Látványos eredmények nélkül ért véget pénteken a marokkói Marrakesben az ENSZ 22. klímakonferenciája, a résztvevő mintegy 190 ország tárgyalói ugyanakkor – a globális felmelegedést megkérdőjelező Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt megválasztása ellenére – megerősítették, hogy eltökéltek a párizsi klímacsúcson tavaly megszületett megállapodás megvalósítására.
Pénteken egyébként 47 ország vállalta, hogy minél előbb átállítja energiatermelését megújuló energiaforrásokra.
A marrakesi konferencia résztvevői a tavalyi párizsi klímacsúcson megszületett megállapodás részleteinek kidolgozására ültek össze. Párizsban megállapodás született arról, hogy 2 Celsius-fok alatt tartják az általános felmelegedést, és folytatják az 1,5 Celsius-fok alatti felmelegedés érdekében tett erőfeszítéseket. A fejlett országok vállalták: segítik a fejlődőket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, hogy védekezni tudjanak a felmelegedés hatásaival (aszályok, árvizek, óceánok vízszintjének emelkedése) szemben. A segítségnyújtás pénzügyi jellegű lesz, de technológiák és szaktudás átadására is kiterjed.
“A sikerek nem voltak látványosak, de legalább nem volt vétó” – mondta Grenada képviselője a kis szigetországok nevében felszólalva.
Egy európai tárgyaló szerint konstruktív volt a vita, de kissé kaotikus is, mivel rengeteg a tennivaló.
A marrakesi tárgyalások kényes kérdése volt a finanszírozás.
Húszmillió dollár 2020-ban az adaptációs rendszerek (meteorológiai előrejelző rendszerek, öntözés, ivóvízhez való hozzáférés biztosítása, gátépítés, stb.) megteremtéséhez teljességgel elégtelen.
– mondta Liz Gallagher, a 3G civil szervezet munkatársa.
A fejlődő országok az ENSZ Környezetvédelmi Programjára (UNEP) hivatkoznak, amely csak az adaptációs intézkedések kiadásait évi 140 és 300 milliárd dollár közötti összegre becsüli 2030-ig.
A csütörtök este közzétett és valamennyi résztvevő ország által támogatott “marrakesi proklamációban” felhívás szerepel az éghajlatváltozás elleni harcra fordítandó összeg, a folyósítások és a finanszírozásokhoz való hozzáférés növelésére. A nyilatkozat egyben válasz is Donald Trump megválasztására, aki kampányában “ugratásnak” nevezte az éghajlatváltozást.
Nagy-Britanniával együtt – amely csütörtökön ratifikálta a párizsi megállapodást – 111-re nőtt a ratifikáló országok száma.
A fosszilis energiatermelés leállítását vállaló országok a Sebezhető Éghajlat Fórum (CVF) tagjai, és azt szeretnék elérni, hogy az általános felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.
Úttörők vagyunk a megújuló energiára való 100 százalékos áttérésben, de azt szeretnénk, ha más országok is követnék a példánkat, hogy elkerüljük az általunk megtapasztalt hurrikánok, árvizek és aszályok katasztrofális hatását.
– mondta Mattlan Zackhras, a szintén veszélyeztetett Marshall-szigetek elnökének miniszteri rangban lévő tanácsadója.
A Meteorológiai Világszervezet a héten közölte, hogy 2016-ban várhatóan újabb melegrekordok dőlnek meg.
A Sebezhető Éghajlat Fórum tagállamai által tett pénteki kötelezettségvállalás, amelynek értelmében kizárólag megújuló energiákkal látják el gazdaságaikat, merész vízióról tanúskodik, amelynek célja, hogy egyengesse az utat a párizsi megállapodás megvalósítása előtt, és minél gyorsabban lépjenek a klímaválság megoldása érdekében.
– áll Al Gore volt amerikai alelnök közleményében.
Az éghajlatváltozásnak különösen kitett Fidzsi-szigetek pénteken jelentette be, hogy vállalja a jövő év végén tartandó ENSZ-klímakonferencia megrendezését. Logisztikai okokból azonban az eseményt Bonnban, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) székhelyén tartják.
MTI Fotó: 4.bp.blogspot.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS