Baljós közelség: a háború árnyéka Ukrajnában és Kárpátalján - egy magyar dokumentumfilmes szemével
Milyen a háború árnyéka Ukrajnában és Kárpátalján? Az orosz-ukrán háború negyedik évfordulóján, 2026. február 24-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Tősér Ádám Baljós közelség című dokumentumfilmjét, amely közép-európai szemszögből tárja fel az ukrajnai valóságot. Megrázó film.
Milyen a háború árnyéka Ukrajnában és Kárpátalján? Az orosz-ukrán háború negyedik évfordulóján, 2026. február 24-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Tősér Ádám Baljós közelség című dokumentumfilmjét, amely közép-európai szemszögből tárja fel az ukrajnai valóságot.
Baljós közelség
A megrázó, hiteles film tucatnyi megszólalóval, történészekkel, újságírókkal és helyi lakosokkal járja körül Ukrajna történelmét, identitását és a konfliktus emberi oldalát. Kiemelten foglalkozik a testvérharc motívumával, ahol szláv népek fordulnak egymás ellen, valamint a kárpátaljai magyarság és az ukrán egyszerű emberek tragikus sorsával. A rendező, aki korábban a Blokád című játékfilmet és Trianon-dokumentumfilmet jegyezte, hangsúlyozza: ez a szegények háborúja, ahol a hatalmi elit gazdagodik a nyomorúságon.
A Baljós közelség című film két részből áll. Az első szakasz történelmi áttekintést ad Ukrajna identitásáról, az oroszokhoz fűződő viszonyról nyelvészek és ruszisták segítségével. A második rész a személyes történetekre és rendszerszintű visszaélésekre fókuszál, beleértve a korrupciót és a kényszersorozásokat. Konsztantyin Bondarenko, Zelenszkij-rezsimről írt könyv szerzője adatokat hoz a mindent átható korrupcióról. A képi világ részletgazdag, a mondatok szívbe markolóak, hosszú ideig visszhangoznak a nézőben – írja a Mandiner.
Testvérharc a szláv népek között
A film egyik központi témája a testvérharc, ahol ukránok és oroszok, mint rokon szláv népek, könyörtelenül fordulnak egymás ellen.
Egy kárpátaljai lakos így fogalmaz: "A mai napig nem tudom megérteni, hogyan tud egy szláv nép ennyire gyűlölködő módon egymással küzdeni."
Szemán László János bűnügyi tudósító a délszláv háborúhoz hasonlítja a konfliktust, ahol testvérek harcolnak testvérek ellen. Szerinte mindkét oldalon képzett fegyveresek vannak, akik "szeretnek gyilkolni, tudnak gyilkolni". A háború után "nagyon sok harcedzett fegyveresre nem lesz szükség", így "be van kódolva egy újabb konfliktus".
Egy másik megszólaló figyelmeztet: az ukrán gyerekek utálják az oroszokat, az oroszok az ukránokat, ha ezt nem állítják meg, a háború 100 évig tarthat. Ez a gyűlöletmagvetés a testvérharc örökítését mutatja, ahol a népek közelsége nem békét, hanem pusztítást hoz.
A dokumentumfilm rámutat, hogyan válik a háború bevételforrássá az elit számára, miközben az egyszerű emberek szenvednek. Akinek van pénze, kivásárolhatja magát a frontról, akinek nics, meghal.
Egy kazincbarcikai születésű, Kárpátalján szolgáló magyar misszionárius pap így summázza: "Egészen embertelen, hogyan képesek mások nyomorúságán, mások halálán keresztül meggazdagodni. Imádkozom, hogy ne hatalmasodjon el a harag a szívemben." Őt is el akarták hurcolni a toborzók, de latin nyelvű papi igazolványa mentette meg.
A kárpátaljai magyarság Trianon túszai
Kárpátalja magyarsága a film egyik legmegrázóbb szála. Dupka György történész keserűen mondja: "Mi Trianon túszai vagyunk. Kárpátalján országok jönnek-mennek, és mi mindig maradunk." K. Debreceni Mihály újságíró szerint 2015-től országos lejáratókampány indult a kárpátaljai magyarság ellen az ukrán médiában. A kényszersorozások minden férfit veszélyeztetnek, aki nincs rokkant vagy sokgyerekes igazolással. Egy tragikus eset: egy honvágytól gyötört fiatal férfi figyelmeztetés ellenére a határra ment, elfogták, frontra vitték, és rövidesen koporsóban tért haza. Ez a sors a magyarság kiszolgáltatottságát jelzi, ahol a háború nem csak fizikai, de identitásbeli pusztítást is okoz.
A film kiemeli, hogyan érinti a konfliktus a kisebbségeket: a magyarság mellett ukránok is szenvednek a sorozásoktól és korrupciótól. A premiert követő pódiumbeszélgetésen Orbán Balázs politikus hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása a jelenlegi állapotban árulással érne fel, ismerve a szervezett bűnözést és az állam működését.
Az Ukrajnában élő egyszerű emberek tragédiája
Az ukrán civilek sorsa a filmben testközelből tárul fel. A szegények háborúja ez, ahol a toborzók vadásznak a férfiakra, a frontra hurcolás mindennapos. Egy helyi férfi: "Minden férfira vadásznak, mindenki veszélyeztetett." A korrupció mindent áthat: Bondarenko adatokat hoz, hogyan gazdagodnak a hatalmon lévők a segélyeken és fegyvereken. A háború nem csak fizikai, de lelki pusztítást is okoz: a gyerekekbe plántált gyűlölet hosszú távú konfliktust ígér.
A dokumentumfilm nem idealizál, hanem nyersen mutatja a valóságot. Tősér Ádám szerint a háborúval az ukrán elit kitörési pontot talált, miközben az egyszerű emberek fizetik az árat. A bemutató telt házas volt, rendkívüli érdeklődés övezte.
Ténymegállapítások a film alapján megerősített információkból:
- Az orosz-ukrán háború testvérharc jellegű, szláv népek egymás ellen fordulnak, hasonlóan a délszláv konfliktushoz.
- Kárpátaljai magyarság ellen 2015-től lejáratókampány indult az ukrán médiában.
- Kényszersorozások érintik az összes férfit, aki nincs védett státuszban, pl. rokkant vagy sokgyerekes.
- A háború utáni időszakra újabb konfliktus van beprogramozva a fegyveresek miatt.
- A gyerekekbe plántált gyűlölet miatt a háború akár 100 évig is eltarthat.
A Baljós közelség felkavaró, de szükséges alkotás, amely rámutat: a háború nem csak frontokon, hanem lelkekben is dúl. Érdemes megnézni, hogy megértsük a közeli valóságot.
