Külpolitikát csinálunk, nem szépelgünk!

Akármilyen furcsa is a valóság, de a kisantant országaiban nekünk pláne nem azok a természetes szövetségeseink, akiket alapesetben el tudnánk képzelni. Hiszen általánosságban azt látjuk, hogy jobboldali a jobboldalival, baloldali a baloldalival köt szövetséget külpolitikai téren is, aztán mire leírom a mondatot, el is felejthetem.

Mert én ugyan továbbra is tartom, hogy igenis van relevanciája 2023-ban is annak, hogy mi jobboldali és mi baloldali, de kétségkívül igaz, hogy a mindennapok szintjén és azt tekintve, hogy kivel és miként lehet együttműködni, fontosabb, ki globalista és ki szuverenista. Az új politikai folyamatokat ez a két szó és a mögöttük zajló folyamatok határozzák meg.

Azt már egyébként is kifejtettem korábbi cikkekben is, hogy nekem édesmindegy Magyarországon kívüli pártok esetében, hogy mit gondolnak a világról, mit akarnak, mit tartanak fontosnak, mi a sztorijuk. Egyetlen dolog érdekel: miként és hogyan tudunk együttműködni úgy, hogy abból mindannyian profitálni tudjunk. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy Babisék az ANO csehországi kormányzása idején az egyik legmegbízhatóbb szövetségeseink voltak, miközben Babis leginkább technokrata milliárdos, pártja az Európai Parlamentben a Macron által gründolt, többek között a Momentum részvételével fenntartott liberális frakcióban ül, hazai kormányát koalícióban a szociáldemokraták, koalíción kívülről meg a kommunisták támogatták.

És? Kit érdekel? Én magyar vagyok, Magyarországon, nem tisztem, nem feladatom megítélni és hidegen is hagy, hogy más országokban miként döntenek a választópolgárok. Megbízható, véd- és dacszövetség alkotására alkalmas, közös üzletelésre alkalmas partnereket várok el. Ennyi. Lehet jobbosnak nevezni a mostani cseh, svéd, illetve hamarosan felálló finnországi kormányt, de kit érdekel, ha ugyanaz a csicskabanda, akik az Európai Néppártot minden eddiginél balosabbá tették és elvi kérdést csinálnak belőle, hogy azok a szentséges elveik – értsd, csináljunk ki mindenkit, aki nem úgy gondolkozik, mint mi és két eszmerendszer létezik, a miénk és a náciké -, csak azok alapján lehessen érdekelni.

Szijjártó Péter és Robert Fico (Facebook)

Nem akarom megmondani, hogyan éljenek Németországban, Skandináviában vagy Olaszországban, cserébe annyit várok el, hogy kussoljanak ők is az ilyen témákban. Mit gondolnak, Vucic annyira megváltozott a ‘90-es évek közepe óta? Nem tudom, talán még ez is elképzelhető. De kit érdekel? Megértette, hogy Szerbia érdeke a Magyarországgal fenntartott jó viszony, ezért most ott tartunk, hogy az Európai Unión kívüli legszorosabb szövetségeseink. És mivel jár még mindez? Azzal, hogy a délvidéki magyarságnak még soha nem voltak ilyen biztonságos és prosperáló napjai. Annak a kisebbségnek, amely 20 éve még joggal félt attól, hogy bármikor fizikai atrocitás érheti. Miért változott a helyzet? Mert a közéleti folyamatok lassan, de magabiztosan a mindennapok szintjére is leérnek.

Ez az, amit hosszabb távon képtelen megérteni Szlovákia, Ukrajna vagy éppen Románia is. Azt, hogy együttműködve, tiszteletet tanúsítva mindannyian előrébb juthatunk. Nézzék csak meg, mi zajlik most Szlovákiában. Ott, ahol ez a szenzációs, européer, nyugatias, civil kormány totálisan megbukott, kezelhetetlenné tették az országot. És ott, ahol ezek az emberek tovább csorbítanák a magyarok jogait. A komáromi járást megszüntetnék, a dunaszerdahelyit pedig olyan módon csonkítanák meg, hogy számos, szinte színmagyar települést a pozsonyi járáshoz csatolnának, ahol komoly a szlovák többség, így kihúznák ezt az általuk méregfognak tekintett jelenséget.

Még egyszer mondom, ezek azok az emberek, akiket a magyarországi balosok példának tekintenek, akik az Európai Unió kis kedvencei. És ugyanezek tartják a mai napig a hatályos törvények között a Benes-dekrétumokat, valamint hoznak bírósági ítéleteket is a Benes-dekrétumok alapján. Emlékeznek még Ficóra? Aki most korántsem esélytelenként indulhat a szlovák választásokon? Gondolták volna, hogy a nem is annyira régen még Slotával kormányzó Fico, ha ismét hatalomra jutna, szintén komoly szövetségesünkké válhatna, a V4-ek egyik kovászává? És mit gondolnak, sokat változott Fico? Nagyon másként látja a világot, mint a 2000-es években. Nem, de ez senkit sem érdekel, egy reálpolitikust pedig szerencsére egészen biztosan nem. Mert vele együtt lehet működni, ezáltal hazánk súlyát növelni és sokkal nagyobb valószínűséggel javulhat a határon túli magyarok helyzete is. Legalábbis több esély kínálkozhat erre így, mintsem azokkal, akik kurva nagy nyugatias szemléletűnek adják elő magukat, de valójában pont olyan sovének, mint a korábbiak.

Politikát csinálunk, nem szépelgést. Azok a szövetségeseink, akikre számítani lehet és ebből nem is szabad engedni.

Vezető kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb elnök (j) fogadja Orbán Viktor kormányfőt a belgrádi elnöki hivatalban 2022. szeptember 16-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher