A keresztek felújításának folytatására, a KDNP Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezéséhez csatlakozásra buzdított a területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkár, a KDNP ügyvezető főtitkára csütörtökön a Somogy vármegyei Szabáson.
Latorcai Csaba a község Szűzmária Szent Neve Templomához tartozó, felújított kőkeresztjének átadásán közölte: „a mindent végképp eltörölni akaró baloldali uszító magatartás vezet ahhoz, hogy jó heccé válik keresztek letörése és felgyújtása, ezért is fontos folytatni keresztek örökbefogadását, felújítását”. A politikus a budapesti Margit híd keresztjeinek megrongálására, valamint a Nagykovácsiban történtekre, a keresztek felgyújtására utalva hangsúlyozta: „az európai szélsőbal és annak kiszolgálói, a dollárbaloldal dühödten és cinikus módon támadja az európai és a magyar kultúra fundamentumát”.
„Azt mondják, a kereszténység csupán idejétmúlt, nem elég haladó, nevetséges szenteskedés, ezért itt az ideje, hogy tűnjék el a közéletből és a közterekről”
– tette hozzá.
Az államtitkár ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy a jövő és a jövőtlenség között kell választani. Úgy fogalmazott: amíg Nyugat-Európában eltávolítják a kereszteket, templomokat becstelenítenek meg, embereket hurcolnak meg keresztény hitükért, addig Magyarországon összefogással megújítják e szent szimbólumokat.
„Teszik ezt úgy, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon: a vallásukat gyakorlókkal szembeni ellenérzés keleten és nyugaton is a politika legmagasabb szintjein érzékelhető”
– tette hozzá.
Latorcai Csaba kijelentette: a kereszt nem csupán szimbólum, nem csupán vallási jelkép, hanem erkölcsi, kulturális, és fizikai értelemben is igazodási pont, amelynek köszönhetően a magyarság otthonra talált és megmaradt itt, a Kárpát-medencében, szellemi és lelki értelemben egyaránt gazdagodott és gazdagodik mindmáig. Jelezte, a KDNP Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezése „a legnehezebb gazdasági helyzetben indult, ugyanakkor, vagy éppen ezért magánszemélyek, közösségek, a KDNP alapszervezetei, civilek szép számmal vállalnak keresztfelújításokat”.
„Vállalják akkor, amikor a történelem, ahogy oly sokszor az elmúlt évszázadok során, napjainkban is helytállást kíván tőlünk: a kihívást azúttal járvány, háború, elhibázott szankciós politika és annak egész Európára kiható gazdasági következményei jelentik”
– hangoztatta.
Hozzátette, Magyarország béketörekvéseire „dühödt és nemtelen támadások a válasz külföldről és sokszor belföldről is”. Latorcai Csaba arra biztatott mindenkit: ahogy “őseink évszázados hagyomány szerint” keresztet állítottak engesztelésül betegség, járvány vagy fegyveres konfliktus idején, úgy tegyék ezt most is, csatlakozzanak a KDNP kezdeményezéséhez, álljon minél több felújított kereszt az utak mentén, falvakban, városokban.
„Állítsunk minél több keresztet a békéért, és kulturális örökségünkért!”
– szólított fel a politikus.
Az államtitkár kitért arra, hogy a KDNP honlapjára felkerült az a térkép, amelyen mindenki nyomon tudja követni, hol fogadtak örökbe keresztet. Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a kereszt az isten emberszeretetét szimbolizálja és üzeni minden időben. A kereszt az önazonosságunkat is jelenti, személyes erőforrásul szolgál a mindennapi munkához, a családi és a közösségi élethez, ezért is van nagy jelentősége a KDNP kezdeményezésének, és annak köszönhetően a szabási kőkereszt megújításának – fűzte hozzá. Horváth Viktor, a KDNP szabási alapszervezetének elnöke azt mondta, az 1860-ban emelt kereszt rekonstrukciójával nemcsak egy értéket óvtak meg, hanem erősítették is hitüket istenben és a kereszténységben.
Forrás: MTI
Nézzük_magát_a_dolgot
2023-09-01 at 09:37
Folytassuk a keresztek felújítását, de ha lehet ne úgy, mint eddig. A jó szándék párosuljon jó ízléssel. Szörnyű látni, hogy 100 évesnél régebbi kőfeszületeket milyen színvonalon “újítják fel”. Művészi értékű kőkorpuszok helyett bóvli fém fröccsöntött féldomborművek, a talapzaton eredeti vésetek helyett síremléket idéző márványtábla felhelyezése, korhű kőkereszt gerendáinak pótlása póklábszerűen vékonyka beton gerendával, téves vagy a hihetetlenség határát súroló átfestésekkel. Ez utóbbinál pl. kedvencem az állíttató Pluhár család nevének “átjavítása” Btuhan-ra (?). Nem akarom a községet megnevezni, de nem tűnt fel senkinek,hogy évtizedek óta ott volt a helyes felirat a helyileg egykor tekintélyes család nevével, és egy nem létező névvel, ráadásul kimondhatatlan betűsorral pótolták.
bl
2023-08-31 at 20:37
Szeretet nélkül a baloldali magamutogatásnak extrémizmusnak sincs értelme, mert egy önző világban senki se kíváncsi a másikra, még akkor se ha szokatlanul érdekes. A liberális kultúra zsákutcája ez. Csak a közösségelvű életnek van jövője, az ember nem önmagáért él, hanem a környezetével harmóniában. A kereszt és a harangszó az otthonosságnak és egy olyan letűnt világnak a szimbóluma, amit csak siratni lehet. Hiszen ki az aki jól érzi magát a saját önzésében?, illetve ebben is csak addig érezheti jól magát amíg kap némi figyelmet, amiből aztán ered a végtelen gyűlölet is.