Pesti Srácok

Aki nincs velünk...

Aki nincs velünk...

Azt szokták mondani, hogy a hibákat csak egyszer lehet hibának nevezni. Ha egy hibát kétszer elkövetünk, az másodjára már nem más, mint döntés.

Képzeljünk el egy párhuzamos univerzumot. Egy olyan világot, ahol Bangóné Borbély Ildikó élete eddig legrosszabb napjának reggelén bal lábbal kel ki az ágyból. Fájós torokra és menstruációs görcsökre ébred, majd a konyhába vezető húsz méteren rálép egy legóra. Kétségbeesetten konstatálja, hogy nincs otthon kávé, így kissé félálomban indul el a reggeli tévés felvételre. A dugó miatt elkésik, a parkolóból befelé kitörik a cipője sarka, aztán a műsor közben arra is rájön, hogy aznap még az általában biztonságot ígérő ATV stúdiójában sem szeretik. Tényekkel, adatokkal szembesítik, amelyekben ő amúgy sem jártas. Gonosz dolgokat kérdeznek, olyanokat, hogy miért nő a Fidesz támogatottsága. A véletlenek fájó együttállása és a különböző szerencsétlenségek sorozata után Bangóné, csak mert aznap reggel tényleg nagyon haragszik a világra, azt találja mondani, hogy azért mert sok a patkány. Az indulatoknak ilyen mértékű térnyerése ugyan hétmérföldes baklövés, mégsem nevezhetjük másnak, mint egyszerű hibának, amit a bocsánatkérés után illik elfelejteni.

De nem ez történt.

Az eset kapcsán Bangóné Borbély Ildikó egyik nem is olyan régi szereplése jutott eszembe. Egy novemberi parlamenti felszólalásában a családokról szóló nemzeti konzultációt bírálta. Habzó szájjal és eltorzult arccal ordibált a tisztelt házban, azzal érvelve, hogy a kormánynak nem "ilyen szennyet kellene küldenie az embereknek". Kár a patkányokra pazarolni a papírt. A műsor végén egy jól irányzott mozdulattal cafatokra tépte az emberek véleményét firtató konzultációt.

PestiSracok facebook image

Bangóné Borbély Ildikó döntött.

Döntött novemberben, amikor úgy gondolta, megengedheti magának, hogy a milliós fizetéséért cserébe a magyar nép véleményét jelképező konzultációt tépkedje. Belefér, hogy ezzel családok százezreit vegye semmibe. És döntött áprilisban is, amikor ugyanezeket az embereket mosolyogva patkányozta le.

De döntött az MSZP is.

Akkor, amikor a hibát másodjára sőt, harmadjára is is elkövette. A párt tagjai ugyanis egész hétvégén azzal érveltek, hogy ők bizony még a patkányként viselkedő embereket sem nevezik nevükön. Vagyis lényegében elismerték, hogy vannak olyanok, akikre patkányként tekintenek, csak nem mondják ki hangosan. Majd mindezeket megfejelve előállt Ujhelyi István a patkánykormányzás jelzővel, az eget rengető ötletüket pedig egy kérészéletű kisfilmben is népszerűsítették. Ekkorra már mindenkinek világos lehetett a logika: a kormány patkány, vagyis nép által megválasztott legitim kormány a patkány. A kétharmaddal hatalomba küldött kormány: tehát azok az emberek, akik megválasztották őket vagy maguk is patkányok (hasonló hasonlót vonz), vagy szeretik a patkányokat (fene a gusztusuk). Bangóné egyszerű, mezei patkányozásánál a nyakatekert, körmönfont patkányozás így már nem is olyan sértő...

Szerintük.

Hiába magyarázzák ugyanis, hogy a Fidesz gyűlöletpolitikája mindennek az oka, az MSZP a döntését már réges-rég meghozta. Aki nincs velünk, az ellenünk van, mondta Rákosi és a szociknál ma is ugyanez a módi. A patkányozással nem (csak) az a baj, hogy Bangóné Borbély Ildikó ilyen, hanem az, hogy mindegyik ilyen. Ezt néha szerencsétlenségünkre ki is mutatják, szerencsénkre viszont most már legalább nem kormányon.

Tudjuk jól, hogy kormányon ugyanezt csinálták: emberek közé lövettek, életeket nyomorítottak meg, akkor sem tartották többre az embereket kísérleti patkányoknál, akiken a különböző megszorító intézkedéseket próbálgatták. És el ne felejtsük: aki rajtuk kívül még döntött az a Magyarországon éppen ma a 15. évfordulóját ülő Európai Unió. Az az unió, amelyik alig két évvel hazánk csatlakozása után, az őszödi beszédkor csak hallgatott. Az az unió, amelyik a kormánypártot ma egy milliárdos spekuláns vélt sérelmeiért bitóra küldené, de több millió magyar valós sértegetéséért egyetlen szót sem emel.

Szocialistának lenni persze nem kötelező, ahogy az ember kigyógyulhat betegségekből, rájöhet a hibáira és megbánhatja azokat. Boldogok a lelki szegények, mondja a Biblia, de ezek nem. Ezek csak szegények. Mert egyszer, valamikor talán hibáztak, de aztán sokszor, nagyon sokszor döntöttek.

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!