Kemény kritikát jelentetett meg nemrégiben a Népszava a Greenpeace élővilág- és agrártémáiért felelős munkatársának tolmácsolásában, melyben többek közt azzal vádolták a kormányt és az Agrárminisztériumot, hogy a nemzetközi vegyszerlobbi befolyása alatt áll és szándékosan gátolja az Európai Uniót a zöldfordulat megvalósításában az agrárium terén. Rodics Katalin arra is utalt az interjúban, hogy a „nagyüzemi” mezőgazdaság az éghajlatváltozásért is felelőssé tehető. Portálunknak a vádakkal kapcsolatban Nagy István agrárminiszter többek között arról beszélt, hogy az agrárium egyre gyakoribb és egyoldalú szégyenpadra ültetése véleménye szerint nem igazságos, és nem is segíti a fenntarthatósági célok elérését. Az agrárminiszter elmondta: a tárcának soha nem a zöld ambíciószinttel van a problémája, hanem a hatáselemzések nélkül, az Európai Unión belül eltérő természeti és társadalmi körülményeket nem figyelembe véve kidolgozott eszközökkel. Ugyanakkor hangsúlyozta: az a kommunikáció, amely a társadalom felé a klímaváltozás legfőbb okozójának a mezőgazdaságot állítja be, nem más, mint egy kisebb társadalmi réteg kiválasztása, amellyel felmenthető a többség a drasztikus életmódváltozás kényelmetlen következményei alól.
Rodics Katalin, a Greenpeace élővilág- és agrártémáiért felelős munkatársa a Népszavának adott interjújában élesen támadta a kormányt, amiért gátolja az európai agrárium zöldítését. A Greenpeace témafelelőse több kritikát is megfogalmazott a nagyüzemi, monokulturális növénytermesztés elterjedése miatt, azt állítva: a kormány enged a nemzetközi vegyszerlobbi nyomásának, a műtrágyafelhasználással veszélyeztetve a klímavédelmi törekvéseket. A kritikákat az alábbiakban úgy összegezhetjük:
- A nagyüzemi mezőgazdaság elképesztő mennyiségű növényvédőszert, műtrágyát használ, hasonlóképpen a hatalmas területeken folytatott monokultúrás növénytermesztés. A nagyüzemi állattenyésztés és az élelmiszer-alapanyagok nagy távolságra szállítása szintén környezetszennyező.
- A nagyüzemi növénytermesztés fenntartásához felhasznált műtrágya az üvegházhatású gázok kibocsátásának majd’ 50 százalékáért felelős a világban.
- Az EU ezt felismerve alkotta meg 2019-ben a Zöld megállapodást, a jelenleg tárgyalás alatt álló Közös Agrárpolitikai Programot azonban a nagyüzemi lobbinak sikerült kihalványítania.
- Bár az Európai Tanácsban a környezetvédelmi miniszterek tanácsa már elfogadta a biológiai sokféleség védelméről szóló európai stratégiát, a magyar kormány tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az EU-ban 2030-ig a mezőgazdaság által művelt területek negyedén ökológiai, természetközeli módszerekkel termeljenek élelmiszert és 50 százalékkal csökkentsék a növényvédőszerek használatát.
- A kormány megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot és leépítette a természetvédelem rendszerét, a zöldügyekért jelenleg felelős Agrárminisztérium pedig kizárólag az ipari mezőgazdaság érdekeit veszi figyelembe, a nemzetközi vegyszerlobbi uralja a hazai mezőgazdaságot.
Soha nem a zöldambíciókkal volt a gond
Nagy István portálunk megkeresésére elöljáróban arról beszélt, mekkora az élelmiszerellátásunk valódi szerepe a klímaváltozásban és ebből mennyiért felelősek a termelők és mennyiért mi magunk a fogyasztók. Mint kifejtette, az EUROSTAT adatai szerint a mezőgazdaság hozzájárulása az EU üvegházhatású gázkibocsátásához jelentősen elmarad az energiatermelés és a közlekedés értékétől, és az iparral állítható párhuzamba.
Hozzátette: egy, az Európai Bizottság által megrendelt, független szakértők által idén novemberben publikált tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy az EU állattenyésztési ágazata nemzetközi mércével mérve nagyon termelékeny. Ezért a nemzetközi kereslet szintjének változatlansága vagy növekedése mellett az EU állatitermék-termelésének csökkenése azzal jár, hogy a termelés és annak környezeti hatásai más országokba helyeződnek át, és a termelékenységben meglévő különbségek miatt a negatív hatások növekednek.
Az agrárminiszter elmondta: hasonló következtetésre jutottak azok a kutatók, akik az Európai Parlament megbízása alapján vizsgálták a Zöld megállapodás és a közös agrárpolitika kapcsolatát. A napokban megjelent tanulmányukban kiemelték, hogy az EU mezőgazdasági termelése intenzitásának csökkentése azzal jár, hogy megnő a termelésbe vonható terület iránti igény az EU-n belül és a harmadik országokban egyaránt, aminek kedvezőtlen ökológiai hatásai lehetnek.
Ezzel természetesen egyáltalán nem azt szeretnénk mondani, hogy az európai vagy a magyar gazdáknak ne kellene a klímaváltozás elleni küzdelemhez hozzájárulni. Az ágazatunk tudja és érti a szerepét a természet- és környezetbarát termelési rendszerre történő átállásban. Azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az agrárium egyre gyakoribb és egyoldalú szégyenpadra ültetése se nem igazságos, se nem segíti a fenntarthatósági célok elérését
– fogalmazott. Nagy István kiemelte: amikor a szaktárca felemeli a hangját egy-egy stratégia, vagy intézkedés tervezett bevezetése ellen, akkor a kritikusoknak az érveikre is figyelnie kellene.
Soha, de soha nem a zöld ambíciószinttel van a problémánk, hanem a hatáselemzések nélkül, az Európai Unión belül eltérő természeti és társadalmi körülményeket nem figyelembe véve kidolgozott eszközökkel
– fogalmazott Nagy István.
Kétszeresére nőtt az ökológiai gazdálkodás területe, ez mégsem elég
Nagy István a stratégiahalmozás kapcsán kifejtette: véleménye és tapasztalatai szerint nem a stratégiáktól, hanem az elemzésen és monitoring rendszeren alapuló, a végrehajtásban érdekelt összes szereplővel leegyeztetett, tehát „smart” (specific, measurable, attainable, realistic, timely) tervezéssel készülő, vagyis érthető és ellenőrizhető szabályozástól és támogatáspolitikától függ a zöldszemlélet érvényre jutása is az Agráriumban.
Értem én, hogy mindenki szeretne saját életművet létrehozni, de egy jó vezetőben kell annyi alázatnak is lenni, hogy elismerje elődei és a gazdatársadalom eddigi erőfeszítéseit, és ezért csak a céljaihoz, de ne az általa kitalált megoldásokhoz ragaszkodjon, akármilyen jól is hangzanak a Twitteren
– jegyezte meg. Az agrárminiszter kifejtette: a klimatikus viszonyok és a társadalom anyagi helyzetének különbsége miatt nem azonos erőfeszítést kíván egy-egy tagállam ökológiai gazdálkodás irányába történő elmozdulása. Hozzátette: egy óceáni klímán gyepgazdálkodást folytató ír gazdálkodónak, vagy egy jómódú és tudatos fogyasztói kört kiszolgáló osztrák gazdálkodónak jóval könnyebb meghozni a „zöld” átállás döntését, mint egy magyar gazdának, aki most kontinentális klímán, árversenyen alapuló piacra, elsősorban gabonát állít elő. Az agrárminiszter kiemelte: a támogatási rendszer erősítésével az elmúlt években a tárca megduplázta az ökológiai gazdálkodási területeket, hazánk ellenben még így is „rettenetes messze van” az EU által rögzített uniós céltól, amelyet csak támogatásokkal, a piaci igények növekedése nélkül nem is fogjuk tudni elérni. Nagy István hangsúlyozta: egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mihez képest, mekkora változást kell egy tagországnak elérnie.
Nagy István kitért arra, hogy 2020–2021 között a tárca legfontosabb feladata a 2021–2027 időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Terv elkészítése és bemutatása az Európai Bizottságnak. Mint megjegyezte, több, mint száz szakember közel két éve tartó elkötelezett munkáját iparági lobbinak minősíteni meglehetősen abszurd, különösen úgy, hogy a lehetőség bárki számára adott, hogy tényalapú javaslataival csatlakozzon a munkához. Az agrárminiszter kifejtette: a dokumentum összeállításában a szakértői almunkacsoportokban az AM szakfőosztályain felül részt vesznek tagként az AM háttérintézményeiből (Nébih, NFK, NBGK, OMSZ, HOI, Biodiverzitás Központ), a MÁK-ból, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarából, a Belügyminisztériumból és az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Ezen felül szintén részt vesznek meghívottként olyan szervezetek is, mint az ÖMKI, az OMME, az MME vagy az OMVK. Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2019 nyarán megindult tervezési előkészületeket követően rögtön széleskörű társadalmasítás zajlott, az Agrárkamara szervezésében minden ágazatra kiterjedően szakmai konzultációkat és műhelybeszélgetéseket tartottak, az ágazati szereplőinek véleményét pedig figyelembe veszik a tervezet összeállítása során.
Az átállás feltétele a jövedelmezőség fenntartása
Hogy miért nem vállalhatóak feltétel nélkül a belebegtetett fenntarthatósági célok, ahhoz Nagy István szerint látni kell, hogy az élelmiszerellátás Európában és globálisan is egységes piac. Hozzátette: máig érvényes az az 1926-os magyar kamarai évkönyben megfogalmazott állítás, hogy „ideje lenne már a magyar gazdának elfogadni, hogy a kukoricája ára valójában Chicagóban dől el”, amely lényegében azt jelenti: egy ennyire globális ellátási láncban az életben maradás alapja az, hogy „nem lehet drágább – ár-érték arányú – a termékem, mint a versenytársaimé”.
Ezért ha azt akarjuk, hogy a hazai termelők versenyben maradjanak és így az élelmiszerellátásunk ne Európa, vagy a Föld másik feléből érkezzen – jelentős ökológiai lábnyom mellett! –, akkor biztosítanunk kell, hogy a fenntarthatósági átállás a termelői jövedelmezőségen ne rontson drasztikusan és a versenytársaknál nagyobb mértékben
– hangsúlyozta. Hozzátette: az átálláshoz az európai diverzitást, a különbségeinket tiszteletben tartó szabályokra, tudásra, innovációra és beruházásokra, végezetül – és talán leginkább – elkötelezett fogyasztókra van szükségünk. Az agrárminiszter kifejtette: a tisztességes versenyfeltételeket biztosító KAP és szabadkereskedelmi szabályozás az Európai Unió feladata, és különösen a szabadkereskedelmi megállapodások terén nem teljesít túl jól.
A tudás és az innováció lehetőségének megteremtése a tagállami szakpolitikák feladata. Hazánkban erre példa az a számos kutatás, amely az egyes ágazatok környezeti terhelésének, kibocsátásának mérésére szolgál. A következő években bevezetésre kerülő szakpolitikai intézkedéseink, például az Országos Levegőterhelés-csökkentési program mezőgazdasági alprogramja már ezeken a kutatásokon alapulnak
– jelentette ki. Nagy István kiemelte, hogy a zöld átállást szolgáló kutatások hazai finanszírozását mára már 10 uniós agrár-környezetügyi témájú projekttel sikerült kiegészíteni. Ennél is nagyobb eredmény, hogy a Bioeast kezdeményezés révén már olyan uniós pályázati kiírások születnek, amelyekben a kárpát-medencei környezeti és klimatikus kihívásokra is keresik a választ. Ezek az uniós pályázati felhívások nyitva állnak; minden elkötelezett szereplőt várnak és segítik a részvételben.
Ezért a Bioeast kezdeményezésen keresztül elköteleztük magunkat amellett, hogy hosszútávra előre tervezve használjuk az uniós kutatási keretprogram lehetőségeit. Célunk, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezek a programok ne egyfajta Brüsszelből finanszírozott nyugati agyelszívásként működjenek, ahol a hazai szürkeállomány dolgozik a nyugati problémákon, hanem épp fordítva
– fogalmazott.
Az agrárminiszter arra is kitért, hogy hazánk aktívan részt vesz az összes uniós és hazai digitalizációs kezdeményezésben, legyen szó az agráradatok és a drónhasználat szabályozásáról, az Európai Digitális Innovációs Hub kialakításáról, az Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencia megszervezéséről (ECPA), vagy éppen arról, hogy tavaly elfogadták az unió egyik első digitális agrárstratégiáját. Éppen azért, mert vallják, hogy a zöld átálláshoz a gazdáinknak nem megszégyenítésre, hanem a legmodernebb technológiára van szükségük.
Az agrárium támadásával csak a drasztikus életmódváltozást halogatják
Nagy István az agrárszektort ért támadásokkal kapcsolatban kifejtette: a KAP folyamatos zsugorodása ellenére még mindig az EU egyik legnagyobb és legszabályozottabb támogatási rendszere, amely biztosítja az élelmezésbiztonságot. Úgy vélte, a KAP támogatási rendszerének drasztikus változtatásával, csökkentésével uniószerte vidéki vállalkozások tízmillióinak a banki finanszírozása, az életképessége, a hosszú távú beruházási döntései kártyavárként dőlnének össze. A KAP ellen mégis médiakampány zajlik, ráadásul épp az emberiség eddigi egyik legnagyobb gazdasági válsága közepette. Az agrárminiszter hangsúlyozta: az a kommunikáció, amely a társadalom felé a klímaváltozás legfőbb okozójának a mezőgazdaságot állítja be, nem más, mint egy kisebb társadalmi réteg kiválasztása, amellyel felmenthető a többség a drasztikus életmódváltozás kényelmetlen következményei alól.
Azt kérjük, hogy az agrárgyalázás helyett minden civil szakmai szervezet inkább a saját eszközeivel segítsen abban, hogy minél szélesebb társadalmi réteg támogassa a termelők fenntarthatósági átállását
– hangsúlyozta. Nagy István ugyanakkor kifejtette: az ágazat negatív színben való feltüntetése nemcsak felesleges feszültségeket szül, de rontja annak presztízsét és csökkenti vonzerejét, miközben a magyar és a legtöbb közép-kelet-európai országban épp annyi idő telt el a rendszerváltás óta, hogy az első generációs családi gazdálkodóknak át kellene adni a stafétát. Megjegyezte: ez azért is komoly kihívás, mert a XXI. század mezőgazdaságát már közel sem az egyszerű, betanított munkára épülő folyamatok jellemzik, a kritikák miatt azonban hazánk elveszítheti a családi gazdálkodás iránt korábban érdeklődő, zöld és innovatív gondolkodású, képzett fiatalokat. Az agrárminiszter ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatos törvényjavaslatot szinte teljesen egyhangúan szavazta meg a parlament.
Ez ad nekem bizakodásra okot, hogy a hangos kisebbség, szélsőség véleménye ellenére nemhiába dolgozunk, hiszen társadalmi közmegegyezés van arról, hogy a gazdálkodás és ezzel a magyar családok élelmezése vitán felül álló érték
– fogalmazott.
A célok azonosak
Nagy István szerint azokat a vádakat, amelyek szerint az Agrárminisztérium keretein belül működő környezet- és természetvédelem egyenlő azok lebontásával, cáfolják azok az elmúlt években indított fejlesztési programok, amelyek azt is bizonyítják, hogy a minisztérium szavak helyett tettekkel harcol a klímaváltozás ellen.
Higgyék el, nem is vagyok mindig népszerű, amikor ragaszkodom ahhoz, hogy egyenrangú félként érveljenek a természet- és környezetvédelemért, az erdőkért és a mezőgazdaságért felelős vezetőim
– fogalmazott Nagy István. Kiemelte: azért járja annyit az országot kollégáival, hogy az Agrárminisztériumban ne lehessen felépíteni a közigazgatás elefántcsonttornyát.
A céljaink tehát azonosak, de nem az egyszerűsítő, politikai hibáztatás vezet a megoldás felé, hanem a rendszerszintű, hosszútávra megtervezett, alapos szakértői munka, amiben minden hozzájárulást szívesen fogadunk, minden jó szándékú együttműködésre nyitottak vagyunk
– hangsúlyozta.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS