Februrában szavazhat az Országgyűlés a az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte csütörtökön Lázár János. A miniszterelnökséget vezető miniszter az új román miniszterelnök hivatalba lépésével nem várható komoly áttörés Magyarország és Románia viszonyában. A tárcavezető védelmére kelt azoknak az egyházi vezetőknek, akik közösségük előtt ki merik mondnai véleményüket közéleti kérdésekben.
A következő hónapban dönthet az Országgygűlés a Stop Soros-elnevezésű, a az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte a csütörtöki Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az e héten megtartott kormányülésen a tervezet három fő irányvonaláról egyeztek meg a kabinet tagjai: az első fontos lépés, hogy a Magyarországon tevékenykedő, külföldről támogatott szervezetek működése átláthatóbb legyen. Ennek érdekében ezeknek az egyesületeknek a nekik juttatott összegek negyedét illetékként le kell róniuk a magyar állam javára, a pénz pedig a határőrizetet erősítené, A második szempont, hogy a szervezeteknek a tevékenységeik pontos meghatározása mellett önkéntes alapon regisztrálnuk kellene, amennyiben ezzel visszaélnének, akkor meg lehetne őket bírságolni. A tervezett szabályokat be nem tartó társaságokkal szemben alkalmazni lehetne az idegenrendészeti távoltartás lehetőségét, ami azt jelenti, hogy akik tevékenységégükkel veszélyt jelentenek a magyar állambiztonságra, azokat nyolc kilométerre távol lehet tartani az országhatártól. Lázár János kérdésre ezzel kapcsolatban a Helsinki Bizottság megnyilvánulásait említette. A miniszter megdöbbentőnek nevezte, hogy miközben a magyar állam két év alatt kétszázhetvenmilliárd forintot költött a megnövekedett migrációs nyomás miatt a határvédelem megerősítésére, addig vannak olyan csoportok, amelyek gazdasági bevándorlókat buzdítanak, hogy jöjjenek ide, sőt, velük együtt rongálják meg a határkerítést. A miniszter tisztázta a balliberális sajtó legújabb hisztériatémáját, az ezerháromszáz menekült tavalyi befogadásának kérdését is: Lázár elmondta, hogy Magyarország – a nemzetközi kötelezettségeit teljesítve – nem befogadta, hanem védelemben részesítette az érintetteket, mivel azok olyan helyekről érkeztek, ahol életük veszélyben volt. A befogadás egy teljesen más intézmény, a menekültek nagyobb része pedig már el is hagyta hazánkat. A miniszter tájékoztatása szerint a Stop Soros-törvény megakadályozhatja a migráció fenntartásában érdekelteket – közöttük Soros Györgyöt –, hogy tovább segítsék a bevándorlást a közép-európai térségbe.
Egyszerűbb lesz a CSOK igénylése
Lázár János beszámolója szerint változások lesznek a CSOK igénybevételének ügyintézésében, az Országgyűlés ugyanis két hét múlva kezdi tárgyalni a bürokráciacsökkentő csomag tartalmát, a várható intézkedéseknek köszönhetően jelentősen emelkedhet a kedvezményekben részesülők száma. Ugyancsak kedvezményben részesül majd a nyelvvizsgázók, és a jogosítványt szerzők jelentős része is. A miniszter kérdésre elmondta, hogy a kormány nem tervezi a közmunkások bérének emelését, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek jelentős része épp a piaci szegmensben elérhető magasabb keresetek miatt helyezkedett el a közmunka után a versenyszférában, és amaradt ezzel tartósan a foglalkoztatottak táborában.
A minisztert kérdezték az Elios Innovatív Zrt.-re vonatkozó OLAF-jelentés esetleges nyilvánosságra hozataláról is. Lázár azt felelte, erre az Európai Bizottság vizsgálatának lezárása után lenne lehetőség, a testület azonban még meg sem kezdte a jelentés értékelését. Az OLAF javaslatokat tett az ügyészségnek, a kormány álláspontja az, hogy minden ilyet ki kell vizsgálni. Ugyancsak kérdésre hozzátette: hódmezővásárhelyi polgármesterként korábban azért szerződött a közvilágítást magas szinten felújító Eliossal, mert ők adták a legjobb üzleti ajánlatot, a szerződésnek semmi közen nem volt Tiborcz István személyéhez.
Jól teszik a papok, ha beleszólnak a közéleti kérdésekbe
Lázár János az egyre inkább elhíresülő hódmezővásárhelyi választásról elmondta, azért mondta, hogy az ellenzéki jelöltrő, Márki-Zay Péterről azért mondta a napokban, hogy nem tartja vásárhelyinek, mert Márki mögött olyan politikai erők sorakoztak fel, mint a DK. Lázár emlékeztetett, hogy az ő polgármestersége és Gyurcsány miniszterelnöksége idején a kormány minden lehetséges eszközzel igyekezett megbüntetni a várost. Ezért szerinte aki Gyurcsányékkal szövetkezik, az nem Hódmezővásárhelyért, hanem a település ellen dolgozik. Ugyancsak a vásárhelyi kampány apropóján kifejtette: megdöbbentette, hogy a balliberális sajtó hisztériahadjáratánek mondanivalója szerint Németh László helyi plébánosnak nincs joga beleszólni a politikai kérdésekbe. Az atyát azért támadják, mert a mise utáni hirdetésen felhívta a figyelmet Márki-Zay egyre furcsább kijelentéseire, és viselkedésére. Lázár szerint minden egyházi vezetőnek nemcsak joga beleszólni a közösségi kérdésekbe, hanem egyenesen üdvözlendő, ha így cselekszenek, akkor is ha a kormány mellett szólnak, és akkor is, ha ellene.
Nem várható a magyar-román viszony javulása
A minisztert megkérdezték arról is: a kormány reménykedik-e abban, hogy az új román miniszterelnök hivatalba lépésével a felsőszintű kapcsolatok javulnak a két fél között. A miniszter azt válaszolta: lassan száz éves tapasztalat alapján úgy véli, még nem volt olyan román miniszterelnök, akivel kapcsolatban magyar kormány reménykedhetett volna. A reménykedni szó magyar-román relációban irodalmi túlzás – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország az együttműködésben érdekelt.
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS