttűzbe”: azaz ne találjuk magunkat abban a helyzetben, hogy a Nyugat-Európából visszaküldött migránsok is nálunk rekednek. Az ügyben összeurópai válaszra lenne szükség, de ez nem látszik megszületni. Magyarországnak lépnie kellett. A technikai problémákat kezelni kellett.
Fenyegető titkosszolgálati jelentés
Milyen információkat tartalmazott az a titkosszolgálati jelentés, amely hozzájárult a határzár megépítéséhez?
A jelentés tartalmáról csak az értesülhetett, akinek az a dolga, és aki gazdálkodhat ezzel az információval.
Valami fenyegető ugyanakkor csak állhatott benne, ha ilyen sebesen döntés született 175 kilométer lezárásáról.
Sokkal durvábbnak nem kellett lennie annál, mint amit tudunk, vagyis hogy becslések szerint jelenleg több millió ember van úton Európa felé. És ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a jelenség mögött egy nagyon komoly szervezettség is felfedezhető, akkor nagyjából el tudjuk képzelni, miről szólhat egy ilyen titkosszolgálati jelentés.
Vagyis nem minden menekült politikai, vallási, vagy éppen gazdasági okból képzeli el a jövőjét Európában?
Ezek az emberek nem véletlenül ülnek hajóra, nem véletlenszerűen választják ki a célországaikat, nem maguktól készülnek fel arra, hogy mit kell mondani, amikor Európába érkeznek.
Az is kérdés, miként tudják kifizetni az embercsempészek horribilis árait?
Jó kérdés, mert nem tudjuk. Mai, Maliból származó információ, hogy Afrikából repülővel érkeznek a menekültek Törökországba, onnan pedig Európa felé veszik az irányt. Vajon hány öttagú magyar család engedheti azt meg magának, hogy elrepüljön Törökországba, és onnan embercsempészek segítségével, vagy más úton elinduljon valamelyik vágyott Európai országba. Ezen jelenség mögött nyilvánvalóan nem csak spontaneitás és kényszer van.
“Ezek az emberek nem véletlenül ülnek fel a hajóra, komoly szervezettség van a bevándorlás jelensége mögött”. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Napokon belül visszatérhettek volna a menekültek
Egyelőre csak a szerb-magyar határzárról és a dublini eljárás felfüggesztéséről döntött a kormány. A közeljövőben más magyar határon is épülhet kerítés?
Napról napra, hétről hétre változik a helyzet. A bevándorlási hullám és a belőle fakadó következmények nem fog megállni, nem fognak enyhülni, a nyomás fokozódni fog, egyelőre nem lehet látni, milyen intézkedésekre lesz még szükség.
A határzár hírére a Szerbiában lévő menekültek elindultak Magyarország felé, hogy még a kerítés építése előtt átlépjék a zöld határt. A magyar hatóságok felkészültek erre?
A magyar hatóságokra hónapok óta nagyon komoly teher hárul, de a rendőrség és a honvédség is felkészült, és állja a rohamot. Az illegális bevándorlók 99 százaléka fennakad a magyar hatóságok rostáján, a probléma csak az, hogy jelenleg nem áll fenn a migránsok azonnali visszaküldésének lehetősége.
Németország, Ausztria és Svájc mikor kezdi meg azon 15 ezer illegális bevándorló visszaküldését Magyarországra, akiknek érkezéséről már tájékoztatták a magyar hatóságokat?
Ez bármikor bekövetkezhet, az első jelzések már meg is érkeztek hozzánk. Ezért volt szükség a visszaküldési mechanizmus kezelésére, az illegális bevándorlással kapcsolatban felmerült technikai problémák kezelésére. Ha a bevándorlás áradat nem áll meg, márpedig erre kicsi az esély, akkor ez heteken, napokon belül bekövetkezhetett volna. Néhány hete például ki gondolta volna, hogy Franciaországban csendőrsorfal állítja majd meg az Olaszországból elindult, elvileg szabad mozgást kapott menekülteket. Ki gondolta volna, hogy időszakosan és ideiglenesen elkezdődik a belső schengeni határok lezárása.
A bevándorlók visszaküldése fenyegeti Magyarországot, mert – a ne legyenek kétségeink – ha Nyugat-Európa a saját érdekeit meg akarja védeni, akkor habozás nélkül, határozottan fogja megtenni. Márpedig ebben az esetben a nemkívánatos menekültek nálunk kötnek ki, és nem a szolidaritás fog uralkodni Európában.
Mennyire vagyunk távol ezektől a radikális, Nyugat-európai lépésektől?
Mi úgy tudjuk, és azt látjuk, hogy nem vagyunk ettől messze. A magyar kormány a határozott lépések mellett áll. Megálljt kell parancsolni a bevándorlás-cunaminak, ehhez viszont egyértelmű, sok szempontból radikális lépések kellenek. Nagy valószínűséggel a tagállamok radikalizálódnak majd, és nem az unió. Az egységes európai válaszra ugyanis egyelőre csak várhatunk. Márpedig az idő a legnagyobb probléma. Ezért az egyik legfontosabb magyar érv, hogy a tagállamoknak maguk kell orvosolni az őket érintő kérdéseket.
A baloldal semmit nem lát
A magyar baloldal szerint kreált ügyről, figyelemelterelésről és nem valós problémáról van szó.
A baloldal felfogását most már hetek, sőt hónapok óta az a felfogás testesíti meg, amit a DK-s Molnár Csaba képvisel: ez egy „álprobléma”.
Aki csak idén Magyarországon 60 ezer, Európában több százezernyi ember illegális Európába áramlását nem létező, vagy kreált problémának tekinti, az semmit nem lát abból, ami körülötte történik.
Állnak a kommunikációs pénzek
Felállt a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség, de fél éve egy helyben toporog a rendszer. A pénzek és a kifizetések is állnak. Mikor indul el a valódi munka?
Úgy tudom, hogy zajlik az értékelése annak a közbeszerzési eljárásnak, amelyet a megfelelő nagyságrendben, ehhez az új szerkezethez ki kellett írni. Remélhetőleg a nyár végére teljes vértezetében el tud indulni az a munka, amit várunk. Egy dolog biztos, és látható. Soha korábban kormányzat nem vette nyakába azt a felelősséget, hogy láttassa, láthatóvá tegye, hogy az állami költések hogyan alakulnak ezen a téren. A Nemzeti Kommunikációs Ügynökséghez tartozik majd a kormányzat kommunikációnak a világban szokásos, rutinszerű elemeitől kezdve a kormányzati tájékoztatási kampányok finanszírozásáig terjedő területe – transzparens, ellenőrizhető formában. A jelenlegi magyar jogszabályi környezetben a magyar kormány amúgy is az egyik legtranszparensebb kabinet Európában. Gyakorlatilag minden információt ki lehet kérni, minden állami költést meg lehet ismerni.
Miután több tízmilliárd forintokról beszélünk, a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség kasszakulcsáért is megindultak a hatalmi harcok. Ki fogja ténylegesen felügyelni a szerződéseket?
Mutasson egy olyan helyet, ahol pénzről van szó, és nincs konfliktus.
A hírek szerint Rogán Antal lehet az, aki felügyelheti majd a rendszert. Eldőlt már, hogy tárcavezető, vagy az állami hirdetések és kommunikációs pénzek fő felelőse lesz-e a Fidesz frakcióvezetője?
A pletykák természete, hogy spekulációkon alapulnak, míg a kormányzásé, hogy tényeken, egzakt dolgokon. A miniszterelnök kompetenciájába tartozik a döntés.
Ön szerint miből kellene élnie a sajtónak, különösen annak fényében, hogy egyelőre állnak az állami kifizetések, a piaci hirdetések pedig elenyészőek, a multik pedig szinte csak célzottan, kereskedelmi csatornákon hirdetnek?
A nagy sajtóorgánumok csak a veszteségeik minimalizálására tudják használni az állami hirdetéseket, nem nyereségre. Az ugyanakkor örök érvényű probléma, hogy az állam költései mennyire járulnak vagy járulhatnak hozzá a sajtó működéséhez. Alapvető problémákat vet fel a kérdése.
Ön szerint az elmúlt években kiegyensúlyozottan osztogatták a jobb és a baloldali sajtó között az állami hirdetéseket?
Ez egy olyan kérdés, amelyet minden érintett másképp lát.
Az elmúlt években Simicska Lajos érdekeltségeit leszámítva messze az Index és a TV2 kapta a legtöbb állami hirdetést. Egyik orgánum sem vádolható jobboldali elhajlással.
A Nemzeti Kommunikációs Ügynökségben megtestesülő új rendszertől azt várjuk, hogy ne csak az váljon láthatóvá, mennyit költ az állam kommunikációs célokra, és hogy transzparens, átlátható és törvényszerű legyen a szisztéma, hanem hogy az állami hirdetések kiosztásánál az olvasottság, az elérések száma is a helyükre kerüljenek. Az elvárás csak ez lehet.
“Velünk kapcsolatban méltatlan viták zajlanak az Európai Parlamentben” Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Sarokba vagyunk állítva
Szerdán a Walter-jelentést tárgyalja az Európai Parlament, amelyben ismét Magyarországról van szó. A magyar demokrácia, a hazai emberi jogok lesznek napirenden. Újra özönlenek majd a kritikák?
Éppen ez a másik európai kontraszt. Jelen helyzetben biztos, hogy a magyar demokrácia és emberi jogi helyzettel kell foglalkoznia az Európai Parlamentnek? Az elmúlt öt évben nem volt olyan európai ország, amelyet így ízekre szedtek volna működésének bármely elemét illetően. A Walter-jelentés is már lezárt, ezerszer megtárgyalt és megválaszolt témákat vet fel Magyarországgal kapcsolatban. Olyanokat, amelyeket már az unió is lezárt. Az Európai Parlamenthez méltatlan viták zajlanak velünk kapcsolatban. Nyilván nem vagyunk hibátlanok, de az, hogy itt diktatúra épül, és hogy mi lábbal tiporjuk az emberi jogokat, leépítjük a demokráciát, az egyszerűen nonszensz. Ezek alaptalan és sehová nem vezető vádak és érvek.
A Német Külpolitikai Tanács (DGAP) jelentése is megállapította, hogy alaptalanok a német sajtóban megjelenő magyarországi kritikák. Mégis öt éve állunk a sarokban. Miért?
Azért mert, nem előre megírt receptek, elvárások szerint dolgozunk, nem úgy kezeljük a problémát, mint az európai többség, és azért, mert ki is merjük mondani azt, amit gondolunk, nem kenjük el a konfliktusokat. A miénk egy másik út. Ha valaki elolvassa a DGAP-jelentést, akkor láthatja, hogy az egyáltalán nem kritikátlan, de kimondja, hogy a jogos kritikán túlmenő megfogalmazások, állítások nem csak, hogy nem igazolhatók, hanem méltánytalanok is. Ötödik éve küzdünk ezzel a jelenséggel.
Boris Kálnoky, a Die Welt neves újságírója azt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak, hogy a liberálisok gyomra nem veszi be a nemzeti, konzervatív kormányt. Egyetért ezzel? Innen fújnak az európai támadások szelei?
Akár ebben a formában is igaz lehet mindez. Mint ahogy Kálnokynak az a másik kijelentése is találó, miszerint az, hogy a külföldi sajtó mit ír Magyarországról sokkal többet mond el a szerkesztőségek és az újságírók mentális állapotáról, mint arról az országról, melyről írnak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS