Polgárháborús helyzet van Minszkben, a kormány parancsára már az internet sem elérhető Fehéroroszországban

Sokkolta Európát, ami Fehéroroszországban történik: Minszkben brutális karhatalmi intézkedésekkel próbálják megfékezni a tüntetéseket, melyek a vasárnapi elnökválasztást követően kezdődtek. Az újságírók letartóztatásáról szóló beszámolók után és a szétvert emberekről szóló híradásokat követően pedig már az internetet is lekapcsolták, ami példanélkülinek számít Európában. Az emberek azután vonultak utcára, miután vasárnap kiderült, hogy 26 év után folytathatja elnöki pályafutását Aljakszandr Lukasenka. A végeláthatatlan tüntetéssorozatra brutális rendőrterrorral válaszoltak, kedd esti brit sajtóértesülések szerint az egész országban megszűnt az internet-szolgáltatás, ami nem lehet a véletlen műve, a minszki vezetés kapcsoltathatta le a hálózatot, mivel a tüntetők a világhálón tartották egymással a kapcsolatot. Mivel a tüntetések szervezői olyan felületeken kommunikáltak egymással, melyekhez elengedhetetlen az internet, így mostantól nehezebb lesz megszólítani a rendszer ellen demonstrálni akarókat. Mindenesetre amennyiben Minszk áll az internet kikapcsolása mögött, a saját lábába is belelőtt ezzel, ugyanis több iparágban már súlyos károk keletkeztek a döntés miatt. A Guardian arról ír, hogy a tüntetők most WPN-en keresztül, azaz magánhálózatról próbálják meg elérni egymást. Megjegyzik, olyanra még nem volt példa Európában, hogy szándékosan kikapcsolják országosan az internetet, ez csak a vadkeleten és egyes egzotikus afrikai diktatúrákban szokás. A tüntetők kedd estére is csoportos megmozdulást szerveztek, az volt a céljuk, hogy 20 fős csoportokban jelennek meg Minszk utcáin, és ezzel lebénítják az egész várost. Internet nélkül azonban nem tudják szervezni a tüntetést.

Seguem os protestos da população em Minsk pic.twitter.com/8NpX1xG7l1

— Observatório Internacional (@observint) August 11, 2020

A Twittert elárasztották az este készült tüntetésről készült fényképek és videók. Ezek alapján kijelenthető, hogy a minszki vezetés nem ismer félelmet és a rohamrendőröket is bevetik a tüntetők ellen. Egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy a karhatalmi szervek erői éles lőszerrel lőttek a tüntetők fölé tömegoszlatási célból, testre továbbra is (súlyos sérüléseket okozó) gumilövedékkel céloznak.

Brüsszeli vádak

A Fehéroroszországban vasárnap tartott elnökválasztást megelőző kampány során az ország polgárai kinyilvánították a demokratikus változás iránti vágyukat, a választások azonban nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek. Fehéroroszország népe többet érdemel – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió (EU) nevében tett nyilatkozatban kedden.  Kiemelte: a választási megfigyelők jelentései azt mutatják, hogy a választási folyamat nem felelt meg az elvárt nemzetközi normáknak. A hatóságok aránytalan és elfogadhatatlan módon alkalmaztak erőszakot a választások estéjén felvonuló tömeg ellen, a fellépés legalább egy ember halálát és sokak megsebesülését eredményezte. Ezreket tartóztattak le, a gyülekezés, a média- és a szólásszabadság elleni fellépés fokozódott.

Az Európai Unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat. Felszólítjuk a fehérorosz politikai vezetést, hogy kezdeményezzen valódi és átfogó párbeszédet a társadalom szélesebb rétegeivel a további erőszak elkerülése érdekében

– fogalmazott a főképviselő.

A minszki választási bizottság előzetes eredményei szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,08 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 10,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között. Ezekben legalább egy tiltakozó életét vesztette, és sokan – köztük a biztonsági erők tagjai közül is néhányan – megsebesültek.

Vasárnap mintegy háromezer, hétfőn pedig több mint kétezer tüntetőt vettek őrizetbe. Cihanouszkaja kénytelen volt Litvániába távozni. Lukasenka hétfőn azt állította, hogy külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti tüntetéseket. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter alaptalannak nevezte a vádat.

Újságírókat is vegzálnak?

A fehérorosz rendőrség a vasárnapi elnökválasztás után őrizetbe vette a Lengyelországból sugárzó, fehérorosz nyelvű Belsat (Bielsat) TV hat újságíróját – közölte kedden a csatorna igazgatója, Agnieszka Romaszewska-Guzy. Az őrizetbe vettek között van egy operatőr, valamint két újságírónő, akik kollégájukat a minszki kerületi belügyi hivatal környékén keresték – közölte a PAP hírügynökséggel Romaszewska-Guzy. A Belsattal együttműködő egyik rendezőt előzetes letartóztatásba helyezték, és ismeretlen helyre vitték. Fogva tartják a tévécsatorna egy oknyomozó újságíróját is, egy másik munkatársát pedig tíz napra letartóztatták – közölte a tévéigazgató. A Belsat tévé második operatőrjével megszűnt a kapcsolat, nem kizárt, hogy bujkál – számolt be Romaszewska-Guzy. Emellett Grodno városában a helyi börtön előtt súlyosan bántalmaztak egy, a kollégáit kereső újságírót, aki a lengyel kisebbségi adás számára dolgozik – mondta el. A Belsat már vasárnap este közölte: a Minszkben őrizetbe vett több külföldi újságíró között van a Belsat két munkatársa is. Az értesülést megerősítette a BBC News orosz szerkesztősége is. A Belsat tévécsatornát a lengyel külügyminisztérium hozzájárulásával, a fehéroroszországi demokratikus ellenzék kérésére hozták létre 2007-ben.

A műholdas közvetítéssel üzemelő, főleg híreket sugárzó tévét a lengyel közszolgálati televízió működteti. Alapító igazgatója, Agnieszka Romaszewska-Guzy az 1989 előtti lengyelországi antikommunista ellenzék aktív tagja volt, akárcsak a Szolidaritás mozgalom legendás alakjai közé tartozó szülei, Zofia és a 2014-ben elhunyt Zbigniew Romaszewski, aki sokáig szenátor volt. A fehérorosz állami választási bizottság előzetes eredményei szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. Vasárnap és hétfő este országszerte erőszakos tüntetések robbantak ki. Ezekben legalább egy tiltakozó életét vesztette, és sokan – köztük a biztonsági erők tagjai közül is néhányan – megsebesültek. Vasárnap mintegy háromezer, hétfőn pedig több mint kétezer tüntetőt vettek őrizetbe. Lukasenka hétfőn azt állította, hogy külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították a vasárnap esti tüntetéseket. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter alaptalannak nevezte a vádat.

 Fotó: Twitter

Orosz hírügynökségek kedden este bejelentették, hogy négy Minszkben őrizetbe vett újságírót elengedtek, így ők visszatérhettek Oroszországba. A Rosszija 24 hírtelevízió képsorai szerint Szemjon Pegovot, a WarGonzo YouTube-csatorna alapítóját, Anton Sztarkovot és Dmitrij Laszenkót, a Daily Storm tudósítóit, valamint Vlad Zizdok operatőrt a minszki orosz nagykövetség munkatársai kísérték el gépkocsival a fehérorosz-orosz határra. Kedden orosz politikusok és diplomaták közbenjárására egy minszki fogházban megtalálták Makszim Szolopovot, a Rigában bejegyzett, orosz nyelvű ellenzéki portál, a Meduza munkatársát is, aki két napig nem adott életjelet magáról, valamint Ilja Pitajevet, a RIA Novosztyi hírügynökség fotóriporterét. Szolopovot videofelvételek tanúsága szerint gumibottal verték meg a fehérorosz rohamrendőrök. A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sürgette, hogy a fehérorosz hatóságok “emberiességi megfontolásból” minél előbb bocsássák szabadon a fogva tartott újságírókat. Közölte, hogy noha a Meduza nem orosz sajtótermék, Szolopov orosz állampolgársága miatt Moszkva védelmét élvezi. Kedd este az újságírót szabadon engedték. Borisz Goreckij, a Fehérorosz Újságíró Szövetség alelnöke kedden az Eho Moszkvi független hangvételű orosz rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a fehérorosz hatóságok a média többtucatnyi helyi és külföldi munkatársát vették őrizetbe. Goreckij megerősítette azt az értesülést, miszerint a rendfenntartó erők gumilövedékkel lőttek újságírók egy csoportjára, amelynek tagjai megkülönböztető jelvényeikkel jól kivehetően jelezték, hogy a média munkatársai.

Stun grenades going off on the outskirts of Minsk tonight. The protests have reportedly been forced out of the center as police arrest people en masse pic.twitter.com/7kwIuoCebE

— Alec Luhn (@ASLuhn) August 11, 2020

Minszk visszautasította a külföldi bírálatokat

Visszautasította a fehérorosz kormány azokat a külföldi bírálatokat kedden, amelyeket azért kapott, mert a hatóságok erőszakot alkalmaztak a feltételezett elnökválasztási csalások miatt tiltakozókkal szemben, a külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a számos európai ország által megfogalmazott kritikát. A bírálók kísérletet sem tettek arra, hogy objektíven megítéljék a helyzetet, és ellenőrizzék az értesülések valóságtartalmát – fogalmazott a külügyminisztérium. A tárca szerint “előre eltervezett” volt, hogy az Európai Unió a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatok felülvizsgálatát helyezte kilátásba. A minszki külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy külföldi országok ne próbálják destabilizálni a fehérorosz társadalmat. A választási csalások miatti tiltakozások kedden immár a harmadik este folytatódtak Fehéroroszországban.

Forrás: MTI, 24, Guardian, Twitter