Pesti Srácok

Andrási Attila: Ilyen szintű hazaárulás nem maradhat megválaszolatlanul!

Gyenge az a társadalom, amelynek nincs meg az önvédelmi szervezete a külső hadviselés kiiktatására. Tanulnunk kell a történelemből! - mondta Andrási Attila drámaíró, rendező, az Udvari Kamaraszínház igazgatója a téma aktualitásán túl annak apropóján, hogy kommunizmus áldozatai emléknapjának előestéjén a PS-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány Szabadságharcos főváros 1919 - 1956 - 1989 címmel szabadtéri rendezvényt tart a Vértanúk terén, s ennek részeként előadják a Tisza István és kora című történelmi dráma jeleneteit.

"1918-ban nem volt kellő önvédelmi reflex a magyarokban, így tudta kiszolgáltatni Károlyi Mihály és csapata az országot az idegeneknek, s emiatt veszett el sok megvédhető, színmagyar terület. Ma is valami hasonlót látunk, de talán már jobban felkészültünk rá. Én a Délvidékről jövök, így jól ismerem a délszlávokat: ott az ilyen szintű hazaárulókkal mindig történik valami" - erről is beszélt a PestiSrácok podcastműsorában Andrási Attila, a történelmi Magyarország bukását feldolgozó Tizennyolc, Tizenkilenc, illetve a Tisza István és kora című drámák szerzője, az Udvari Kamaraszínház igazgatója.

Tisza István meggyilkolása - jelenet Andrási Attila darabjának egy különleges, évfordulós előadásából Fotó: Demokrata
Tisza István meggyilkolása - jelenet Andrási Attila darabjának egy különleges, évfordulós előadásából
Fotó: Demokrata

Andrási Attilát annak apropóján kérdezte Huth Gergely, hogy a Nemzeti Maximumért Alapítvány szervezésében február 24-én, kedden ők is fellépnek a kommunizmus áldozatai emléknapjának előestéjére szervezett, a Szabadságharcos főváros 1919 - 1956 - 1989 című szabadtéri műsorban, a vörös terror áldozatait méltató Nemzeti Vértanúk Emlékművénél (a pesti Vértanúk terén.) Az emlékműsor részeként ugyanis előadják a Tisza István és kora egyes jeleneteit.

A magyar lélek nem tűri az elnyomást

Mint ismert, különleges szabadtéri emlékműsor részeként mini szabadságkoncertet ad Nagy Feró, köszöntőt mond Szalay-Bobrovniczky Vince, felszólal a Magyar Út DPK több alapítója, így Tóth Máté energiajogász, Köő Artúr történész, Püski István író-könyvkiadó, Lakó Anna, a Fidelitas külügyi igazgatója, Szabó Gergő és Stefka István. Közreműködik: Kertész Dávid. A főszervező: Huth Gergely. A műsor hátteréről és üzenetéről ITT olvashatnak bővebben, várjuk olvasóinkat és nézőinket a helyszínre. 


 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.