Néhány nappal cikkünk megjelenését követően és két héttel az után, hogy Gaudi-Nagy Tamás, László Petra kollégánk védője panaszt nyújtott be a Szegedi Járásbíróság elnökéhez példátlan bírói jogsértés miatt, az eljáró bíró a Kúria rendelkezése szerint meghozta a végzést a védői díjról – persze már csak azért sem úgy és annyit, amennyit kellett volna. Tehát nemcsak, hogy több, mint fél éves késéssel sikerült kiadni a végzést, hanem a bíró önhatalmúan még felül is bírálta a Kúria végzésének pontos rendelkezését, amihez semmi joga nem volt. Ahogy megírtuk, László Petra hazug, aljas politikai célzatú meghurcoltatása 2018 októberében a legmagasabb fellebbviteli fórumon ért véget azzal, hogy a Kúria kimondta: kollégánk nem követett el garázdaságot és nem rúgott fel gyermekével a karján menekülő migránst. A végzés rendelkező része azt is kimondta, hogy László Petrának vissza kell téríteni a rajta bevasalt bűnügyi költséget, védőjének pedig a védői díjat, utazási költségekkel. Mindez összesen 700 000 + 63 500 forintot tesz ki, amelynek kifizetését hiába indítványozta Gaudi-Nagy Tamás, mint jogi képviselő, még a hónapokkal később megküldött kifogását is egyszerűen hallatlanná tették – amihez hasonló jogsértés ritkán fordul elő.
Gaudi-Nagy Tamástól megtudtuk, hogy június 27-én, június 4-re datálva megérkezett az eljáró bíró határozata (a tartalmára még visszatérünk). Történt mindez több, mint fél évvel a Kúria végzése és a védő első indítványa után három hónappal benyújtott kifogás után, amelynek elbírálására 8 napot ír elő a törvény, és két héttel azután, hogy panaszt tett a Szegedi Járásbíróság elnökénél, melyben felhívta a figyelmet, hogy a példátlan jogsértés alkalmas arra, hogy alátámassza a László Petra ügyében elsőfokon eljáró Szegedi Járásbíróság elfogult hozzáállásának vélelmét.
Cikkünk komoly visszhangot keltett, mely elért a Miniszterelnökségre is. A múlt heti Kormányinfón újságírói kérdésként merült fel, hogy kinek lenne a feladata a bíróságok által elkövetett jogsértéseket szankcionálni, illetve az Igazságügyi Minisztériumnak nem lenne-e tennivalója, hiszen ha egy bíróság szembemegy a társadalmi elvárásokkal, azt a rendszert nem lehet valódi igazságszolgáltatásnak nevezni. Gulyás Gergely miniszter személyesen tett ígéretet arra, hogy utánajár a konkrét esetnek, mert egy jogerős bírósági ítéletet lehet kritizálni, azzal egyet nem érteni, de be kell tartani.
Június 24-én küldték ki a végzést, amelyen június 4-i dátum szerepel
Úgy látszik, ezt végső soron a László Petra ügyében elsőfokon eljáró bíró is elismerte, hiszen ha fél év késedelemmel is, de meghozta a végzést. Csak óvatosan merjük megjegyezni, hogy ha június 27-én kapja kézhez az érintett a végzést, amin június 4-i dátum szerepel, akkor talán joggal merül fel, hogy esetleg visszadátumozták azt…
De ez még nem minden. Ahogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter is kiemelte, jogerős bírósági végzést lehet kritizálni, de akkor is végre kell hajtani – vagyis felülbírálni, módosítani alsóbb szinten nem lehet. A szóban forgó bíró mégis ezt tette, ugyanis a Kúria rendelkezése szerint a védői díj, útiköltségekkel és a bűnügyi költség is jár a Kúria által felmentett kollégánknak. A bíró végzésében önhatalmúan mégis kihúzta az 53 500 forintos bűnügyi költséget – mondván, hogy arról a Kúria már rendelkezett. A felmentett László Petrának járó összegeket a cikk írásáig sem fizette még meg a bíróság…
A Szegedi Járásbíróság elnöke is elismerte: megengedhetetlen késedelem történt
Pedig ilyen késedelem az igazságszolgáltatás magasabb szintjén is történik, legalábbis László Petra ügyében
Nagyon úgy tűnik, hogy László Petra ügyében rá nézve pozitív eredményű lépésekkel, határozatokkal nem igazán kapkodnak a bírók, bíróságok. Ha kormánypárti újságíró vagy lap ellen indul per, azt mindig igyekeznek mielőbb lezavarni, a lapot, újságírót elmarasztalni és busás sérelemdíjat megállapítani; ha kormánypárti a felperes, akkor már nem mondható el ugyanez.
László Petra ügye tökéletes tükör az igazságszolgáltatásnak, minden szinten… Így szolgáltattok igazságot!
László Petra, a kétgyermekes édesanya meghurcoltatását korábban többször részleteztük. Másfél évbe telt, hogy kimondják az ártatlanságát, miközben a szakértők az első alkalommal megállapították, leírták, hogy László Petra nem rúgta fel a gyermekével a karján futó szíriai férfit, sőt, hozzá sem ért. Lábát önmagát és felszerelését védve emelte fel a vele szemben kitörő tömegben, a szír migráns pedig azért esett el, mert kitépte magát a rendőrök szorításából és túllendült. Ennek ellenére szajkózhatta gyakorlatilag a teljes ballib média, hogy László Petra egy lelketlen gyermekrugdosó; tették mindezt csak azért, hogy ezzel igazolják a kormány migrációellenes magatartásának embertelenségét.
Egyetlenegy lapot, a Blikket marasztalták el, azért, mert a bulvárlap a szenzációhajhászást odáig feszítette, hogy konkrétan kollégánk és családja életét veszélyeztette azzal, hogy nyilvánosságra hozta a lakhelyét. (Miután László Petra fejére egy iszlamista szervezet vérdíjat tűzött ki, el is kellett költözniük.)
A kollegialitás szikráját sem mutató újságírói megnyilvánulások között is kitűnik a Vasárnapi Hírek László Petráról írt – szerintük – portréja. A lapban hosszú publicisztika jelent meg arról, milyen abszurd dolog, hogy egy “gyerekrugdosó, migráns rugdosó” operatőr Nemzetidegenek címmel filmet készít és díjat kap érte a Lakiteleki Filmszemlén az Országgyűlés alelnökétől.
Egyébként az egyedülálló, Herhoff György 1956-os mártír történetét bemutató dokumentumfilm nem kicsit akasztotta ki a bukott kommunisták utódképződményeit, a hazai és külföldi szocialistákat, liberálisokat egyaránt. Politikusok adtak ki közleményeket, tartottak sajtótájékoztatókat – persze nem a film tartalmáról, mert arról konkrétan senki nem beszélt (!) – hanem arról, hogy egy László Petra nem kaphat semmilyen díjat, pláne nem a Magyar Országgyűlés alelnökétől.
Tucatnyi cikk jelent meg különböző nyelveken arról, hogy milyen gyalázatos, hogy egy ilyen film elkészülhetett, díjat kaphatott, egy László Petrával az alkotók között. Voltak, akik egyenesen azt állították, hogy a Nemzetidegenek a migránsokról szól, az ő nemkívánatosságukra utal. Írták mindezeket úgy, hogy nagy valószínűséggel a film egyetlen percét nem nézték meg, és talán ezen cikkek szerzői közül néhányan azt sem tudják, kicsoda Herhoff György.
A lavinát elindító Vasárnapi Hírekben megjelent cikk eltávolítását, a személyiségi jogok megsértésének és 700 ezer forint sérelemdíj megállapítását kérte László Petra védőjével, Gaudi-Nagy Tamással. Ennek az ügynek a végére sem sikerül több, mint egy éve pontot tenni, holott a cikk valótlan tényállások hosszú során keresztül uszít László Petra ellen.
A Nemzetidegenek című film ’56 mártírjairól szól – semmi köze a migrációhoz. A film rendezője László Petra férje, László Gábor. A film összesen öt díjat nyert el, amelyeket László Gábor helyett vett át felesége, László Petra. Az a László Petra, akiről azóta a Kúria is egyértelműen kimondta, hogy nem rúgott fel senkit.
Az hogy László Petra hozzá sem ért a gyermekével a karján futó migránshoz, lényegtelen, nüansznyi részlet
Ezek a tények az első, majd másodfokon határozatot hozó bíróságok szerint lényegtelen részletek csupán, a publicisztika pedig a szabad véleménynyilvánítás műfaja. A benne szereplő illusztráció, amely a meg nem történt felrúgás pillanatát ábrázolja, csak művészi alkotás – el is utasították a keresetet a Fővárosi Törvényszéken, majd a Fővárosi Ítélőtáblán is. Gaudi-Nagy Tamás ebben az esetben is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria Baka András vezette tanácsa csak 2019 júniusában, 8 hónap elteltével közölte végzésében, hogy az eljárás 2018 október végén félbeszakadt… Ezzel önkényesen közel kétharmad évvel meghosszabbította a Baka-féle tanács az eljárást. Újabb durva bírói mulasztás László Petra ügyében.
Gaudi Baka András kizárását és fegyelmi felelősségre vonását kéri
Úgy tűnik, még mindig fájt volna megállapítani a jogsértést, amit egy kormánypárti médiában dolgozó újságíró ellen követtek el… A végzés mindössze annyit tartalmaz, hogy miután a Vasárnapi Hírek kiadója, a Geomédia Zrt. megszűnt – konkrétabban beolvadt a Geoholding Zrt.-be -, a felülvizsgálati eljárás megszakadt a jogutód perbevonásáig. László Petra védője késedelem nélkül kérte a jogutód perbevonását, kérte a jogászkörökben már régóta a nemzeti érzelmű közéleti emberek mumusaként, szélsőséges liberálisként emlegetett Baka András bíró kizárását és Darák Péter kúriai elnöknél fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. Baka András bíró és tanácsa a Kúrián az egyetlen, amely személyiségi perekben eljár, és már régóta szálka a hazafias személyek és szervezetek szemében, mivel sokak szakmai értékelése szerint ítéleteiket rendre ellenükben hozzák, tipikusan a másik félként szereplő liberális-baloldali szereplők javára. Sokan ezt már a jogegyenlőségre, jogbiztonságra és jogállamiságra való súlyos veszélyként értékelik. Ez persze a brüsszeli köröket nem zavarja…
A lejáratás olyan, mint a lavina – nem áll meg csak úgy…
Hiába a Kúria felmentő végzése, a személyiségi jogi perek; a lavina, ami egyszer elindult, hogy maga alá temesse László Petrát, tovább zúdul rá, de ő nem hagyja magát. És tudnia kell mindenkinek: aki László Petra jó hírnevét sérti, jogkövetkezményekkel kell számoljon. A Röszkénél történtek, avagy inkább a sztori, amit abból az ellenzéki sajtó kreált, messzire eljutott. A baloldal még az osztrák kampányban is próbálta felhasználni, hogy László Petra esetével példázzák a bevándorlásról szóló vitában a magyarok szívtelenségét.
Október 30-án az osztrák szocialista párt gyűlésén egy Peter Turrini nevű író vette a szájára László Petrát, felidézve a szegény szír menekült és gyermeke felrúgását. Azért, hogy a politikai súlyt még tetézze is, azt hazudta, hogy László Petra a Röszkén történtek után a Jobbikba is belépett.
Az eseményről szóló rádiófelvételt egy olvasónk juttatta el a szerkesztőségünkbe. A László Petráról szóló rágalmak a 10. perctől hallhatók. A szocialista író beszéde az interneten szöveges formában is felelhető ITT.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS