Elhárult a szociális katasztrófa veszélye, az ezerötszáz idős embert ápoló, csődbe jutott Aranyalkony otthonokat az ortodox zsidó egyház szerezte meg.
Eladási kényszerbe kerültek az Aranyalkony idősotthonok tulajdonosai, több cégük ellen végrehajtást kezdeményezett az adóhatóság – derítette ki a PestiSrácok.hu. Az amúgy kalandos múltú hálózatnál most sem zajlott semmi simán. Úgy tűnt, két egymástól független vevő is akadt, s az utolsó pillanatig mind a ketten azt állították, hogy ők veszik át a kilenctagú hálózatot. A győztes befutó végül a Köves Slomó által vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség lett, holott az eddigi fenntartó, a sajtóban már több ízben is bizniszegyházként megbélyegzett és a hazai történelmi egyházzal semmiféle kapcsolatban nem álló Kálvin János Református Presbiteri Misszió a másik, ugyan nem izraelita, de izraeli kötődésű vevőjelöltet favorizálta. Azaz a cipruson bejegyzett GBES nevű céget, amelynek tulajdonosa, Gad Raveh néhány hete kész tényként tálalta az otthonok lakóinak az adásvételi szerződés aláírását. Az idősek a sokéves kálvária után fellélegezhetnek, hogy az off-shore lovagok helyett mégiscsak az ismert hazai ortodoxok vették át az irányítást.
SIPOS ANETT
A kormányhivatal tisztségviselője még a múlt héten is arról tájékoztatta az Aranyalkony egyik érdekképviseleti szervét, hogy mindkét fél fenntartja vételi szándékát és meg van győződve arról, hogy ők lesz a befutó. A GBES mellet a tőkeerő áll, és azt valószínűsítették, hogy, az ingatlanokat a Református Presbiteri Misszióval együttműködésben eddig birtokló Medicatus-cégcsoportnak hitelező bank is őket preferálja majd a hitelszerződés átvételét illetően. Azt is hallani lehetett, hogy a GBES minél előbb ki szeretné fizetni a vételárat, hogy aztán Medicatus vezetőinek semmi további vacakolásra ne legyen alkalmuk. A GBES cégcsoport birtokosa az Engel Youst Europe Ingatlanfejlesztő vállalkozás és a Kinberly Entertainment holland cég. Utóbbi kint van a londoni tőzsdén is.
Valami nem stimmel
Az Aranyalkony otthonokra szemet vető Gad Raveh Izraelben ügyvédként kezdte a pályafutását, majd egy igen komoly birodalmat épített fel, amolyan egészségügyi vállalkozóként. Már két évvel ezelőtt is körülnéztek az Aranyalkonynál, és most is mindent alaposan szemügyre vettek. Ez érthető, mert a lakók elmondása szerint a kívülről nagyon mutatós Paskál Otthonokban igazából a megépítés óta nem volt karbantartás, komolyabb felújítás. Ha kellett, az izzókat kicserélték, a zárat megjavították, de mást nem nagyon. Tehát a fenti nyilatkozatok és tények alapján egyértelmű, hogy a csődbe jutott eladókat két vevő is kerülgette, ám Hirsch László az Aranyalkonyt eladó Medicatus-cégcsoport többségi tulajdonosa a PestiSrácok.hu-nak meglepő módon azt nyilatkozta, hogy ő csak Köves Slomóékkal tárgyalt. Szerettük volna megkérdezni Tombor Bálintot, Raveh úr magyarországi képviselőjét is, hogy kivel, és miről egyeztettek, de bő három hét alatt sem tudtunk időpontot kapni tőle. Legutolsó levelében azt írta, hogy pont a (végül is meghiúsult) tranzakció miatt nagyon szűkösek a lehetőségei. Megkérdeztük Nógrádi Bálintot az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség operatív vezetőjét is, hogy be akarják-e vonni Gad Raveh urat az üzletbe, de azt mondta semmi közük nincs egymáshoz.
Mint a PestiSrácok.hu végül megtudta, a keverés abból adódott, hogy az Aranyalkony fenntartója, a Kálvin János Református Presbiteri Misszió foggal-körömmel ragaszkodott az idősotthonokhoz, annak ellenére is, hogy az ingatlantulajdonos Medicatus-szal egy éve végzetesen megromlott a viszonyuk és a működési engedélyük is hamarosan lejár. A presbiteri misszió vezetője, Erdős János kérdésünkre, hogy mi az oka a misszió és a Medicatus közötti egyre mélyebb konfliktusnak, hiszen korábban sok éven át zökkenőmentesnek tűnt az együttműködésük, úgy válaszolt: „Azt tudom, hogy a Medicatus nem kíván velünk további fenntartói szerződést kötni. Nyilván addig lesz ez így, amíg van jelentkező. A missziónak jelenleg is célja az, hogy fenntartói tevékenységünk az idősgondozás területén az ellátottak érdekében folyamatos és biztonságos legyen, és megegyezésre törekszünk a Medicatus mindenkori képviselőivel. Ez a szándék és eljárásaink remélhetőleg és minden bizonnyal lehetővé teszik majd, hogy 2013-ban is folytassuk diakóniai szolgálatunkat.” Erdős a nyilatkozat megtételekor még nem tudta, hogy Köves Slomóék végük kiütötték őket a nyeregből .
Berekesztett egyházi biznisz
A presbiteri misszió főnöke, Erdős János szerint az elfordulás oka, hogy 2011-ben a parlament elfogadta az új egyházi törvényt, amely megvonta a misszió egyházi státuszát és ezzel az egyházi normatívát is. Márpedig a Medicatus ragaszkodott az otthonokért fizetendő bérleti díj teljes összegéhez, ami addig a misszió éves egyházi kiegészítő normatívájának több mint felét tette ki. Erdős emlékeztetett rá, hogy a Medicatus nem ment bele a bérleti díj csökkentésébe, hanem megkísérelt olyan egyházat keresni, ami nem vesztette el a státusát.
Fülöp Róbert a Medicatus képviselőjeként másként emlékszik a kapcsolat megromlásának okára. Az – amint azt oknyomozó blogunknak állította – oda vezethető vissza, hogy a misszió egyoldalúan felrúgta a szerződésüket. Fülöp a Köves Slomó egyházával való szerződéskötés előtt úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy sikerül megállapodni velük, el lehet kerülni a szociális katasztrófát és az adásvétellel biztosítottá válik 1500 idős ember nyugalma.
Kiszolgáltatottság, félelem
Bizonytalanok és félnek az idős emberek. Sokan bő egy éve realizálták csak, hogy amikor beköltöztek az Aranyalkonyba nem apartmant vettek, hanem humán egészségügyi szolgáltatási szerződést, így a lakhatásuk biztosítására senki nincs kötelezve. A férőhelyek fenntartása még a misszió dolga, de ez csupán abból adódik, hogy ők a fenntartók, ők bérlik az Aranyalkony vezetésétől, azaz a Medicatus csoporttól az ingatlanokat. Az egyszeri nagy összeg viszont, amit az idős emberek, vagy rokonaik leraktak a beköltözéskor, nem a presbiteri misszióhoz került, hanem a csődközelbe jutott Medicatus-cégekhez.
Völgyesi József, az Aranyalakony Paskál Otthon egyik lakója azt mesélte, hogy az idősek körében Köves Slomóék nagyon szimpatikusak voltak, emberségesnek mutatkoztak. Ez komoly tényező, miután sokan attól tartanak, hogy a befizetett millióikból már semmi sincs, és ezentúl mások jóindulatától fognak függeni. Abban is bíznak, hogy a tulajdonosváltással a személyzet is kicserélődik, mert a nővérkéken kívül a legtöbb alkalmazottban már tökéletesen megingott a bizalmuk.
Nógrádi Bálint, a Köves Slomó-féle EMIH részéről megerősítette kérdésünkre: rendezni akarják az idősek helyzetét. Az itt lakásuk körülményeinek jogi legalizálása – ami egész idáig nem volt megoldott – még nem dőlt el milyen módon, de megoldott lesz. A más idősotthonokban szokásos módszert veszik alapul, hogy az idősek biztonságérzete visszatérjen. „A szándék részünkről végig adott volt a vásárlásra. Mi azt a feltételt támasztottuk, hogy az idősektől érkezzen egy levél, hogy ők is szeretnék, hogy az EMIH vegye át az Aranyalkonyt. Ez végül mindegyik érdekképviseleti szerv kiadta. Miután találtunk két európai zsidó alapítványt, akik segítettek az Aranyalkony Idősotthonok megvásárlásában már csak a megállapodást kell tető alá hozni” – magyarázta.
A Pesti Srácok.hu Köves Slomót is elérte, aki hangsúlyozta tiszta, egyértelmű helyzetet szeretnének teremteni. Nemcsak az üzemeltetést, hanem az ingatlanok tulajdonjogát is a kezükben tartanák. Ami komoly előrelépés lenne az eddigi állapotokhoz képest, s véget érhet az egymásra mutogatás.
Eltűntek a „belépő milliók”
2007-ben a kormányhivatal felkérésére az ügyészség feljelentést tett, mert alaposnak találták a gyanút, hogy az átlagosan személyenként 6-7 millió forintos beköltözéskor fizetendő díjakat különféle társvállalkozásokba szivattyúzták át, ahonnan osztalékként már könnyedén kivehető a pénz. Az ilyen cselekedet azonban ellentétes az eredetileg vállalt közhasznú céllal.
2011-ben a görög katolikus egyház vezetésével rúgták össze a port az Aranyalkonysok. A céljuk az volt, hogy akár hamis papírokkal is, de megszerezzék a 2011-es jogszabályváltozásig is folyamatosan igénybe vett egyházi normatívát, ami tavaly 762 millió forint volt. Tudták, hogy a régi egyházukon keresztül nem jogosultak rá, mert a 2011-es új egyházjogi törvény alapján csak a történelmi egyházaknak jár a támogatás. A korábbi újságcikkekből – például a Magyar Nemzet oknyomozó írásából – már ismert, hogy a görög katolikus egyházat vezető Kocsis Fülöp püspök elutasította az ajánlatukat (mint a korábban felkeresett többi történelmi egyház). A püspök háza mögött a görög katolikusok esztergomi papja azonban kötélnek állt, és a püspöki pecsét meghamisításával leszerződött a Medicatus-szal és a misszióval. Amikor Kocsis Fülöp értesült minderről, a papot felmentette, és minden hivatalos szervezet azonnal értesített a csalásról. A per azóta a Komárom-Esztergom Megyei Törvényszéken zajlik.
A Medicatus csoport végpontjai Lichtensteinbe és Belize-be vezetnek:
Kinek is katasztrófa?
Utánaszámoltunk mi okozhatta a pénzügyi, illetve szociális válsághelyzetet a luxus idősotthonok hálózatában. Annyit előrebocsájtunk, hogy nagyon sok honfitársunk szeretne részese lenni ennek a Medicatus vezetője által fent szociális katasztrófának nevezett vészhelyzetnek. Hogy még pontosabbak legyünk, a kétezres évek elején beindult emelet szintű idősotthon-biznisz egy oldalon okozhatott katasztrófát, az pedig az államkincstár. Az üzleti modell úgy épült fel, hogy a nagyrészt orvosok által alapított Medicatus szedte be a vaskos milliós belépő összegeket. Ezért cserébe nem apartman jár holtukig az időseknek, hanem úgynevezett. humán egészségügyi szolgáltatás, ami azért is különös, mert az OEP emellett fejenként is folyósított támogatást az idősek orvosi ellátásáért a Medicatusnak.
A mostani díjszabás szerit, aki már elmúlt 90 éves, annak 2012-ben 4,5 millió forintot kell letennie azért, hogy az Aranyalkonyba költözhessen. Aki még csak a hetvenek töltötte be, annak 9,9 millió forint a beköltözés díja. Ezen felül a Medicatusnak volt abból is jövedelme, hogy a misszió bérleti díjat fizetett nekik az ingatlanokért. Egy éve, mikor a görög katolikus egyház nyakába került az egész Aranyalkony, kiderült, hogy a kilenc darab idősotthonért havi 40,3 millió forintot várt volna a Medicatus-csoport. Itt még nincs szó a reggeli zsemle költségeinek fedezéséről, az ugyanis a fenntartási költségekhez tartozik, ami a missziónál csapódott le. Utóbbinak pedig a bent lakó idősek havi 90 ezer forintos térítési díjat voltak kénytelen fizetni, többnyire a nyugdíjaikból. Pedig a misszió tavaly év végéig az egyházi kiegészítő normát is megkapta, ami fejenként 40-50 ezer forint, és erre jött még a szociális törvény alapján járó újabb 50 ezer forintos állami támogatás.
Ez tehát az a katasztrófálisan alacsony forrás, amiből el kellett volna látni a lakókat. Számoljunk csak! A belépő milliók a Medicatus zsebében landoltak, de az idősek havi ellátására szánt pénzből is kiszivattyúztak havi negyvenmilliót. Így nem csoda, hogy bár a lakók ellátására száznyolcvan-százkilencvenezer forint jutott volna havonta, végül mégiscsak bablevesre, meg finomfőzelékre futotta. Pedig az egyházi pénz megvonása után maradó havi 140-ből is könnyen el lehet látni egy embert, főleg a belülről luxusnak már legkevésbé sem tűnő Aranyalkonyos színvonalon, hiszen a legtöbb nyugdíjas ennél jóval kevesebb pénzből él.
Két számot még a végére: az étkezési alapanyagnormát 2011-ben mindössze napi 480 forintban állapította meg az üzemeltető, ami már az ott dolgozó szakácsokat az addiginál is nagyobb kreativitásra kényszerítette. A sokat szidott önkormányzati idősotthonokban is több pénzből hozzák ki a napi menüt: ilyen helyeken átlagosan 650–720 forint az élelmezési nyersanyagköltség.
Eszünk ágában sincs megkérdőjelezni Köves Slomó egyházának tisztességes szándékát, de az a fentiekből is látható, hogy nem fog túl nagy anyagi áldozatot követelni tőlük az Aranyalkony átvétele.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS