Az elmúlt napokban kibontakozott egy nem túl színvonalas vita Orbán Viktor uniós csúcson alkalmazott vétójáról – kezdte a mai Kormányinfót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető a magyar kormányfő kérésére ismertette, hétfőn, az EU-Török uniós csúcson derült ki, hogy Németország egy megoldási javaslattal érkezett, amelynek megtárgyalása öt órás vitába torkollott. “A vita felfüggesztését Orbán Viktor magyar, és Robert Fico szlovák miniszterelnök együttesen kezdeményezte, az ő vétójuk miatt szakadt félbe a tanácskozás” – tett pontot a vita végére Lázár János.
A Miniszterelnökség vezetője Törökország javaslatáról, kéréseiről is beszélt. Mint ahogy az ismert, Törökország hajlandó részt venni a migrációs krízis megoldásában, de feltételeket szabott. “Török javaslat a bevándorlók cseréje, hogy visszafogadnak kiutasított menekülteket, ha cserébe az unió ugyanannyi migránst átvesz Törökországtól. Mindez számos kérdést felvet, nem egyértelmű a kérés megítélése. Törökország a megígért 3 milliárd eurós uniós támogatás mellett további 3 milliárd eurót kér Brüsszeltől, amelytől Magyarország nem zárkózik el, de hazánknak elsődleges, hogy elsőként a migrációs nyomást leginkább elszenvedő frontországok, így Szerbia és Macedónia kapjon pénzügyi segítséget az uniótól. Törökország vízummentességet is kér, ha állampolgárai uniós területre lépnek. A vízumkérdés azért nem jelent problémát Magyarország számára, mert hazánk polgárai is vízum nélkül léphetnek be Törökországba. Az persze felmerül, hogy Ciprus létezését nem ismeri el Ankara, ezt is rendezni kell. A vízumkérdés kapcsán ugyanakkor Ukrajna szempontja a következő kérdés. Magyarország azt képviseli, hogy elsősorban az ukrán állampolgároknak kell vízummentességet vagy könnyítést biztosítani. Magyarországnak ki kell állnia Ukrajnáért, és ezt is tesszük“ – mondta Lázár János.
Felidézte, hétfőn a bevándorlók előtt lezárták a balkáni útvonalat, de erről Macedónia és Szerbia döntött. “Ismeretes, Magyarország már egy éve ezt javasolja, egy éve kérjük a határok védelmét. A balkáni útvonalak lezárása nem EU-s megoldás, hanem a Macedónia és Szerbia állította kész tények elé Brüsszelt. Egy évnyi közös tétlenség jellemezte az uniót, ezt unta meg legelőször Magyarország, majd a visegrádi országok, most pedig a balkáni államok” – nyomatékosította Lázár János.
Szólt arról is: amennyiben az Európai Bizottság a jövő heti európai tanácsi ülésre javaslatot tesz az uniós kvótakérdésre és a menekültügy újjászervezésére, Magyarország önálló javaslattal él majd.
A miniszter arról is beszélt, hogy szerdán az egész ország területére migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány. “Erre azért volt szükség, mert a balkáni útvonalak lezárása után egyelőre kiszámíthatatlan a bevándorlók reakciója. Hazánknak minden helyzetre fel kell készülnie. Akár százezrek is várakozhatnak arra, hogy az unió területére léphessenek menekültként. Az egész helyzet biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak, mert ha a határpontokat áttörik a bevándorlók, akkor rövid idő alatt a magyar határhoz érhetnek. Megértjük az ellenzék és az ellenzéki sajtó kritikáját, de milyen szerencse, hogy a kormányzati felelősség nem az ő vállukon van“ – szúrt oda a baloldalnak és a baloldali sajtónak Lázár János.
Oktatási bürokráciacsökkentés
Fotó: Illyés Tibor/MTI
Palkovics László húsvét után teszi meg a konkrét javaslatait a közoktatás átalakítására – jelentette be a Miniszterelnökség vezetője. Azt kérik a tiltakozóktól, hogy tiszteljék meg a köznevelési kerekasztalt a részvételükkel. Lázár János azt mondta, a Kliken belül átalakítják az állami fenntartói munkát július 1-jétől. A miniszter bejelentette, oktatási bürokráciacsökkentés jön, rendezik a nyugdíj előtt álló pedagógusok bérét 2017. január elsejéig.
Mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez – közölte Lázár János csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítve azt, hogy az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki, elmondta: a pályázatot értékelők kiválasztása objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is. A pályázatértékelők nyilvános szaknévsorba kerülnek. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi az éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte. Lázár János az új pályázati elbírálási rendszerről azt mondta: a kiszervezés megszüntetése egy nagyon fontos lépés a tisztánlátás miatt. 2014-2020 között nem a pénz elköltése a legfontosabb, hanem az, hogy jó helyre menjen. Ha ezek a pénzek nem jó helyre kerülnek, mint például bérkiegészítés, akkor az az ország számára hátrányos lesz – mondta a miniszter.
Lázár János Áder János lépéséről azt mondta, a kormány tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését. A postatörvény esetében a hatályát bírálja Áder. Az MNB-törvény kapcsán azt mondta a tárcavezető, hogy a nyilvánossághoz fűződő érdek és az állam pénzügyi stabilitása áll szemben egymással. Ez egy jó vita, majd dönt az Alkotmánybíróság – tette hozzá.
Van-e mutyi az Altus-ügyben?
Lázár János Gyurcsány Ferenc cégének uniós megbízásáról is beszélt. “Ha nincs mutyi az Európai Bizottság és az Altus Zrt. között, akkor érthetetlen, miért nem hozzák nyilvánosságra a Gyurcsány Ferenchez köthető cég uniós megbízási szerződését. Ezt ugyanis a bizottság megtagadta, nem hozza nyilvánosságra, milyen szempontok alapján hirdették ki győztesnek az Altus Zrt.-t” – mondta Lázár János.
Söprögessenek a saját házuk táján!
A PestiSrácok.hu a Magyarországot lejárató svéd cikkről, a bürokráciacsökkentésről, valamint a háttérintézmények megszüntetéséről, valamint a teljes foglalkoztatottságról kérdezte Lázár Jánost. Mint ahogy azt megírtuk, egy svéd napilap szerint Orbán Viktor a felelős a magyar antiszemitizmusért és rasszizmusért. Kíváncsiak voltunk, a kormány kér-e helyreigazítást a svéd napilaptól, vagy perre viszi- az ügyet. Kérdésünkre Kovács Zoltán kormányszóvivő válaszolt, aki nyomatékosította, hogy nyugaton mások a sajtóviszonyok és a szabályok, Svédországban például nincs helyreigazítás. Kovács Zoltán kormányszóvivő a külföldi sajtóban megjelent Magyarországot bíráló cikkekre azt mondta, hogy jelentős részük tárgyi tévedésektől hemzseg. Ismertette, a nyugati sajtó a magyar sajtószabadság miatt aggódik, pedig a saját házuk táján kellene söprögetniük. “Semmi szégyenkezni valónk sincsen a hazai sajtószabadsági viszonyok miatt” – szögezte le Kovács Zoltán.
Megkérdeztük, hogy miután a kormány kísérletet tesz annak a 250 ezer embernek is a munkaerőpiacra vonására, akik eddig a közmunkaprogramban sem vettek részt, milyen új programot dolgoznak ki. Lázár János közölte, a Belügyminisztérium tesz javaslatot, a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. “A közmunkaprogramnak az lenne a lényege, hogy a benne lévők visszatérjenek a munkaerőpiacra” – mondta Lázár János. Portálunk kérdésére arról is beszélt, hogy vannak olyan térségek, ahol többen akarnak közmunkások lenni, mint egy vállalkozásnál dolgozni.
Jön a szuperállamkincstár
A bürokráciacsökkentésről és a háttérintézmények megszüntetéséről azt mondta Lázár, hogy a döntések Orbán Viktor asztalán vannak, amelyek még márciusban megszületnek. “32 egyeztetésen vagyunk túl, már csak néhány kérdésben maradt vita” – mondta a miniszter. Elárulta, a Hagyományok Háza például nemzeti intézmény lesz, hasonló besorolást kap, mint az Operaház, míg más intézmények piacosodhatnak, tehát cég viheti tovább a működtetésüket. “Három javaslattal élek majd a következő kormányüléseken a köztisztviselői kar átalakításával kapcsolatban. Javaslatom egy karrierhidat tartalmaz, amelyben támogatást kap majd az a cég, aki közalkalmazottat vesz át, korábbi közalkalmazottat kezd el foglalkoztatni. Azt is javaslom, hogy saját magukról gondoskodjanak azok a közalkalmazottak, akik kilépnek, tehát legyenek vállalkozók, és az önkéntes kilépésükért cserébe kapjanak egyszeri, akár tízmillió forintra rúgó támogatást. A harmadik javaslatom pedig az állami tisztviselői karról szól” – fogalmazott Lázár János. A PestiSrácok. hu kérdésére úgy válaszolt, 150 ezer közalkalmazott munkája szűnhet meg, csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt. Bejelentette: a magyar államkincstár egy kifizető ügynöksége lesz az államnak. Az új államkincstárt szuperállamkincstárnak és turbóállamkincstárnak titulálta Lázár János.
A tárcavezető újságírói kérdésre arról is beszélt a Kormányinfón, hogy az elmúlt uniós ciklusban Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Simicska Lajos és Tiborcz István cégei csupán az uniós források 1-1,7 százalékát kapták meg, amelyek hazai cégek, miközben a Soros-pénzből fenntartott civil szervezetek számára pedig az a transzparencia, ha nem a magyar cégek nyerik meg a pályázatokat.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS