Columbo felesége

Például sajtótájékoztató közben

. Ilyenkor zavart házastársa kissé kellemetlenül

totyorogva

kinyomja

a hívást

, majd azt hazudja, hogy

Angela

Merkel

kereste

. A kényszeredetten nevetgélő rangos szónoktársak közben nem tudják, hogy a szekunder szégyenérzet

vagy a szánakozás

ült-e ki jobban az arcukra

.

Kíváncsi lennék, hogy állna az Európai Bizottság elnökének egy ballonkabát, médiaszereplései ugyanis mostanában inkább a világhírű krimisorozat részeire hasonlítanak, mintsem a politika műfajára. Az állítólagos feleség emlegetését tekintve legalábbis, biztosan.

Azt, hogy

Juncker

megzakkant

, lassan mindenki tudja: az újságírók gyakran fogadásokat kötnek, hogy egy-egy uniós csúcson melyik főméltóság fejére ad

tockost

egy összetekert papírköteggel, kinek a hajába ragaszt

rágógumit

az

üdvőzlő

ölelés közben, vagy kinek a fülébe nyal bele a puszinál. Összeszorított fogakkal izgulunk, hogy megtalálja-e az ajtót a magyar miniszterelnök segítsége nélkül, hány fok

ot hagy ki véletlenül a lépcsőn, vagy sikerül-e arccal a beszédek felé fordulni

ezekre mind számítunk és meg is értjük. Nehéz munka az Európai Bizottság elnökének lenni, előfordul, hogy előző este, sőt még aznap reggel is be kell

isiászozni

, hogy az ember bírja.

Új keletű mutatvány viszont a rendszeresen, sajtótájékoztatók kellős közepén érkező titokzatos telefonhívás a feleségtől.

Jean-Claude Juncker 2017-ben a szlovák miniszterelnökkel tartott beszédet, miközben a feleségének halaszthatatlan közölnivalója akadt. Az Európai Bizottság elnöke bár a hívást kinyomta, de szinte reflexből osztotta meg a hallgatósággal, hogy a neje hívta. Az úgysem gyanús.

en hétfőn ugyanez a jelenet zajlott: Juncker zsebében az

Európai Unió és az Arab-Liga csúcstalálkozójának záróeseményén csörrent meg hangosan az öreg Nokia. Az Európai Bizottság első embere ezúttal nem nyomta ki: félig a mikrofonba sustorogva vette fel a telefont. "Meg kell állnunk egy pillanatra, különben nem tágít"- magyarázkodott. Hiába, uniós, avagy világpolitika ide vagy oda, ha a feleség hív, fel kell venni.

Columbo

is mindig felvette, persze, nála sosem lehetett tudni, hogy tényleg a felesége hívja-e, vagy csak egy rejtőzködő bűnözőt akar kiugrasztani a bokorból tö

rténeteivel.

De ha elhisszük, hogy még egy ilyen zseniális nyomozó is megbecsülte szerető hitvese tanácsait és hívásait, tiszteletlenség lenne azt gondolni, hogy egy életrevaló brüsszeli politikus

kevésbé lenne bölcs.

Isiászosabb napokon meg j

obb is, ha ez a “feleség” gondosan odafigyel, miket beszél nyilvánosan a férje, és ha kell, a kritikus pillanatokban odacsörög. Nehogy a végén még kárba menjen az a sok lobbivacsora, amit főzött.