Pesti Srácok

Lengyel helyhatósági választások - Megkezdődött a második forduló

Lengyel helyhatósági választások - Megkezdődött a második forduló

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások második fordulója. A szavazók azokban a körzetekben járulnak az urnákhoz, amelyekben a két héttel ezelőtti első fordulóban a polgármesterjelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Második fordulót 748 településen tartanak. A nagyobb városok közül 9 vajdasági székhelyen – köztük Kielcében, Krakkóban, Poznańban, Rzeszówban és Wrocławban – az első fordulóban nem dőlt el a polgármesteri posztért folytatott küzdelem. Lengyelországban 16 vajdaság van, de 2 vajdaságnak két-két székhelye van, az egyik a választott közgyűlésé, a másik a központi végrehajtó hatalmat helyben képviselő hivatalé. A 18 vajdasági székhely közül az első fordulóban 9 helyen, köztük Varsóban győzött a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) jelöltje, illetve a KO által támogatott független politikus. Az április 7-i első fordulóban mind a 16 vajdasági közgyűlésben eldőlt a mandátumeloszlás. A KO más kormánykoalíciós partnerekkel együtt 11, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig legalább 4 vajdaságot irányít majd. Egy vajdaságban nem kizárt egy PiS-többségű koalíció.

Lengyelországban egy 2018-ban elfogadott törvény értelmében ötéves az önkormányzatok hivatali ciklusa, polgármesteri tisztségre egy ember legfeljebb egyszer választható újra. A szavazás egynapos, a szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján készült exit pollokat a krakkói, a wrocławi és a rzeszówi polgármester-választásra vonatkozóan. A végeredmények kihirdetését az országos választási bizottság (PKW) legkésőbb keddre tervezi.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.