Nóvé Ágnest, a Szegedi Törvényszék Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsának tagját június 2-től határozatlan időre büntetés-végrehajtási bírónak nevezték ki. A bírónő „lefokozását” a szeptember 4-én megjelent bírósági közlönyben szúrtuk ki. Taláros testületi informátoraink szerint egyértelműen visszalépés a szakmai ranglétrán, ha egy büntető kollégiumi, ráadásul kiemelt büntető ügyeket tárgyaló bírót büntetés-végrehajtási bírói beosztásba helyeznek át. Ez ugyanis egy adminisztratív munkakör. Nóvé Ágnes ebben a beosztásban vádirattal sem fog találkozni. Ő a harmadik bíró, akit igencsak komoly szankciók értek a PestiSrácok.hu által kirobbantott bírósági botrány után: először a büntetőkollégium-vezetőhelyettes, Nagy Andrea szignálási jogkörét vonták meg, majd a törvényszék elnöki tisztségére pályázó megbízott elnököt, Tárkány-Szűcs Babettet menesztették. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró június 15-e óta nyugdíjas, már nem bíró. A Szeviép-ügy botrányos másodfokú ítélethirdetése óta, a portálunk által feltárt bírósági összefonódások, nem jelentett összeférhetetlenségek miatt indult OBH-vizsgálat eredményei alapján három bírónak szolgálati bíróság elé kell állnia.
Mint ismert, 2019 decemberében a Szegedi Törvényszék bírói tanácsa másodfokú ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette mindhárom Szeviép-vezért a csődbűncselekmény vádja alól. Tették ezt azt követően, hogy az első fokon eljáró Szegedi Járási Bíróság még egyértelműen bizonyítottnak látta a bűncselekmény vád szerinti megvalósulását, vagyis azt, hogy az építőipari cég vezetői saját érdekeltségű cégeikbe mentették ki tagi kölcsönök formájában a cég vagyonát, amely közben több, mint 500 családnak tartozott. 11 milliárd forintnak kélt lába, a károsultaknak a mai napig csak egy része kapott kártalanítást, ők is a magyar államtól. A másodfokú bírói tanács, Kovalcsik Éva tanácsa olyan elképesztő eljárási hibákat vétett, hogy az harmadfokon nem is volt orvosolható, ezt mondta ki a Pécsi Ítélőtábla. Az ország másik végébe már a botrányt követően került az ügy, mert a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát kizárta az eljárásból. Kovalcsik az indokolásban többek közt azt ecsetelte, hogy nem állapítható meg, hogy a Szeviép azért ment-e csődbe, mert irreális kölcsönöket adogatott olyan cégeknek, amelyektől nem is volt várható, hogy azt visszafizetik, vagy a gazdasági válság miatt. De azt is megállapították, hogy az elsőfokú elmarasztaló ítélet, amely még mindegyik üzletembert több évre börtönbe küldte volna, megalapozatlan volt. Csakhogy a jogszabályok szerint, ha egy ítélet részlegesen megalapozatlan, akkor a kiküszöbölés akár újabb bizonyítékok felvételével, újabb bizonyítással a másodfokú bíróság feladata lett volna, ha pedig teljesen megalapozatlannak látják a korábbi ítéletet, akkor azt hatályon kívül kell helyezni. Magyarul Kovalcsik Éváéknak bizonyítást kellett volna felvennie felmentés helyett. De nem ez történt.
Hogy mik állhattak a felmentő ítélet hátterében és hogy egy olyan bírói tanács tárgyalta le az ügyet, amelyik jó eséllyel ezt meg sem tehette volna lehetséges összeférhetetlenségek, összefonódások miatt, azt már a PestiSrácok.hu derítette ki és mutatta be tényfeltáró riportsorozatban. (Korábbi cikkek ITT.)
Az első gyenge láncszem, aki bemutattunk, Nóvé Ágnes volt, aki úgy ült be a Szeviép-ügy bírói tanácsába és tárgyalta végig az önkormányzat beszállítóinak büntetőügyét, hogy elfelejtette jelezni: férjével közös cége szintén beszállítója lett nem is olyan régen a szegedi önkormányzatnak, illetve az önkormányzati cégnek. Egy másik céggel közös konzorciumban több százmillió forintos zöldváros-projektet nyertek el kivitelezőként, emellett két kisebb munkára is kiválasztotta őket a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú cég. Számláikat egyébként az ítélethirdetés előtt állították ki és küldték meg az önkormányzatnak. Ha ez nem lenne elég, Nóvé Ágnes céges ügyeiben kapcsolatban állhatott a Szeviép-ügy egyik vádlottjának védőjével, Izsák Péter ügyvéddel.
Nóvé Ágnes egyébként időközben a Czeglédy-ügy tanácsába is beült, részt is vett néhány tárgyaláson, mire eszébe jutott – persze a kirobbantott botrány után –, hogy mivel Czeglédy Botka egyik ügyvédje, talán fennállhat az összeférhetetlensége. Végül elfogultságot jelentett – előbb Nóvé, majd egy másik bíró is –, így a Szegedi Törvényszéken nem is maradt bíró, akire kiszignálják a pert. A Czeglédy-ügyet jó gyorsan el is vitték Szegedről – a büntetőper október 1-jén a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik.
Csak hogy felidézzük: nem Nóvé volt az egyetlen gikszer a Szegedi Törvényszéken a Szeviép-ügy kapcsán sem, hát még ha az összes önkormányzati érintettségű ügyet vesszük… Most a Szeviép-nél maradva, csak felsorolásként:
- a tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva, aki mellesleg több önkormányzati érintettségű ügyben is eljárt, a valós értékéhez képest potom pénzért jutott hozzá egy belvárosi önkormányzati palotalakáshoz, méghozzá úgy, hogy előtte nem is ő volt a bérlő, csak eltartási szerződést kötött az idős, beteg lakóval (korábbi cikkünk ITT);
- a büntető kollégium helyettes-vezetőjének feladatköréhez tartozott a büntető ügyek kiszignálása, Nagy Andrea pedig nem más, mint a másik vádlott védőjének, Szilágyi Jánosnak a párja (a témában írt riportunk ITT).
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró a Szeviép-perben. Fotó: PS-archív
A Szeviép-ítélet nyomán született feltáró cikkeink szerencsére nem maradtak eredmény nélkül: példátlan vizsgálat indult az OBH részéről az ügy tisztázására. Kiemelt ügyeket vettek el Szegedtől, vagy bíróktól, szignálási jogkörétől megfosztották a büntető kollégium helyettes vezetőjét és fegyelmi vizsgálatok indultak – hogy kik ellen, azt az OBH nem árulja el. Annyi tudható, hogy a korábbi kettő mellett egy harmadik ítésznek is szolgálati bíróság elé kell állnia. A háromból egy bíró fegyelmi ügyét pedig felfüggesztették a Szeviép-per lezárultáig.
Az évtizedek óta fennálló összefonódásokat régóta emlegették, cikkek is jelentek meg arról, hogy Botka mely emberének éppen melyik családtagja hol, milyen beosztásban dolgozó rendőr, ügyész vagy bíró, de a PestiSrácok.hu volt az első, amely konkrét ügyeken, konkrét pereken, periratokkal alátámasztva be is mutatta azokat a vélt összefonódásokat, amely révén több esetben, több kiemelt perben is sérülhetett a pártatlanság vagy annak látszata – márpedig ez a bírósági rendszer alkotmányba foglalt alapkövetelménye.
A mai napig sokan jegyzik meg, kérdezik, volt-e bármi eredménye, következménye a rendszerváltás óta nyilvánosságra került legnagyobb bírósági botránynak. Nos, igen, vegyük csak sorra:
- Olyan átfogó bírósági vizsgálat, fegyelmi eljárás sorozat indult, amilyen korábban soha;
- Nagy Andrea kollégiumvezető-helyettes ügykiszignálási jogkörét megvonták;
- Nóvé Ágnest lefokozták, büntető bíróból adminisztratív feladatokat ellátó büntetés-végrehajtási bíró lett;
- visszavonták a Szegedi Törvényszék megbízott elnökének, Tárkány-Szűcs Babettnek a megbízását (a botrány előtt még az egyetlen esélyes aspiráns volt az elnöki tisztségre, de nemcsak a kinevezést bukta, hanem az átmeneti megbízott elnöki posztot is);
- három bírót szolgálati bíróság elé állítanak;
- a Kúria kizárta a Szeviép-ügyből a Szegedi Ítélőtáblát, a büntetőper harmadfokon Pécsre került;
- a Szegedi Törvényszék sorra jelent elfogultságot önkormányzati érintettségű kiemelt ügyekben;
- a Czeglédy-ügyben végül bejelentették az elfogultságot, a per Kecskemétre került;
- a botrányban érintett bírói tanács két tagja, Kovalcsik Éva és Nóvé Ágnes azóta egyetlen büntető ügyet sem tárgyaltak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS