Orbán Viktor miniszterelnök értékelése szerint sikeres, eredményes és hasznos volt a visegrádi országok (V4) és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerdai találkozója – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető kifejtette: a kormányfő szerint a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) teljesen egységesen léptek fel minden kérdésben, sikerült bemutatni a bizottság elnökének, hogy ez egy szoros, hatékony és sikeres együttműködés. A munkavacsorán Magyarország a V4-es partnerekkel együtt azt az álláspontot képviselte, hogy a nyugati és keleti tagállamok között nem lehet kettős mérce, mert napi gyakorlat a bizottság részéről, hogy kettős mércét alkalmaz a közép-európai országokkal szemben: “amit szabad Nyugaton, azt tiltják Keleten”.
Orbán Viktor beszélt az ukrán oktatási törvényről is, és a leghatározottabb fellépésre kérte Jean-Claude Junckert az ügyben, hogy azok a jogok, amelyek korábban megillették a magyar nyelvet használó tanulókat, továbbra is megillessék őket – közölte Lázár János. Hozzátette: a kisebbségek érdekeinek védelmében minden olyan törvényt hatályon kívül kell helyezni, amely hátrányosan különbözteti meg őket. Megjegyezte: a magyar miniszterelnök az Európai Néppárt elnökségének ülésén, továbbá az Európai Tanács ülésén is szóba hozza a kérdést. A kormány kötelessége minden magyar megvédése a Kárpát-medencében – jelentette ki.
Kérdésre közölte: nincs tudomása arról, hogy a Soros-terv felmerült volna a V4 és Jean-Claude Juncker találkozóján.
Azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint Soros György a vagyona egy jelentős részét, mintegy 18 milliárd dollárt az alapítványai rendelkezésére bocsátotta, Lázár János úgy fogalmazott: biztosítva vannak a “Soros-terv” anyagi feltételei. A tárcavezető szerint “ez a pénz mindenhol elkezd majd dolgozni”, egész Európában, és támogatni fogja azokat a civil közösségeket, pártokat, amelyek meg akarják nyitni Európa határait, meg akarják szervezni a bevándorlást.
Arról is beszélt, hogy óriási nyomás nehezedik a közép-európai országokra bevándorlásügyben, miután az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadott egy olyan tervezetet, amellyel felülről nyitott, folyamatosan működő betelepítési mechanizmust akarnak megvalósítani. A közép-európai kormányok legfontosabb célkitűzése a kötelező betelepítés elkerülése, a kialakult társadalmi viszonyok stabilitása – jelentette ki. Azt is mondta, Magyarország nem foglalkozik azzal, hogy Németország, Franciaország vagy a Benelux-államok hogyan szervezik meg a közösségüket, hogyan hívnak be bevándorlókat, de ennek költségeit nekik kell viselniük.
Lázár János kitért rá: azzal, hogy az Európai Bizottság hozzáférhetővé tette írásos állásfoglalását arról, hogy a paksi beruházás minden feltételnek megfelel, minden akadály elhárult a beruházás megkezdése elől. Közölte: a bizottság állásfoglalása alapján Magyarországnak megéri az atomerőmű megépítése, és ezzel végelegesen lezárult az erről szóló vita. Akik kételkedtek a projekt ésszerűségében, racionalitásában, most megfelelő választ kaphattak a bizottság közléséből – mutatott rá. A tárcavezető kiemelte: az uniós testület értékelése szerint minden jogi, műszaki és gazdasági feltételnek megfelel a paksi beruházás.
Megjegyezte: bizottság szerint 7-9 százalék profitot termel a magyar adófizetők befektetett pénze.
Lázár János szerint sokat segítene Magyarország és az Egyesült Államok együttműködésében, ha lenne Budapesten amerikai nagykövet.
David Kostelancik sajtószabadsággal kapcsolatban tett kijelentéseiről azt mondta: a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője “zöldségeket beszélt” a magyar sajtóviszonyokat illetően. Több magyar nyelven beszélő amerikai diplomatára lenne szükség, mert ha beszélnék a nyelvünket, látnák, hogy naponta százszámra jelennek meg kormánykritikus cikkek – közölte. Kijelentette: a legkevésbé sem érzi, hogy ne kapnának helyet kormánykritikák a sajtóban. A miniszter kérdésre emlékeztetett: 2010-ben úgy kapott kétharmadot a Fidesz, hogy teljesen más sajtóviszonyok voltak. Arra a felvetésre, hogy üzletemberek vették meg a helyi lapokat, azt mondta: “a helyi lapnak az én városomban semmi hatása nincs”. Arra, hogy akkor miért vásárolják fel e lapokat, úgy válaszolt, nem ő követte el azt a “butaságot”, hogy ebbe fekteti a pénzét.
Arra kérdésre, hogy hazaárulónak tartja-e Navracsics Tibort, nemmel felelt, és azt mondta, “kiváló hazafinak” tartja az uniós biztost.
A kormány többgenerációs otthonnak tekinti Magyarországot, ahol a nagyszülők megérdemlik az elismerést, a szülők a támogatást, és a gyermekeknek is példát kell mutatni. Megerősítette: novemberben – a várhatóan 2,4 százalékos idei infláció miatt – nyugdíjkorrekciót kapnak a nyugdíjasok, és a gazdaság sikeressége mellett nyugdíjprémiumban is részesülnek. A kettő várható átlagos összege 20-23 ezer forint között lesz, a költségvetési kiadása pedig mintegy 60 milliárd forint – tájékoztatott Lázár János. Emellett 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt is kapnak a nyugdíjasok karácsony előtt postai úton – közölte.
Bejelentette azt is, hogy a Czeglédy-ügyben az Európai Bizottsághoz fordul, mert a súlyos bűncselekménnyel gyanúsított Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő “folyamatosan élvezte” Gyurcsány Ferenc politikai és anyagi támogatását, márpedig a volt miniszterelnök cégéhez – a tárcavezető szerint egyébként hibás döntéssel – uniós forrás is került. Lázár János szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, minek minősül, ha ugyanabba a tulajdonosi körbe kerül a testület pénze, ahonnan egy bűncselekménnyel gyanúsított személy is támogatást kap.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt: sikerült úgy végrehajtani az állami vagyonértékesítést, a Földet a gazdáknak! programot, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint az szabályos és alkotmányos volt. Közölte: 200 ezer hektár korábban állami tulajdonban lévő termőföld került 30 ezer magyar gazdához, és 270 milliárd forint bevétel származott ebből. Az Ab döntése egyértelművé teszi, hogy a Földet a gazdáknak! program szabályos volt, minden szerződés megkötése jogszerű – jelentette ki. Hozzáfűzte: az Ab szerint szabályozni kell, hogy a földértékesítésből befolyó pénznek mi lesz a sorsa, valamint a testület határozott arról, hogy a Natura 2000-es területek értékesítése is törvényes, de ezen területek védelmét a jövőben is fenn kell tartani.
A külföldi egyetemekkel kapcsolatban a miniszter arról beszélt: ideje lenne eldöntenie a CEU-nak, hogy mit szeretne, hiszen egész nyáron a felsőoktatási törvény határidő-módosítását kérte az intézmény, majd amikor a parlament ezt megtette, ismét “politikai tiltakozásnak lehetünk tanúi”. Ez az eljárás nem fair – mondta. Emlékeztetett az Országgyűlés döntésére, amely alapján 2018 eleje helyett 2019. január 1-jéig kell megfelelniük a felsőoktatási törvény feltételeinek a Magyarországon működő külföldi egyetemeknek. Lázár János közölte: a kormány azt várja, hogy mindenki tartsa be a törvényi követelményeket a rendelkezésre álló időben. A CEU rektora “politikát akar csinálni az ügyből”, pedig az egyetem érdeke a megállapodás lenne – fogalmazott. Hozzáfűzte: jó, ha a CEU kimarad a választási kampányból.
Az egylakásos családi házak kötelező kéményellenőrzésének eltörlésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a kéményseprő-szolgáltatás ingyenes, de minden ember felelős saját magáért is, és a mostani döntés egy “felelősségerősítő” lépés. Jelezte azt is: új házak építésénél a használatba vételi engedélynek nem lesz feltétele a kiépített fűtési rendszer vizsgálata.
Tudatta továbbá: tárgyalt a kabinet a védőoltásokról, és összesen hat olyanról van szó, amely ingyenessé vagy támogatottá válhat, ilyen például a bárányhimlő elleni vakcina, ami mellett – a szülők táppénze miatt – komoly nemzetgazdasági érvek szólnak.
Kérdésre közölte, orvosolni fogják a közfeladatot ellátó fogorvosok finanszírozási panaszait is.
A dugódíjjal kapcsolatban elmondta: jogilag van olyan megoldás, hogy az Európai Bizottság ne ragaszkodjon ehhez a feltételhez, erről elsősorban szakmai vitát kell folytatni.
Az építőiparban dolgozók fizetését firtató kérdésre azt válaszolta: nem támogatja a kormány, hogy külföldi munkavállalók jöjjenek ide azért, hogy a magyar munkavállalóknak ne kelljen többet fizetni. Ha munkaerőre van szükség, vannak még tartalékok az országban, de a Kárpát-medencében is van annyi magyar ajkú munkavállaló, amennyire a magyar gazdaságnak szüksége van.
A Feneketlen-tó mellett tervezett ingatlan-beruházással kapcsolatban közölte: arra kérte a Kehit, hogy tisztázza, a kormánynak kell-e büntetőfeljelentést tennie az ügyben, van-e jele bűncselekmény gyanújának. A XI. kerületi önkormányzatnak is vannak tervei a szabályozást illetően, így nem valószínű, hogy megvalósul a beruházás – mondta.
A veronai buszbalesetet követő szabályozásszigorításról elmondta: a kormány azonnal cselekedett, konzultációt indított az iskolai kirándulások szervezéséről, új, szigorúbb rendszer jött létre, hogy megvédjék a gyermekeket és csökkentsék a balesetek kockázatát. A veronai baleset ügyében a magyar rendőrségnek a leghatározottabban kell fellépnie, a felelősök “nem úszhatják meg” – jelentette ki.
A kabinetüléseken szó volt arról, hogy kezdeményezték a világörökségi törvény módosítását, és megvitatták a fúrt kutakkal kapcsolatos helyzetet is, e tekintetben azt kell meghatározni, hány méterig lehessen engedély nélkül kutat fúrni – fejtette ki.
Arra a felvetésre, miszerint Európában létezik egy olyan gyakorlat, hogy a pedofilok, illetve a visszaeső szexuális erőszaktevők esetében kémiai kasztrációt vagy kényszergyógykezelést alkalmaznak, úgy reagált: a magyar kormány elé nem került ilyen javaslat, de ő személy szerint elképzelhetőnek tartja ilyen büntetés alkalmazását.
Lázár János arra is kitért: a kormány október 23-ára közös emlékezésre hív mindenkit, akinek fontos az ország szabadsága, függetlensége. A zászlófelvonás reggel 8 órakor lesz a Kossuth téren, Orbán Viktor kormányfő pedig délután 3 órakor mond beszédet a Terror Háza Múzeumnál.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS