Kövér László: Európa stratégiai autonómiája nemcsak politikai, gazdasági és katonai, hanem kulturális kérdés

Semmiféle európai stratégiai autonómia nem lehetséges akkor, ha az Európán kívüli érdekcsoportoknak önmagát kiszolgáltató európai politika megcsúfolja az európai kultúrát, meg akarja fosztani keresztény és nemzeti gyökereitől, és az európai embereket el akarja idegeníteni saját kultúrájuktól – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a frankofón világnap alkalmából rendezett parlamenti kiállítás hétfői megnyitóján.

A magyar Országgyűlés 1993 óta társult státuszú baráti tagja a Frankofón Parlamenti Közgyűlésnek

– mutatott rá Kövér László, kiemelve, hogy hazánk több mint ezer éve része az európai államok közösségének; a magyar kultúra is – a frankofóniához hasonlóan – önálló és egyenrangú részesként gazdagítója az egyetemes európai kultúrának. Az Országgyűlés elnöke szerint Szent Kinga, Szentgyörgyi Albert, Puskás Öcsi, Rubik Ernő, Makovecz Imre, Csontváry-Kosztka Tivadar, Madách Imre, Korda Sándor és Bartók Béla nélkül nemcsak a magyar kultúra, hanem az európai is szegényebb lenne. Mint mondta, bízik abban, hogy Európa stratégiai autonómiájának francia gondolata nem Európa tönkretételének, Európa nukleáris hamuvá változtatásának az ideológiai álcája, hanem Európa megerősítésének és felemelésének az eszköze.

Ne feledjük el, hogy Európa stratégiai autonómiája nemcsak politikai, gazdasági és katonai, hanem elsőrendű kulturális kérdés is

– mondta Kövér László, aki szerint semmiféle európai stratégiai autonómia nem lehetséges akkor, ha az Európán kívüli érdekcsoportoknak önmagát kiszolgáltató európai politika megcsúfolja az európai kultúrát, meg akarja fosztani keresztény és nemzeti gyökereitől, és az európai embereket el akarja idegeníteni saját kultúrájuktól. Kövér László szerint az elkövetkező időszakban a frankofónia nemzetközi szervezetének nagy felelőssége van abban, hogy a francia nyelv és kultúra tekintélyével Európában és a nagyvilágban megvédje a nemzeti kultúrák létjogosultságát, erősítse a nemzeti kultúrák közötti tiszteletet és egyenrangúságot, valamint segítsen abban, hogy a különböző földrészeken élő nemzetek ne csak kommunikáljanak egymással, hanem meg is értsék egymást.

Mi, magyarok, ebben a feladatban akarunk osztozni a francia barátainkkal és a frankofónia nemzetközi közösségével

– hangoztatta Kövér László.

A magyar Országgyűlés szervezésében megvalósuló kiállítás egybegyűjti a frankofón országokat, bemutatja a világ pluralitását és a frankofón országok kulturális kapcsolatait Magyarországgal – mondta el Jean-François Paroz, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete, a frankofón nagyköveti kör idei elnöke. Jean-François Paroz szerint minden ország törekszik saját biztonsága megőrzésére; az összes nép azért küzd, hogy megőrizze a demokráciát. A demokráciát soha nem tekinthetjük megszerzettnek, ezen a téren mindegyik országnak van még hova fejlődnie – mutatott rá.

Csöbör Katalin, a Magyar–Francia Baráti Tagozat elnöke elmondta: a Frankofónia – kultúra és diplomácia című kiállításhoz 15 ország budapesti nagykövetsége csatlakozott, vállalva, hogy a kiállítás keretében megmutassák, mi köti össze ezeket a országokat Magyarországgal és a frankofón gondolattal. Beszélt arról is, hogy a magyar–francia kapcsolatok Szent Istvánig nyúlnak vissza: az első magyar király levelezőpartnere volt Odilon de Cluny francia apátnak. Utódja, Hugo apát vallási küldetése mellett diplomáciai sikereket is elért: ő békítette ki a magyarokat a német császárral.

Az azóta eltelt évszázadokban végig megtalálható a két nemzet kölcsönös egymásra hatása szellemi téren

– hangsúlyozta Csöbör Katalin.

A parlamenti kiállítás egy hónapon át tekinthető meg a Szabad György Irodaház aulájában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos