Kedden emlékeznek meg Kárpát-medence-szerte a nemzeti összetartozás napjáról immáron tizennegyedik alkalommal, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés. Orbán Viktor ebből az alkalomból ma délelőtt a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán tart beszédet. Kövesse velünk élőben a kormányfő felszólalását!
Orbán Viktor beszédében köszöntötte a megjelenteteket és méltatta, hogy a Tisza családhoz méltó módon újították fel a tragikus sorsú miniszterelnök otthonát. Mint mondta, különös jelentőséggel bír az, hogy ott emlékezhetnek meg az összetartozás napjáról egy újabb pusztító háború árnyékában. Mint mondta a nemzet tartozását róják ma le azzal, hogy Tisza István emlékéhez méltó módon felújították a kastélyt. Orbán Viktor kormányfő a beszédében kijelentette, ma itt Geszten összesűrűsödik a történelem.
Itt van egy nemzet, amely egy pusztító háború miatt elvesztette területének kétharmadát, míg magyar népességének egyharmadát. Ma ez a nemzet képes arra is, hogy minden évben kinyilvánítsa határtalan élni akarását. Mindezek mellett képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak, amely oly sokat adott neki
– mondta. A Tisza-család történelmére vonatkozóan Orbán Viktor elmondta, hogy a Tiszák ott voltak a török elleni harcokban, majd egy egy évszázadig kellett küzdeniük, hogy visszaszerezzék az őseik birtokát.
Az akkori Nyugat sem adta vissza gyorsan a magyarok jussát. A Magyar Királyság utolsó sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza-családtól. Tisza Kálmán és István az ország vezetésére vállalkozott. Tisza István halála egy történelmi korszak fájdalmas végét jelentette. Június 4-e a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja. Igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba
– hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szerint ennyi év távlatából látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát kívánta.
El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk. A haza jó gazdáit eltették láb alól, vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb órán olyan kezekbe adták, hogy nem lehet eldönteni a mai napig alkalmatlanságuk, vagy rossz szándékuk miatt voltak azok a vezetők csapás a nemzet számára. Trianont egy olyan háború hozta a nyakunkra, amit Tisza István ellenzett, de az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, és külföldi ügynökökkel. Magyarországnak egy rá kényszerített háborúba kellett bemasíroznia
– tette hozzá. Orbán Viktor szerint az első világháború egy olyan háború volt, amelyen a győztesek is rajta vesztettek.
Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Két évtized múlva még hatalmasabb világégés történt. A mesterségesen összetákolt államalakulatok az első adandó alkalommal felbomlottak. Ellenséges szemmel tekintett egymásra ezek a nemzetek, és végül idegen hatalmak befolyási övezetévé lettek. Bármilyen borúsak a Közép-Európa feletti felhők, de mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei szabadok és szuverének akarnak lenni. Ma amikor újra háború fenyeget, akkor ezek a népek nem akarnak háborút. A Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. Mindezt mi magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, mondjuk ki a leghangsúlyosabban
– jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő szerint azonban most jobbak az esélyeink. Mint mondta, most összeurópai választáson tehetjük meg azt, amire 110 éve, a dualizmus végóráiban nem volt lehetőségünk, hiszen most mi választunk kormányt, mi mondhatjuk ki az akaratunkat, így kimondhatjuk azt is, hogy nem akarunk háborút.
A nemzeti összetartozás program is. Nemcsak összetartozás, hanem összekapcsolódás is kell. Nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, hanem a közös jövőt álmodni és tervezni kell. Nekünk magyaroknak szellemi teljesítményre, minőségi kultúrára, olimpiai aranyak, és elsőrendű politika kell. Aki azt ajánlja, merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el. Mi vagyunk azok a Kárpát-medencében, akik mindenhol otthon vannak. Örülni kell a szomszédaink sikereinknek is. Közép-Európát ma ismét egy birodalmi érdek háborúba akarja sodorni. A háború sohasem elkerülhetetlen, mert az mindig emberi döntések következménye. Ma arra kell vállalkoznunk, ami Tiszának nem sikerült: hogy Magyarország ne kerüljön bele egy újabb háborúba. Most jobbak az esélyeink, mert szuverének vagyunk. Mi választunk kormányt, mi magyarok döntünk a saját sorsunkról
– jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő előtt a térség országgyűlési képviselője és a történelmi egyházak képviselői szólaltak fel
A képviselőt követően a történelmi egyházak képviselői mondtak áldást az ünnepségen. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszédében úgy fogalmazott:
Jeruzsálem pusztulása sem volt szörnyűbb a trianoni csapásnál.
Kihangsúlyozta azonban, hogy a szörnyű tragédia ellenére sikerült a magyarságnak megmaradnia, és ehhez kellett Isten segítsége is. Mindenki megértette az evangélium szavát, hogy minden ország amely meghasonul önmagával az elveszett. Mint mondta ezért kell építenünk, Istenért, azért az Istenért, aki idehozott minket Ázsiából, s akit mi is idehoztunk magunkkal. Az egyházi vezetők beszédüket követően megáldották a megjelenteket.
Kovács József, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében felidézte a geszti Tisza-kastély történetét. Mint fogalmazott, Tisza Istvánnak vészterhes idők jutottak kormányfőként. Ezután kitért a térség infrastrukturális fejlődésére, mint emlékeztetett, 2016-tól napjainkig megújultak Geszten az utak, felújították a Tisza-kriptát, a kastélyparkot és épült a településen iskola, templom, most pedig megújult a Tisza-kastély.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS