Lendvai Ildikó “tartalmas” publicisztikát közölt a Népszava hasábjain. Az MSZP “Gábor Zsazsája” ismét bizonyította, hogy a humor baloldali műfaj, amit csak ők értenek és értékelnek, egyébként leginkább sértő és dehonesztáló mindaz, amit ők viccesnek tartanak. A kommunisták utódpártjának egykori sztárpolitikusa néhány évvel ezelőtt találta ki, hogy publicistaként is kiváló lenne, ezért egyre többször vetette le írásban egyébként nem túl magvas gondolatait – talán ezért sem vette észre senki, hogy milyen remek cikkeket publikált a balliberális sajtó eldugott bugyraiból. Most azonban szintet lépett, több szempontból is. A Népszava közölte azt az írást, amiben Lendvai Müller Cecílián gúnyolódik és gyalázza az ismert szakembert. Valószínűleg a balliberálisok világában ez a fajta “humor” kifejezetten szórakoztató, bár azért némiképpen megkérdőjelezhető, hogy miért is kell divattanácsokat osztogatni a járványügyi vészhelyzetben kiváló helytállást és szakértelmet tanúsító országos tiszti főorvosnak, akinek egyébként nem az a munkája, hogy kirakatbaba vagy divatmodell legyen. Értjük mi, hogy irigylésre méltó bizonyos emberek számára az, ha valaki ért ahhoz, amit csinál, de az még egy szocialistától is aljas, hogy ennyire gunyoros, ízléstelen módon állítsa pellengérre Müller Cecíliát, mindezt olyan stílusban, ami semmiképpen nem nevezhető publicisztikának, de még csak lábjegyzetnek sem, így valóban érthetetlen, miért közölte le azt a balliberális média egyik zászlóshajója. Bár azért ez mégsem olyan meglepő annak tudatában, hogy a Népszava hasábjain jelent meg az a karikatúra is, amiben szintén Müller Cecíliát kigúnyolva kereszténygyalázó karikatúrát is közöltek. Néha komolyan aggódunk az ellenzék mentális állapota miatt.
Müller Cecília tiszti főorvos a járvány kitörése óta fáradhatatlanul küzd a vírus okozta válság kezeléséért. A baloldalon mindebből annyi esett le, milyen vicces, ha azon a szakemberen – ráadásul egy hölgyről van szó – gúnyolódhatnak, figyelmen kívül hagyva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Müller Cecília szakértelmével hozzájárult ahhoz, hogy számos polgártársunk egészségét megóvják a vírustól. De nekik nem számít sem Isten, sem ember – szó szerint. Mert sem a munkáját, sem pedig a szakmai tekintélyét nem nézve támadják, kritizálják, gúnyolják kinézetét vagy éppen azt, hogy keresztet hord a nyakában. Az ízléstelen “tréfák” mindig kellő sikert hoztak annak kitervelőjére, vélhetően ezért szállt be Lendvai Ildikó is a tiszti főorvos gyalázásába, bár néhány hónappal lemaradva ugyan, de mégiscsak feltűnést keltve. (Legalább néhány perc figyelmet kapott…)
A sok marcona férfiú között afféle össznemzeti tántika, aki figyelmeztet: mindenki gombolja be a kabátját, és egye meg a főzeléket. Valamint óvakodjon az idegenektől, ne fogadjon el édességet migránstól, akiknek vérszomjáról személyes kerítésszemlén is meggyőződött
– kezdi bejegyzését Lendvai. Ugye milyen vicces? Most aztán jól megmondta! Legalábbis Lendvai szerint biztosan. Ha valaki másként gondolja, az bigott, humortalan, és nyilván megvette a Fidesz. Csoda, hogy ez a gonosz kormány nem cenzúrázta! Bár lehet, hogy azért nem, mert Magyarország utolsó cenzori bizottságáról Lendvai talán többet tudna mesélni, mint mi. Ez mondjuk meg is látszik, az írás erősen emlékeztet arra, ahogyan úgy negyven évvel ezelőtt gúnyolódtak például Hamvas Bélán. Lépjünk tovább, szenvedjünk – akarom mondani, – nevessünk együtt a MSZP leszerepelt nagyasszonyával. Mármint aki képes rá az alábbi sorokat olvasva.
Mivel megint világelsők vagyunk, épp a járvány terjedésének gyorsaságában, pénteken a kormányfő a felelősség hárítását előbbre valónak ítélte, mint saját mindenhatósága hitének fenntartását. A kormány nem tud több embert meggyőzni, hogy oltassa be magát, panaszolta a rádióban. Szerintem sok más egyébről sem tud már több embert meggyőzni, de ebben legalább segíthetsz. A miniszterelnök ugyan a munkaadók nyakába akarta varrni a balhét, de te erre is jobb vagy. Rajtuk elég hülyén állnának a stylistok számodra válogatott blézerei és kackiás kendőcskéi.
– írja. Attól eltekintve, hogy ez mekkora torzítás, azért ne ugorjuk át a tényt, hogy arra, hogy Lendvai Ildikó divattanácsokat ad Müller Cecíliának, erre már Örkény is csettintene egyet. Még egyszer mondjuk, hogy Lendvai Ildikó is megértse: nem szükséges NEKI divattanácsokat adnia Müller Cecíliának. Ha ezt a valóság helyett Galla Miklós előadásán látnánk, akkor mi is megkövetelnénk számára a Karinthy-gyűrűt.
Az MSZP fröccsöntött mosolyú anyakirálynője ezután történelmi példát vesz elő és úgy fogalmaz: “drága tisztifőorvos asszony, öltsd fel a tógádat. illetve harci blézeredet, légy a magyar Cincinnatus!” Milyen humoros! Ja, nem. Ha a kedves olvasó még eltudja viselni ezt a publicisztikai spanyolcsizmát, akkor lássuk, hogy a nagyasszony mit is gondol a járványkezelésről:
Én ugyan ilyen helyzetben az országosan elrendelt kötelező védőoltást sem tartom ördögtől valónak, számos gyerekkori oltásnál nem érezzük ezt szabadságjogaink elviselhetetlen korlátozásának. De értem, hogy ez vitatható kérdés, még Orbánt is értem, hogy mint elődei a hangulatjelentéseket, ő a napi kutatásokat böngészi riadtan arról a közvéleményről, amely elől a lényeges információkat eltitkolja. Ám mi volna, ha nemcsak kutatnának, hanem ezt-azt meg is tennének? Elhiszem, hogy a vakcina a megkerülhetetlen védekezési eszköz, de mindenütt máshol sokfajta más elővigyázatossági módszerrel kombinálják. Olyanokkal is, amelyek még bőven elviselhetők. És ha már oltás, akkor miért nem válogatnak az Unió által összeszedett, közel húsz ösztönzési módszerből? Igen, akár az anyagi természetűekből is. Nálunk még a nagy garral bevezetett oltási igazolvány sem nyújt semmilyen előnyt
– fogalmazott Lendvai. Ellenzéki járványkezelés a javából. Azt azonban nehéz eldönteni, hogy itt is szarkazmusnak szánt hangvételben kell-e a fenti sorokra tekinteni, vagy ezt már komolyan gondolta, hiszen, bár érezhető benne a cinizmus, mégis teljesen egyezik az ellenzéki narratívával. Ha valóban cinizmus, akkor viszont értelmét veszti, mert saját magán is élcelődik, ha komolyan gondolja, akkor fogalmunk sincs, hogy hogy érti. Ehhez tényleg liberális humorérzék kell, ami ugye felsőbbrendű.
Összegezve: értjük mi, hogy a baloldali közszereplők másodvonalából nehéz úgy megnyilvánulni, hogy lassan az első vonalra sem kíváncsi senki, de ez azért egy erősen kínosra sikeredett írás. A szerzőnek pedig halkan javasolnánk, ha választott műfaja az irónia, akkor ismerkedjen meg a szó jelentésével, bár ehhez lehet, hogy nem ártott volna irodalmi folyóiratokat olvasni, mint betiltani…
Kell még valamit mondanom Ildikó?
Forrás: Népszava; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS