A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban. Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.
A többi tanácsos mellett – akik nem érzik át a magyar közösség lelkületét – a magyar ügyekkel fokozottabban én foglalkozom
– fogalmazott Zatykó Gyula a Kronika.ro-ban megjelent cikkben.
Zatykó Gyula, a mérnöki és menedzseri végzettséggel rendelkező néppárti politikus gazdasági és infrastrukturális ügyekben ad tanácsot a nagyváradi elöljárónak. De mivel Ilie Bolojan tanácsadói között ő az egyedüli magyar, így papíron ő jár el a magyar közösség érdekeit érintő ügyekben is. Egyértelmű, hogy az EMNP politikusát nem a szakmai tudása miatt emelte erre a rangra a polgármester, hiszen közigazgatási területen teljesen tapasztalatlan. Az RMDSZ-szel harcban álló román polgármesternek szüksége volt egy magyarra, akit fel tud mutatni, ha a magyarságot érintő ügyek megoldására van szükség. Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.
Nem azért alkalmaz magyar tanácsadót, mert a magyarok ügyeit ténylegesen meg akarja oldani, hanem azért, mert ezzel nyilvánosan tudja semmibe venni az RMDSZ-t. Fotó: PS
Szabó József, az RMDSZ politikusa a helyzetet úgy kommentálta, hogy számára nagyon nehéz azt feltételezni, hogy Bolojan segíteni akar a váradi magyar embereknek.
Nem azért alkalmaz magyar tanácsadót, mert a magyarok ügyeit ténylegesen meg akarja oldani, hanem azért, mert ezzel nyilvánosan tudja semmibe nézni az RMDSZ-t és el tudja mondani azt, amit nekem személy szerint már többször a fejemhez vágott; nem baj, fiúk, nem kell, hogy együttműködjetek velem, meglesznek nekem a saját magyarjaim, akikkel megoldom a magyar ügyeket Nagyváradon
– mondja Szabó József politikus, Nagyvárad turisztikai vezetője.
Szabó József mellett Borsi Balázst, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztőjét is megkérdeztük a váradi magyarságot érintő kérdésekről. Beszélgetésünkből kiderült, hogy az utcanevek magyarosításának tiltása csak egy aktuálisan felszínen lévő vita tárgya, a valódi probléma a román nacionalizmus és politikai korrupció. A kérdés tehát nem csak az, hogy fel lehet-e tüntetni utcatáblán magyarul a városalapító Szent László királyunk nevét, a kétnyelvűség okozta ellentét az egészségügyet és a város ingatlan- valamint turisztikai piacát is átszövi. A történelmi utcanevek magyar nyelven való kiírása már évek óta problémát okoz Bolojan és az RMDSZ között. Erről az esetről beszámoltunk egy korábbi cikkünkben.
A románok akarják megmondani, hogy mi a jó a magyaroknak, Erdélyben minden politikai vitának ez a gyökere – véli Borsi Balázs. Fotó: PS
A legjobb példa arra, hogy a polgármester lábbal tiporja a váradi magyaroknak a magyar ügyekhez és a város történelmi múltjához való ragaszkodását, az az Olaszi temető története – idézte fel portálunknak Borsi Balázs.
Nagyvárad reprezentatív magyar temetője az Olaszi temető volt, de a hatvanas években bezárták, majd Bolojan hatalomra kerülésének idejében parkosítani kezdték. Az Olaszi temető megnevezés után, mindenki Olaszi park néven ismerte a helyet és ismeri ma is. De a váradi polgármester, aki saját bevallása szerint nagyon szereti és becsüli a magyarokat, átneveztette Mihály Vitéz parknak. Ugyanakkor a polgármester rendszeresen – úgy, ahogy azt a napokban is tette – azt nyilatkozza, hogy Nagyváradon a magyarság minden joga érvényesül
– meséli Borsi Balázs. Szerinte
ez a csavar a kétnyelvűség problémájában: a románok mondják meg azt, hogy a magyarok milyen magyar neveket alkalmazhatnak. Eldöntik helyettük, hogy melyik magyar szimbolika maradhat, és melyik nem. A románok akarják megmondani, hogy mi a jó a magyaroknak, Erdélyben minden politikai vitának ez a gyökere.
És ehhez adja nevét Zatykó Gyula. Akit két hete, Nagyváradon sem személyesen, sem telefonon nem tudtunk szóra bírni.
Fotó:varadinum.ma
Facebook
Twitter
YouTube
RSS