Amint azt portálunkon a közelmúltban beharangoztuk, kezdetét vette a Tavaszi Emlékhadjárat, amelynek keretén belül lezajlott az egyik legnagyobb szabású esemény, a tápióbicskei csatabemutató. Aki lemaradt róla, még pótolhatja a mulasztást, április 6-án, nagycsütörtökön délután ugyanis újabb csatabemutatót rendeznek, ezúttal Isaszegen.
Szabadságharcunk második évében, 1849. április 3-án a magyar honvédsereg I. és III. hadtestje Jászberényben állomásozott. Itt érte az üzenet Klapka Györgyöt, hogy Jellasics csapatai Tápióbicskén tartózkodnak. Erre a hírre Klapka az I. hadtest katonáival délnyugat felé vette az irányt, hogy megmérkőzzön Jellasiccsal. Másnap, április 4-én hajnalban a község Nagykáta felé eső részén össze is találkozott a két sereg. Jellasics csapatai ekkor még megfutamították a magyarokat, sokakat le is gyilkoltak sajnos a mieink közül, ám csakhamar megérkezett a tizenegyezer katonával és negyven löveggel rendelkező III. hadtest, élén a szabadságharcban az összes csatáját megnyerő Damjanich Jánossal. Ez jelentette a döntő fordulatot a község határában, a Tápió folyó mentén lezajlott ütközetben, és hozta meg még aznap a hőn áhított magyar győzelmet, amelyben oroszlánrészt vállalt még Kiss Pál és Leiningen-Westerburg Károly, valamint Földváry Károly is. Nem véletlen, hogy valamennyi hősről utca van elnevezve a Tápió-menti községben és Földváry Károly nevét viseli a helyi általános iskola. Ez így is van rendjén.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyszerűbb diadaláról immár több, mint három évtizede emlékeznek meg a hagyományőrzők. Amikor lezajlott az első Tavaszi Emlékhadjárat, Tápióbicske már akkor is szerepelt a programhelyszínek között. A csatát minden évben április 4-én tartják meg, függetlenül attól, hogy milyen napra esik. Különleges hangulatot kölcsönöz az eseménynek, ha mindez éppen egybeesik a közelgő húsvéttal, Krisztus Urunk feltámadásának ünnepével. Idén is így alakult, ami alkalmat ad arra, hogy kicsit tágabb szemüvegen keresztül tekintsünk a tápióbicskei csatára is.
Mert a tápióbicskei csata története, valamint az, hogy erről lassan harmincöt éve megemlékeznek ott, az egykori csatamezőn, egyaránt komoly dolog. Egyben példát mutat számunkra is arra, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” mire képes a magyar virtus még ma is.
Nagyjából az első emlékcsata idejére tehető, hogy megalakult a Tápióbicske Barátainak Köre. Ez a baráti kör oroszlánrészt vállalt abban, hogy Tápióbicskén nem csupán átvonul a Tavaszi Emlékhadjárat menete, de a kezdetektől fogva csatabemutatót is tartanak, sőt, a baráti kör, valamint az annak keretén belül létrejött Bitskey Gáspár Hagyományőrző Tüzércsapat tevékenysége alapozta meg az egész Tavaszi Emlékhadjárat összes csatabemutatóját. De emellett is létrehoztak számos, maradandó dolgot pusztán elhivatottságból, magyarságtudatból, hagyománytiszteletből.
A tápióbicskei csata hőseinek tiszteletére emelt emlékmű. Fotó: Kovács Attila
Elsőként ágyút öntettek, amelyet 2000. április 4-én a Millenniumi Zászló átadási ünnepségén avattak fel. Két évvel később megvalósult egy másik dédelgetett álom: újjáépült a híres fahíd a Tápió felett, nyolcvan méternyi távolságra a közúttól. Ez a fahíd nem csupán jelkép, és mementója annak, hogy 1849-ben is ugyanígy itt állt egy híd, de manapság már a csata egyik központi helyszíne is. Itt adják át évről évre a különböző elismeréseket, és az évek hosszú sora alatt mondott már rajta köszöntőbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagy épp Tőkés László református püspök is. Idén Hoppál Péter államtitkár mondott ünnepi beszédet.
A községi katolikus templom harangját szintén a baráti kör és a tüzér-hagyományőrzők jóvoltából avathatták fel 2005-ben. Ennek története ráadásul azért különleges, mert anyaga eredetileg egy különleges, hétfontos Kossuth-tarack ágyúcsöve volt, ami a 2004. évi csatabemutatón felrobbant. Az ágyúcső megmaradt, még használható részéből öntették a tüzércsapat tagjai a harangot, amit aztán a községnek ajándékoztak. Azóta is ez a 252 kilogrammos harang kondul Tápióbicske barokk stílusú templomában.
Ami pedig magát a csatát, pontosabban annak újrajátszását illeti: a résztvevők sosem tartanak előzetes próbákat. Sem lehetőség, sem idő nincs rá. Mindenki hozzáadja ugyanakkor a saját tudását, felkészültségét úgy a lovaglás, mint a fegyverhasználat és a pirotechnikai jártasság területén, és a végén ebből az egészből egy csodálatos, lebilincselő látványosság bontakozik ki.
Durrognak az ágyúk, vágtatnak a lovak, csörrennek a kardok, száll a lőporfüst, a jelenlévők pedig valóban a szabadságharc egykori ütközetében érezhetik magukat. Aki finom falatokra vágyik, a Tüzérkonyha főzőversenyére benevezett csapatok ínycsiklandó ételei közül választhat magának fogást ebédre vagy vacsorára, miközben többször is „halkan felsír” a tárogató hangja.
Ezek együttesen eredményezik, hogy a néhány elhivatott ember – köztük a programigazgató, Fülöp Tibor Zoltán – nagyszerű ötlete révén három és fél évtizede elindult kezdeményezés, jelesül a Tavaszi Emlékhadjárat, mostanra európai viszonylatban is egyedülálló katonai hagyományőrző rendezvénnyé nőtte ki magát. Tápióbicskén több száz főnyi huszár-, tüzér- és gyalogos vívja meg csatatéri harcát, amelyet átlagosan akár tízezren is megtekintenek, és a nézők között rendre megtalálni a közelebbi és távolabbi iskolák tanulóit, nemegyszer teljes létszámban. Mindezek révén azt lehet mondani, hogy a Tavaszi Emlékhadjárat talán legfontosabb állomása Tápióbicske, kicsit sem csökkentve ezzel természetesen a többi részt vevő település jelentőségét.
A lélekemelő rendezvény arra segíti ráébredni a résztvevőket, hogy bár a szabadságharcot elvesztettük ugyan 1849 nyarán, ám az áldozat nem volt hiábavaló. Hiába telt el immár 174 év, mégis itt vagyunk, élünk, létezünk, és ha megőrizzük és tovább éltetjük magunkban a szabadságharc hőseinek bátorságát, tettrekészségét, nemzeti elkötelezettségét, áldozatvállalását, és a jó célok érdekében képesek leszünk összefogni, akkor nemcsak dicső múltunk és jelenünk, de jövőnk is lesz ősi földünkön.
Ez a tápióbicskei csata – és az egész Tavaszi Emlékhadjárat – máig ható, legfőbb üzenete.
Vezető kép: Huszárok a csatabemutató utáni felvonuláson Tápióbicskén, 2023. április 4-én. A szerző felvétele
Facebook
Twitter
YouTube
RSS