Pesti Srácok

Kell-e Kovács Pisti?

Kell-e Kovács Pisti?

Az elmebaj határát súroló ígérgetésektől hangos ellenzéki oldalon szinte már divattá vált Tarlós Istvánt azzal vádolni, hogy nincsen programja. Lassan viszont ideje elgondolkodni azon, vajon biztos-e, hogy a nagyra nőtt Kovács Pistike ma is nyugdíjba küldene bárkit a politika élvonalából.

Tudom, hogy a budapesti főpolgármester személyét és a főváros jövőjét az ország nagyjából négyötöde nem sorolja a mindennapokat érintő kérdések közé. Nem lesz tőle olcsóbb a kenyér, több a termés vagy 5 fokkal kevesebb a júniusi átlaghőmérséklet. Pedig Budapest sikere az ország sikere, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ősszel milyen kézbe kerül a város.

Budapest a világörökség része, sőt, szinte koronázatlan királynője a listának: az elmúlt pár évben szaklapok tucatjai, ide érkező hírességek százai, turisták ezrei méltatták a város szépségét és vendégszeretetét. Azt is tudom, hogy az élhetőséget nem a külföldiek által megevett gulyás mennyiségében és a Parlamentről készült fotók lájkjaiban mérik. Mégis, kár lenne (és nem is lehet) elvitatni, hogy a főváros turizmusa az ország egyik gazdasági motorja. Szinte biztos, hogy a bakancslistáról még azok a külföldiek sem hagyják le, akik történetesen a Balatonra, az Őrségbe, a Villányi vagy az Egri borvidékre jönnek nyaralni. A miattuk is ösztönzött ingatlan-, város- és közlekedésfejlesztések, illetve az itt vásárolt szolgáltatásokra és termékekre költött összeg egyaránt pörgetik a hazai gazdaságot.

PestiSracok facebook image

Tarlós István úgy vette egyfajta csődgondnokként kézbe a várost 9 éve, mint egy pofontól tántorgó monstrumot az edző meg az orvos a ring sarkában.

Amikor gyors megoldásokhoz szokott 21. századi metropolitákként azzal vádoljuk, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogy mi csettintettünk, gondoljunk bele, hogy Budapestet az 50 év kommunizmus mellett még 20 év demszkyzmusból kellett valahogy visszamasszírozni a mérkőzésbe. A megígért ferihegyi gyorsvasút és meghosszabbított vagy felújított hármasmetró, a szétlopott és félbe hagyott négyesmetró, az illegális szemét, a kombínós áramszedőtörések, az egymilliós darabárú zebrafestések, a kutyaszar és kátyú városából kellett kihozni valamit. A látványberuházás jelzővel számon kért felújítások: a Várkert Bazár, a Parlament és a Kossuth tér, a Budai Vár felújítása pedig pontosan azt a célt szolgálták, hogy az ideérkező turisták által a fővárost visszakössük a világvárosok vérkeringésébe, nem mellesleg az ország is profitáljon belőle. Mellettük azokat a mindennapokat érintő ügyeket sem lehetett teljesen elhanyagolni, mint a Keleti pályaudvar kipofozása, a budai közlekedési káosz enyhítése a fonódó villamossal, vagy a margitszigeti futók biztonságát védő kamerarendszer kiépítése - és ez csak három kiragadott példa a sok közül. Csakhogy mivel a kommunisták és a szocialisták az ország egészét hasonló, vagy rosszabb állapotban hagyták, mint a fővárost, Budapesten számos olyan előkészített projekt maradt, ami eddig forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe.

Az ellenzék vezette, budapesti ultraliberális elégedetlenkedés közepette már szinte mi is elfelejtjük, hogy ezekről a főpolgármester és a kormány novemberben egyezett meg egy 15 pontos együttműködési megállapodás keretében.

Folyamatban van a Városliget, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a hármas metró felújítása. Ráadásul, amikor még a kórházak állapotát is számon kérjük, csak azt az aprócska tényt felejtjük el, hogy az állam átvette őket Budapesttől, így azok már nem fővárosi hatáskörűek, de a 15 pont közé még így is bekerült dél-budai súlyponti kórház megépítése. Ez a nyafogóknak túl erélytelen, a kormány bábjaként aposztrofált Tarlós István a pontok között ráadásul még a főváros függetlenségének és önállóságának garantálásához valamint a 10 éves városfejlesztési terv forrásbiztosításához is ragaszkodott. Sőt, az egész 2019-es főpolgármesteri indulását ennek teljesülésétől tette függővé. Na ez az, amikor valaki nem a saját politikai ambíciói miatt pályáz meg egy posztot, vagy azért, mert Gyurcsány Ferenc szépen megkérte.

Tarlós Istvánnak ez a programja, ami 2030-ra Európa egyik legbiztonságosabb és legjobb helyévé tenné Budapestet. Én személy szerint szeretném megvárni anélkül, hogy az áramvonalas szemüvegbe belenőtt Kovács Pistike belerondítana.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.