Pesti Srácok

Aki nincs velünk...

Aki nincs velünk...

Azt szokták mondani, hogy a hibákat csak egyszer lehet hibának nevezni. Ha egy hibát kétszer elkövetünk, az másodjára már nem más, mint döntés.

Képzeljünk el egy párhuzamos univerzumot. Egy olyan világot, ahol Bangóné Borbély Ildikó élete eddig legrosszabb napjának reggelén bal lábbal kel ki az ágyból. Fájós torokra és menstruációs görcsökre ébred, majd a konyhába vezető húsz méteren rálép egy legóra. Kétségbeesetten konstatálja, hogy nincs otthon kávé, így kissé félálomban indul el a reggeli tévés felvételre. A dugó miatt elkésik, a parkolóból befelé kitörik a cipője sarka, aztán a műsor közben arra is rájön, hogy aznap még az általában biztonságot ígérő ATV stúdiójában sem szeretik. Tényekkel, adatokkal szembesítik, amelyekben ő amúgy sem jártas. Gonosz dolgokat kérdeznek, olyanokat, hogy miért nő a Fidesz támogatottsága. A véletlenek fájó együttállása és a különböző szerencsétlenségek sorozata után Bangóné, csak mert aznap reggel tényleg nagyon haragszik a világra, azt találja mondani, hogy azért mert sok a patkány. Az indulatoknak ilyen mértékű térnyerése ugyan hétmérföldes baklövés, mégsem nevezhetjük másnak, mint egyszerű hibának, amit a bocsánatkérés után illik elfelejteni.

De nem ez történt.

Az eset kapcsán Bangóné Borbély Ildikó egyik nem is olyan régi szereplése jutott eszembe. Egy novemberi parlamenti felszólalásában a családokról szóló nemzeti konzultációt bírálta. Habzó szájjal és eltorzult arccal ordibált a tisztelt házban, azzal érvelve, hogy a kormánynak nem "ilyen szennyet kellene küldenie az embereknek". Kár a patkányokra pazarolni a papírt. A műsor végén egy jól irányzott mozdulattal cafatokra tépte az emberek véleményét firtató konzultációt.

PestiSracok facebook image

Bangóné Borbély Ildikó döntött.

Döntött novemberben, amikor úgy gondolta, megengedheti magának, hogy a milliós fizetéséért cserébe a magyar nép véleményét jelképező konzultációt tépkedje. Belefér, hogy ezzel családok százezreit vegye semmibe. És döntött áprilisban is, amikor ugyanezeket az embereket mosolyogva patkányozta le.

De döntött az MSZP is.

Akkor, amikor a hibát másodjára sőt, harmadjára is is elkövette. A párt tagjai ugyanis egész hétvégén azzal érveltek, hogy ők bizony még a patkányként viselkedő embereket sem nevezik nevükön. Vagyis lényegében elismerték, hogy vannak olyanok, akikre patkányként tekintenek, csak nem mondják ki hangosan. Majd mindezeket megfejelve előállt Ujhelyi István a patkánykormányzás jelzővel, az eget rengető ötletüket pedig egy kérészéletű kisfilmben is népszerűsítették. Ekkorra már mindenkinek világos lehetett a logika: a kormány patkány, vagyis nép által megválasztott legitim kormány a patkány. A kétharmaddal hatalomba küldött kormány: tehát azok az emberek, akik megválasztották őket vagy maguk is patkányok (hasonló hasonlót vonz), vagy szeretik a patkányokat (fene a gusztusuk). Bangóné egyszerű, mezei patkányozásánál a nyakatekert, körmönfont patkányozás így már nem is olyan sértő...

Szerintük.

Hiába magyarázzák ugyanis, hogy a Fidesz gyűlöletpolitikája mindennek az oka, az MSZP a döntését már réges-rég meghozta. Aki nincs velünk, az ellenünk van, mondta Rákosi és a szociknál ma is ugyanez a módi. A patkányozással nem (csak) az a baj, hogy Bangóné Borbély Ildikó ilyen, hanem az, hogy mindegyik ilyen. Ezt néha szerencsétlenségünkre ki is mutatják, szerencsénkre viszont most már legalább nem kormányon.

Tudjuk jól, hogy kormányon ugyanezt csinálták: emberek közé lövettek, életeket nyomorítottak meg, akkor sem tartották többre az embereket kísérleti patkányoknál, akiken a különböző megszorító intézkedéseket próbálgatták. És el ne felejtsük: aki rajtuk kívül még döntött az a Magyarországon éppen ma a 15. évfordulóját ülő Európai Unió. Az az unió, amelyik alig két évvel hazánk csatlakozása után, az őszödi beszédkor csak hallgatott. Az az unió, amelyik a kormánypártot ma egy milliárdos spekuláns vélt sérelmeiért bitóra küldené, de több millió magyar valós sértegetéséért egyetlen szót sem emel.

Szocialistának lenni persze nem kötelező, ahogy az ember kigyógyulhat betegségekből, rájöhet a hibáira és megbánhatja azokat. Boldogok a lelki szegények, mondja a Biblia, de ezek nem. Ezek csak szegények. Mert egyszer, valamikor talán hibáztak, de aztán sokszor, nagyon sokszor döntöttek.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.