Az Európai Unió és Magyarország között fundamentális kérdésekben véleménykülönbség van, ezért ők nem szeretik a magyar kormányt, ők az előző választáson egy baloldali kormányt szerettek volna. Ezért nem adták oda a pénzt az országnak, viszont odagurították a dollárokat a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban azzal kapcsolatban, hogy most úgy tűnik, megkapjuk a Magyarországnak járó uniós források egy részét, de ezt már tavaly nyáron megkaphattuk volna. Orbán Viktor beszélt továbbá arról is, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy mi Európa új gazdasági stratégiája, hiszen ha nem veszünk a jövőben orosz gázt és Amerikából importálunk háromszoros áron, az jelentősen megemeli az árakat minden szegmensben. A beszélgetés során szó volt még Ukrajna megsegítéséről, amivel kapcsolatban a kormányfő kiemelte, hogy nem támogatjuk a közös hitel felvételét, de a migráció felerősödése és a déli határ védelme is terítéken volt.
Kilenc hónapja tart a háború és az volt az elképzelés, hogy a szankciókkal sikerült közelebb kerülni a háború lezárásához. Ezek a szankciók nem segítettek abban, hogy vége legyen a háborúnak. Nehéz tél előtt állunk
– mondta a kormányfő.
A szankciók politikája nem érte el a célját
– tette hozzá.
A legkomolyabb része a szankcióknak december 5-én jön létre, ez megnehezíti az európai gazdaság működését. Magyarország vehet továbbra is orosz gázt, de az, hogy mennyiért fogjuk tudni vásárolni, az már kérdés. Attól nem kell tartanunk, hogy ellátási hiány lép fel, nekünk jogunk van az ország működtetéséhez szökséges olajhoz. Várjuk, hogy a szankciók hatályba lépése december 5-én milyen hatást gyakorol az energiaárakra
– tette hozzá. Kifejtette a kormányfő továbbá, hogy az EU az atomenergiára és a gázra is kiterjesztené a szankciókat.
Ez Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna. Eddig sikerült mentesíteni magunkat az embargók alól, ezért jó reményekkel veszünk részt a szankciós csomag tárgyalásán, mert eddig sikerült megvédeni az érdekeinket. Ezért kérjük az embereket, hogy töltsék ki a nemzeti konzultációt és ezzel erősítsék meg a kormány álláspontját
– mondta Orbán Viktor.
Több mint egymillióan töltötték ki eddig a nemzeti konzultációt
Fontos kérdés, hogy az embereknek és a vállalkozóknak mennyi lesz a rezsije. A 2023-as év gazdasági értéke az energiaárakon és a szankciókon múlik
– tette hozzá a kormányfő. Kitért arra is, hogy van egy tábor, amely háborúpárti; ők követelik a szankciók kiterjesztését, mert folytatni akarják a háborút és azt hiszik így jutunk el a békéhez. A másik tábor – ahova mi is tartozunk – azonnal tűzszünetet és a béketárgyalásokat szeretné.
Mielőtt a szankciók megújítására voksolnánk, előbb vitázni kellene róluk, ugyanis eddig automatikusan megújítottuk őket, de már az európai országokban olyan a gazdasági helyzet, hogy meg kell állni és számot vetni. Egy alapos és mély vitát kell folytatnunk, mielőtt a szankciók megújításáról döntenénk
– szögezte le. Arra a kérdésre, hogy kire számíthat Európa ebben a helyzetben, a kormányfő elmondta: már több országvezető elmondta, hogy háromszor annyiért vehetjük az olajat Amerikától, de ez nem segítség.
Európa levágta magát az oroszokkal való gazdasági együttműködésről
– mondta el, de azt nem tudják, hogy mi az új stratégia, honnan szerzünk energiaforrásokat.
Amerika drágábban adja, mint amennyiért az oroszoktól vettük. A szankciók felárát fizetjük most meg. Ha máshonnan kell hozni a nyersanyagot, és az drágább, akkor mindenbe begyűrűzik ez az emelkedés. Fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt
– emelte ki. Az uniós kifizetésekről Orbán Viktor elmondta, hogy másfél év után úgy tűnik, kapunk pénzt.
Itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb
– fűzte hozzá, kiemelve, hogy már 2021 nyarán oda adhatták volna ezeket a forrásokat, de ez politikai okok miatt nem történt meg.
Az Európai Unió és Magyarország között néhány fontos kérdésben, mondjuk úgy, hogy fundamentális kérdésben, véleménykülönség van, ezért ők nem szeretik a magyar kormányt, ők az előző választáson egy baloldali kormányt szerettek volna. Ezért nem adták oda a pénzt az országnak, viszont odagurították a dollárokat a baloldalnak, hogy meg tudja nyerni a választást. Nyertünk, majd 17 pontos vállalást tettünk le az asztalra
– mondta a kormányfő, majd kiemelte: jó döntésnek bizonyult, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba.
Nem akarunk közös hitelfelvételt
A háborúnak nemcsak az a költsége van, hogy a Nyugat finanszírozza fegyverekkel az ukránokat és újra kell építeni az országot, hanem egy harmadik kérdés is felmerül, hogy nem tudja Ukrajna fenntartani magát. A nyugdíjakkal, a fizetésekkel, az utak fenntartásával is probléma van. Ezért olyan primitív módon fordul Ukrajna a Nyugathoz, hogy adjanak pénzt. Magyarország kénytelen, de belátja, hogy a saját gazdasági nehézségeink mellett is segíteni kell Ukrajnát. Ennek megoldása, hogy közös hitelt vegyünk fel, de ezt nem szeretnénk, mert nem akarunk egy adósságközösségé alakulni, és nekünk kelljen azok részét is kifizetni, akik már nem tudják ezt a hitelt tovább fizetni. A direkt támogatást támogatjuk, nekünk is el van különítve erre egy összeg a jövő évi költségvetésben. A mi beleegyezésünk nélkül pedig nem lesz közös hitel
– tette hozzá, kiemelve:
Nem járulunk hozzá semmilyen közös hitelfelvételhez.
A globális minimumadó-rendszerről elmondta, hogy az államoknak maguknak kell dönteniük az adóikról.
A Magyarországra érkező energia ára a 2021-es évben hétmilliárdos eurót tett ki. Ez 2022-ben 17 milliárdra ment fel és 2023-ra még magasabb lesz. Elveszítünk a magas energiaárak miatt tíz milliárd eurót. Ha ez nem lenne, akkor ezt az összeget oda tudnánk adni a béremelésekre. Ezt a hiányzó összeget a költségvetésből kell kigazdálkodnunk. A 2023-as költségvetés újratervezése megkerülhetetlen. Ma minden magyar család 181 ezer forintot spórol a rezsicsökkentéssel, ugyanis ennyi marad a családok zsebében. Sok millió magyar család kerülne kilátástalan helyzetbe, ha ez nem lenne. A következő évben minden forintot a rezsivédelmi alapba kell tenni, hogy ne menjenek csődbe a családok
– fűzte hozzá.
Délebbre kell tolni a határokat
A fokozódó migrációs helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az ország déli részén szenvednek a magyarok a migráció miatt.
Szerbia déli részéhez kell tolni a határokat, mert már többet nem tudunk tenni. Erről folynak már a tárgyalások. A szerbek irányításával védjük meg a határokat
– tette hozzá. A másik három V4-ország is érzi a migráció hatásait, ezért segítenek a védekezésben. Orbán Viktor elmondta azt is: az energiaválság ellenére is úgy látja, hogy a migráció a legfontosabb történelmi kérdés ma Magyarországon.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS