Pesti Srácok

Tények, amiket sokan elfelejtettek a 2004. december 5-i népszavazásról

Igenre buzdít a Magyar Nemzet a 2004. december 5-i népszavazás előtt.
Igenre buzdít a Magyar Nemzet a 2004. december 5-i népszavazás előtt.

A 2004. december 5-i népszavazás eredménytelensége nem a magyarságot minősítette, csakis a posztkomcsi-liberális baloldalt és az akkor még csaknem hegemón propagandasajtójukat.

  • A Dobrev-családbeli "nagybácsi", Medgyessy Péter frissen és (szó szerint) házon belül történt megpuccsolása kéjes magassságokba repítette a Gyurcsányt, aki a baloldal felkent új vezetőjeként, új kormányfőként a démoni energiáit villogtatva akart erőt mutatni a sajátjai előtt.
Németh Miklós igenekre buzdított a 2004. december 5-i népszavazás kampányában
  • Az újságokat visszaolvasva láthatjuk, hogy az MSZP népi szárnya a határon túli magyarok újrahonosítására buzdított, még a volt miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt pozitívan. A mértéktartóbb szoci politikusok inkább csak sunnyogtak, de nem folytattak ellenkampányt.
  • Gyurcsány ezért az ősbolsi módszerhez, a suttogó propagandához, a fekete kampányhoz folyamodott. A szégyenteljes, a határon túlra szakadt testvéreinkkel riogató, elhíresült szórólapot is így terjesztették.
  • Végtelenül aljasul viselkedett az SZDSZ-hez méginkább bekötött tömegsajtó, Friderikusz például heccműsort adott a köztévén és természetesen, a nemzeti érzéstől irtózó libernyákok, ahol tudták, igyekeztek elvenni a kedvét az embereknek a részvételtől. Mert minden népszavazás kulcsa, hogy a kezdeményező civileknek van-e erejük a szükséges tömeg (esetünkben kétmillió egyforma szavazat) megmozgatásához. Patrubányéknak ugyebár nem volt...
  • Gyurcsány el is érte célját, hiszen a Fidesz-szövetségnek természetesen hazafias kötelessége volt, hogy beleálljon az ügybe. Végül, bár az igenek győztek, de nem lett meg a kétmillió, így el lehetett adni az egészet a Fidesz kudarcaként. Fletó tehát azzal henceghetett az övéi előtt, hogy korbácsütést mért Orbán Viktorra. Neki és a hasonszőrőeknek nyilván pont ennyit jelent a magyarság ügye. 
  • De ezzel a mozdulattal Gyurcsány végleg vissza is rántotta a megújulásról álmodozó komcsi utódpártot a mocsárba, hiszen ekkor vált el végleg, hogy aki az MSZP és az SZDSZ szekerét tolja, az hazafi, becsületes magyar ember nem lehet. S talán ekkor nyert véglegesen létjogosultságot a "nemzeti" jelző és a jobboldal közti szimpla egyenlőségjel.
  • Az ország jobbik része ugyanakkor megtette a kötelességét. Amikor megkondultak a vészharangok, hogy nyakunkon a népszavazás, s a kezdeményezők (élükön a ki tudja honnan szalasztott Patrubány Mikóssal) alig mozdulnak, civiek sokasága állt bele a nemes ügybe, a nemzeti radikálisoktól a polgári körökig. Én magam is köztük voltam, annál a teljesen spontán kezdeményezésnél is, amikor főváros szerte és nagyobb tömegben a Hősök terén gyújtottunk gyertyát, sorsközösséget vállalva a határon túli magyarság megpróbáltatásaival.
  • Büszke vagyok az akkori-mai kollégáimra is a Magyar Nemzetnél, hiszen a választás előtti héten minden egyes lapszám fő üzenete az IGEN volt, s ezt nemcsak az egész héten át közölt óriás-felhívás, hanem számos remek cikk is jelezte, napról-napra.
A Magyar Nemzet teljes szerkesztősége megpróbálta felrázni a közvéleményt.
  • A Kelemen Levente és Szász Jenő által a 2004. december 5-i sebek begyógyításának szándékával életre hívott tiszteletbeli székely cím büszke birtokosaként természetesen tudom, hogy mennyi fájdalmat, eltaszítotottság-érzést és haragot váltott ki, hogy nem volt képes kétmillió magyar megmozdulni a testvérekért, s azt is tudom, hogy micsoda társadalmi-gazdasági károkat okozott az éveken át tartó elidegenedés, de azt se felejstük el, hogy ugyanez a társadalom már négyszer szavazott kéthatrmados többséget annak pártszövetségnek, amely 2010-ben a legelső teendői közt intézkedett az újrahonosításról.
  • Az anyaországiak tehát nem taszították el a határon túliakat és aki otthon maradt, az is inkább csak tudatt alatt engedett a Friderikusz-Bolgárgyuribá-HetiHetes-féle alávaló propagandának (vö. nem így kell ezt megoldani...), de nem vette be az uszítást, leszámítva persze az uszulásra mindig kapható prolikat.
  • December 5-ből tanulni kell, de nincs okunk bűntudatra. A tanulság pedig az, hogy soha többé baloldalt!
  • UI.: Alaptörvényünk is rögzíti a magyar nemzet egységét. Ha másért nem, már csak ezért is követeljük, hogy a magyarellenes uszítás, például a határon túli magyarok lerománozása legyen büntetendő! (Bár ez is csak a legalja-Jakab Péter-féle DK-pincsikre jellemző.)

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.