Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.
Egymás után álltak ki magyar közéleti szereplők, életvédők a lengyel abortusztörvény szigorítása mellett, elismerve a lengyel alkotmánybíróság döntését, amely a magzati élet védelme értelmében kihúzta a legális abortuszra lehetőséget adó okok közül a magzat súlyos betegségét. Amikor Lengyelországban tízezrek tüntetnek a női önrendelkezés csorbítása ellen, Magyarországon is egyre többen hallatják a hangjukat ezzel szemben, a magzati élet jogai és értéke mellett, miközben arról nem lehetett olvasni a hírekben, hogy hamarosan itthon, is megvívhatják a meccset az életvédők és liberális, szabad női önrendelkezés pártiak, vagyis akik az abortusz mellett állnak ki. A lengyel alkotmánybíróság meg merte lépni, hogy magzat alkotmányos joga mellé álljon, még akkor is, ha jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a lakosság legkevesebb 58 százaléka elutasítja az abortusztörvény szigorítást.
Lengyelországban egyébként nagyon szigorú a terhességmegszakítást szabályozó törvény. Kizárólag három esetben engedi meg, engedte meg eddig az abortuszt: ha a magzat nemi erőszak útján fogant, vagy a terhesség tizenkettedik hetéig, ha a magzat a terhesség alatt végzett vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel súlyos rendellenességben, vagy gyógyíthatatlan, életveszélyes betegségben szenved, illetve terhesség alatt bármikor, ha az az anya életét veszélyezteti.
A lengyel alkotmánybíróság a második passzust vette ki a jogszabályból, azzal az indokolással, hogy az úgy sérti meg élethez való jogot, hogy azt egy másik érték, jog vagy szabadság nem igazolja. Lengyelországban ez a jelenleg elvégzett abortuszok nagy részét érinti. 2019-ben 1100 legálisan elvégzett abortuszból 1074-nél a magzat betegsége volt a törvényes ok a terhességmegszakításra.
Tüntetők az abortusz feltételeit szigorító alkotmánybírósági döntés ellen tiltakoznak Krakkóban 2020. október 28-án. A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket. Fotó: MTI/EPA-PAP/Art Service 2
A magyar abortusztörvény jóval megengedőbb mint a lengyel
A magyar abortusztörvény jóval enyhébb, megengedőbb, nagyobb teret ad az anya önrendelkezésének. Hazánkban a törvény a lengyel szabályokon túl is ad önrendelkezési jogot az anyának, vagyis megengedi az anya döntése alapján az abortuszt a huszadik hétig, ha legalább ötven százalék lehetőség van arra, hogy súlyos rendellenesség áll fenn a magzatnál. Ezen kívül az akkor is legális a tizenkettedik hétig minden olyan esetben, ha “anya súlyos válsághelyzetben van”, ezt azonban valószínűsítenie kell. A terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes két szakorvosnak egybehangzóan kell megállapítania. A magzatnál fennálló egészségi okot pedig a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel kell megállapítsa. A válsághelyzet igazolása ennél jóval könnyebb, viszont a terhességmegszakításról szóló döntést bármely indok esetében kötelező módon meg kell előzze a családsegítő szolgálattal való együttműködés, közös esetleges más megoldáskeresés. A családsegítőnek kötelessége tájékoztatnia az abortuszt kérelmező nőt a válsághelyzet feloldására alkalmas segítségnyújtási formákról, és fel kell ajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez. Tájékoztatnia kell az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére; valamint az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről.
Az enyhébb abortusztörvény a statisztikai adatokban is megmutatkozik. Hazánkban 2010-ben gyakorlatilag a felére csökkent az abortuszok száma, de még mindig arányosan is többszöröse a lengyelnek.
1991-es alkotmánymódosítás: “Minden embernek joga van az élethez, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”
A KSH adatai szerint 1990-ben 125 679 élveszületés mellett 90 394 abortuszt hajtottak végre. Bár 1991-ben életvédők nyomásgyakorlására az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy a magzati élet védelme érdekében nem engedhető meg indok nélkül az abortusz, a következő 10 évben ugyan tovább csökkent, de a születések számához képest még rendkívül magas maradt a terhességmegszakítások száma. 2010-ben 90 335 gyermek született és még mindig csaknem fele ennyi, 40 449 gyermek életéről mondott le az édesanyja. Az újabb jelentősebb csökkenés az abortuszok számában a 2010-es kormányváltást követően következett be. Ekkor került be az alaptörvényünkbe a kereszténydemokraták kezdeményezésére “a magzati élet védelme”, ami hasonló ellenállást váltott ki, mint napjaink lengyelországi eseményei. Az Alaptörvény ma is kimondja:
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
2018-ban az abortuszok száma jelentős mértékben, 26 941-re, 2019-ben 25 800-ra csökkent.
Jelképes magzat temetés a Szent János kórház előtt, amikor 6 milliónál több meg nem született magzatgyermekre és az ő szüleikre is emlékezve, sok száz keresztnév elhangzása és a lélekharang hatszáz kondulása közben életvédő zarándoklatot szerveztek a pasaréti Szent Antal Ferencesrendi templomtól a kórházig. A szervezet egy nyilatkozatban kéri, hogy évente 3 napon, az ENSZ által a nemzetközi Élet napjává nyilvánított június 1-én, aprószentek napja, azaz december 28-án és a magzatgyermek napjaként ünnepelt március 25-én a nőgyógyászok ne végezzenek abortuszműtéteket. Fotó: MTI Fotó: Kovács Attila
Még a TASZ sem vitatja, hogy a magzatnak is vannak jogai
A terhességmegszakítás jogi szabályozásának meg kell felelnie a méltányosság, az emberi jogok és a világnézeti semlegesség követelményének. Elsődleges szempont, hogy nem szabad önkényesen különbséget tenni sem a terhes nők, sem a magzatok között. Emellett tekintetbe kell venni az alkotmány biztosította egyéni jogokat, melyek korlátozására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor
– ezek a sorok bármily hihetetlen, a napjainkban éppen lengyel abortusz-szigorítást sorozó TASZ honlapjáról származnak.
Bár a továbbiakban hosszas fejtegetés alapján arra jutnak, hogy a nő teste mégis csak a sajátja, a terhessége és a testén belül történő változások a magánügye, alkotmány pedig biztosítja a magánélethez és az egyéni önrendelkezéshez való jogot, ezért aztán egy pontig az anya önrendelkezési joga kell az erősebb legyen. Nagyjából ez a fegyvere minden liberális abortusz pártinak, amikor a lengyelhez hasonló szigorítások ellen veszi fel a harcot. Csakhogy ha visszatérünk ahhoz alaptézishez, hogy magzatnak is vannak jogai, és amit még a TASZ sem vitat, akkor nem szabadna különbséget tenni az anya és a magzat jogai között, és máris adott a patthelyzet.
Ha már egyenlő jogokról beszélünk, legalább odáig el kellene jutni, hogy egyenlő esélyeket adjunk az önrendelkezési jogára igényt tartó anyának és a születésre váró magzatnak. Manapság ezzel szemben nagyon sok olyan esetről hallani, amikor az esetlegesen fennálló rendellenességet megállapító orvos, orvosok a terhességmegszakítás mellett foglalnak állást és megváltoztathatatlan döntés lehetőségét teszik az anya elé, elhallgatva a megváltoztathatatlanság súlyát. Holott számtalan példát lehetne sorolni arra is, amikor a betegnek prognosztizált gyermek végül egészségesen jött a világra.
Egy még meg sem született gyermeknek is vannak jogai, viszont nem tud önrendelkezési jogaiért harcolni Fotó: MTI/EPA/National Geographic Channel
Rendellenességgel világra jött gyermekek miatt perelnek az anyák, a bírók az Alkotmánybírósághoz fordultak
A fentiek ellenpéldája az a két kártérítési per, melyekben az eljáró bírók az Alkotmánybírósághoz fordultak, kérve, hogy állapítsák meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint „a terhesség a 20. hétig – diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hétig – szakítható meg, ha a magzat teratológiai ártalmának a valószínűsége eléri az 50 százalékot”.
Az első ügyben a per tárgya az volt, hogy a felperes anya a terhessége alatt részt vett a kötelező ultrahang vizsgálatokon, amelyek során nem merült fel a gyermek károsodásának gyanúja, azonban gyermeke – a terhesség 38. hetében – egészség-károsodottan született. Jobb kezén három sugár, a két hosszú ujjon lágy rész összeköttetésű összenövés volt látható, a hüvelykujj külön állt. A jobb alsó végtagon a combcsont az ellenoldallal megegyező hosszúságú, azonban a lábszár disztális harmadában csontos szöglettörés volt észlelhető, a láb komplex fejlődési zavara volt megfigyelhető azzal, hogy a sugarak száma pontosan nem volt meghatározható, a különálló lábujjak nem voltak azonosíthatóak. A gyermek fejlődési rendellenességgel születése folytán rendszeresen gyógykezelési, több alkalommal műtéti ellátásban részesült. Az anya és a gyermek kártérítési pert indítottak a kórház ellen azt állítva, hogy ha a kórház megfelelően végezte volna el a szükséges magzati vizsgálatokat, különösen a 18. hétre előírt ultrahang vizsgálatot, az anya élhetett volna önrendelkezési jogával, megszakíthatta volna a terhességet, és a fejlődési rendellenesség folytán felmerült költségek és a gyermek egészségi állapota miatti lelki terhek sem merültek volna fel. Az alperes kórház álláspontja szerint a később felismert rendellenesség nem minősíthető olyan eltérésnek, ami alapot adhatott volna a terhesség megszakítására az abortusztörvény alapján. Az ebben az ügyben eljáró bíró, dr. Horváth Zsolt idén februárban az Alkotmánybírósághoz fordult. Álláspontja szerint, és ezzel érvelt a beperelt kórház is, a terhességmegszakítás feltételeinek szabályozásakor az életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga közötti arányosságot meg kell tartani. Az utóbbi évtizedekben viszont egyre többen hivatkoznak a terhességmegszakítás okaként teratológiai ártalmakra, még akkor is ha az életminőség szempontjából minimálisan vagy egyáltalán nem befolyásoló. A törvényalkotó még nem reflektált erre a gyakorlatra egy olyan határ megszabásával, amely feltétele lenne a terhességmegszakításnak.
A bíró beadványában arra hivatkozott, hogy a per kimenetele a joghézag okán bírói mérlegelésre utalt. Ebben a mérlegelésben viszont akadályokba ütközik, ugyanis az Alaptörvény a magzati életet védi, az abortuszt szabályozó per alapjául szolgáló törvény pedig önrendelkezési jogot ad az anyának és ez a kettő szemben áll egymással. Az Alkotmánybíróság állásfoglalásáig a pert az eljáró bíró felfüggesztette.
AB: “Konkrét ügyben nem kérhető alkotmányellenesség megállapítása, törvényalkotó mulasztásának megállapítást senki sem indítványozhatja”
Az AB 30 napon belül meghozta a visszautasító végzését. Érdemben még csak meg sem vizsgálták a beadványt, határozatukban a lényegről elterelve a szót azt írták, hogy már több ügyben is kimondták: “a bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja”. Továbbá, “mivel a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során hivatalból alkalmazható jogkövetkezményként szabályozza, így annak indítványozására senki nem jogosult”.
Ezt gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jogalkotói mulasztás megállapítása hivatalból történik, azt konkrét ügytől függően és függetlenül sem indítványozhatja senki. A határozatnak az a Schanda Balázs volt az előadója, aki mellesleg nemrég egy katolikus életvédő konferencián arról fogadkozott, hogy az életvédelem pártján áll. A határozatot meghozó 5 tagú testület tagja volt továbbá Varga Zs. András is, a Kúria újonnan megválasztott elnöke.
Az orvosdiagnosztika fejlődése a törvény újraértelmezését igényli
A történtek után azonban október végén egy másik hasonló kártérítési perben immár a Fővárosi Törvényszék bírája is felfüggesztette az eljárást és ugyanezen törvényi szabály megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. Bár az ügy más, a bírói indítvány indokolása szinte szó szerint megegyezik a korábbi, tőle független bíró beadványával.
Ebben az ügyben a szülők sérelemdíj és kártérítés megfizetésére kérik kötelezni a kórházat, illetve a biztosítót, mert a kiskorú gyermekük veleszületett fejlődési rendellenességben szenved, és álláspontjuk szerint az anya terhesgondozását végző kórház részéről elvárható lett volna ezen rendellenesség kiszűrése, illetve diagnosztizálása a terhesség 20. vagy 24. hetéig. Érvelésük szerint a kórház által nyújtott elégtelen szakmai ellátás az anyát megfosztott az önrendelkezés jogától, azaz attól, hogy abortálja a magzatot. A szülők azért ezúttal akarták elvetetni a gyermeküket, mert annak bal alkar csontjai a könyöktől lefelé hiányoznak. Az érvelés hasonló.
A kártérítési pert tárgyaló Sághy Levente bíró az Alkotmánybírósághoz címzett indítványában arra hívta fel a figyelmet, hogy az abortuszról rendelkező hatályos törvény ide vonatkozó passzusa, a “teratológiai ártalom 50%-os valószínűsége” nem egyértelmű, ami lehetőséget teremt arra, hogy a mérlegelés máshogy történjen meg a károsultként fellépő személyek, az orvosszakmai szempontok, illetve a hasonló jogvitákban eljáró bíróságok részéről. Ugyanazon magzati eltérés esetén az ország különböző egészségügyi intézeteiben a terhességmegszakítás lehetőségét illetően akár ellentétes álláspontok is kialakulhatnak.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezet II. cikk rögzíti, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg
– írja Sághy Levente.
Sőt, azt is kiemeli, hogy a magzat önmaga képviseletére, jogai érvényesítésére képtelen, „jogainak képviseletét – akár az önrendelkezési jog jogosultjával is szemben – olyan törvénynek kell biztosítania, amely a jogalkotói célokhoz mérten, a terhesség 24. hetéig előállt információk alapján józan és etikus módon méri fel, prognosztizálja a születés utáni élet várható paramétereit”.
Összességében megjegyzi, a konkrét ügytől függetlenül is, hogy:
az elmúlt közel 30 év a prenatális orvosi diagnosztika terén jelentő fejlődést produkált: a magzat sorsa felett speciális esetben rendelkezni jogosult szülő egyre pontosabb laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai adatokkal szembesülhet a magzat fejlődését, állapotát illetően. A diagnosztikus képességek javulása terén elért eredmények, továbbá az általuk közvetített egyre pontosabb valószínűségi ráták birtokában és a törvényi célok mentén szükségképpen (újra) értelmezést igényel a már kiemelt törvényi részlet.
A kártérítési pert a Fővárosi Törvényszék a fentiekre való hivatkozással október 15-én felfüggesztette. Az Alkotmánybírósági beadvány dátuma október 29, amelyről egyelőre még nem döntöttek, de a határozatot 90 napon belül meg kell hozni.
Egy magzat 3 dimenziós képe a monitoron, Fotó: MTI/ Földi Imre
Vezető kép: MTI/EPA/National Geographic Channel
Kemény Szilárd
2020-11-24 at 16:27
Gáspár Anette, mi nem érthető?
Idézem a cikk lényegét:
“Az anya és a gyermek kártérítési pert indítottak a kórház ellen azt állítva, hogy ha a kórház megfelelően végezte volna el a szükséges magzati vizsgálatokat, különösen a 18. hétre előírt ultrahang vizsgálatot, az anya élhetett volna önrendelkezési jogával, megszakíthatta volna a terhességet, és a fejlődési rendellenesség folytán felmerült költségek és a gyermek egészségi állapota miatti lelki terhek sem merültek volna fel.”
Magyarul egy perverz, beteg ügyről van szó, amikor az “anya” ÉS A GYEREK(!) azért perelnek, mert nem ölhették meg az utóbbit.
Tehát még egyszer: ez a történet nem az életvédelemről, hanem a gyilkossághoz való jog kiterjesztéséről szól.
Virág elvtárs
2020-11-24 at 16:37
Azt gondolom, hogy nem törvénnyel kell szigorítani, hanem bővebb, empatikus munkát kell végezni a családokban, az iskolákban, az egyházakban, az egészségügyben és általánosan a társadalomban. Persze nem erre haladnak a dolgok, különösen a társadalomban és a médiában nem.
Mindig lesznek olyanok, akik akkor is elvetetnék a gyermeküket, ha tilos, (vagy hirtelen megnőne azon egészségügyi esetek száma, ahol megengedett). Senkinek nem jó, ha abortusz-turizmus indulna, vagy ha hazugságra kényszerítenénk az orvosokat és a “felvilágosult” nőket.
Gyermeket szülni egy életre szóló elkötelezettség, és ezt senki sem vállalja át a szülőktől.
Azt gondolom,hogy – a törvényi szigorítás – nem jó út, azon kívül kell megtenni mindent a születendő gyermekekért.
Zsuzsa írta jól, csak rossz sorrendben.
A nők mindent elkövetnek azért, hogy ne legyen gyerekük….azután meg azért, hogy legyen.
pro-life
2020-11-24 at 16:38
Abszolút életvédőnek tartom magam. Hacsak az anya/gyerek nincs azonnali életveszélyben, akkor soha, semmiképpen nem vetetném el a gyereket.
Erőszak esetén (amely az abortuszok 0,003 %-ka, tehát mérhetetlen) nem kellene a gyermeket felnevelni a szerencsétlen anyának, de az ő esetében sem engedném meg az abortuszt. Sok nevelőszülő vár gyerekre 2020-ban is! Az anya általában nem tehet az erőszakról, de a hasában felnövekedő gyermek viszont teljes mértékben ártatlan, nincs senkinek joga megkínozni és megölni.
Ha jól tudom, akkor az elvégzett abortuszok alig 6-8%-a vezethető vissza arra, hogy a gyerek beteg. A cikkíró elhallgatta azt a tényt, hogy évente kb. 100-200 EZER lengyel abortusz történik. Értem, hogy az 1100 legális abortusz többsége a gyerek egészségére (Dawn szindróma) vezethető vissza, de a 100-200 EZER abortusznak mindössze a 6-8 százaléka beteg, de még az sem kizárt, hogy ez az 1100 az össz. betegszám, tehát az összes abortusz 1%-ról sem beszélünk.
Én a beteg gyerekek esetében is életpárti vagyok. Ha az anya és a gyerek nincsenek életveszélyben a szülés alatt, akkor a PAPÍRON beteg (az orvostudomány ugyanis nem elég fejlett ahhoz, hogy 100%-ban ki merje jelenteni, hogy a gyerek beteg!) gyereknek is JOGA VAN az élethez. Az élethez való jog felülírja az anya testéhez való jogát. A “gyereknek is rossz ha betegen születik” érvelés elsőre nagyon jól hangzik, de egyrészt nem hiszem, hogy az ezzel érvelő emberek ennyire együttérzők lennének a beteg gyerekkel, másrészt rengeteg beteg, Dawn szindrómás embert látni, akik sokkal boldogabbak és talpraesettebbek, mint az egészséges hollywoodi sztárok vagy drogos milliárdosok.
A magyar abortusztörvény elképesztően liberális, szélsőségesen liberális a legtöbb országhoz képest. Lenne mit változtatni. Ne a kivételekre (alig pár százalék az erőszak, betegség miatti abortusz) koncentráljunk, hanem a többségre, amikor korlátozzuk az abortuszt. Az évi 30-50-100 ezer abortusz többsége visszavezethető a szabadszexre. Inkább itt változtassanak valamit, több oktatás kellene.
Az abortuszok döntő többségében semmilyen szerepet nem játszik a betegség vagy az erőszak, sőt még az anya kora sem. Ha egy 17-18 éves “felnőttnek” volt annyi esze, hogy összefeküdjön egy férfivel/nővel, akkor arra is van esze, hogy felneveljen egy gyereket. A nagymama ne vigye el megkínozni, majd megölni a gyerekét és unokáját, hanem szépen segítsen felnevelni az unokáját. Ha már a lányát/fiát nem tudta rendesen megnevelni és eltántorítani a fiatalkori szabadszextől, akkor most az unokája esetében dobja be magát.
Virág elvtárs
2020-11-24 at 16:44
A szó Oscar Wilde főrangú homoszexuális szeretőjének (Sir Alfred Douglas) becenevéből ered, és évtizedekig a homoszexuálisok büszkék voltak rá.
Virág elvtárs
2020-11-24 at 16:48
Virág elvtárs
2020-11-24 at 16:44
A szó – amiért a hozzászólást kimoderálták – Oscar Wilde főrangú homoszexuális szeretőjének (Sir Alfred Douglas) becenevéből ered, és évtizedekig a homoszexuálisok büszkék voltak rá. A szó: Bosie ami a Boysie-ből eredeztethető, és onnan magyarosodott.
bl
2020-11-24 at 16:52
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az egész csak egy Soros-provokáció is lehet. A fejletthaladók átvizsgálták, hogy hol lehet a dolgot megfogni, kerestek egy bírót aki az Alkotmánybírósághoz fordul, az Alkotmánybíróság kimond valamit amire a saját logikája kényszeríti és ezután jöhet a Lengyelországihoz hasonló antifás próbálkozás. Életellenes, keresztényellenes, jobboldalellenes, haladó lófaszság. Sose lehet tudni, erre is készülni kell. 2021 nyarát valamivel tematizálniuk kell a parazita fejletthaladóknak.
Horváth Judit
2020-11-24 at 17:02
A mélyszegénységben élőknél van épp elég nyomorult,retardált,szellemi fogyatékos gyerek,akiknek segiteni kell,kellene,hazudik,aki nem tud erről. Olyan lesz a sorsuk,amilyen, sokszor halljuk,hogy a többi embernek kell összefogni,műtétre gyűjteni,szemészorvos mondja,hogy sokan még szemüveget sem csináltatnak a gyereknek,,mert a családnak erre sincs pénze, szégyen. A beteg öregekről lassan nem lesz,aki gondoskodjon,gyerekeik éjjel-nappal dolgoznak. Gondolja már el valaki,hogy ebben az elöregedő társadalomban még milyen jó lenne magatehetetlen,ilyen-olyan fogyatékos,vak,féleszű gyerekek áradatát rázúditani a többiekre,akiknek igy is van elég bajuk a saját egészséges gyerekeivel is,mert a tempót tartani kell,lemaradni nem lehet, fel kell nevelni őket. Sok embernek még ez is megoldhatatlan feladat,ezért van ennyi válás.
scam
2020-11-24 at 18:03
Akkor ön rendelkezzen mielőtt szét teszi a lábát!!
Ènaki
2020-11-24 at 18:10
Mindenki a sajat szemszögèből mond vèlemènyt.Core teljesen igazad van.Sajàt vèlemèny döntse el az anya mit kivàn tenni,mert nem màs fogja helyette nevelni.Abortusz akkor is lesz csak illegàlisan.
Andromeda
2020-11-24 at 18:46
Egyetértek azokkal, akik azt mondják, nem lehet a törvény szigorításával semmit elérni. Hátborzongatóan buta az a bíró, aki ezt a kérvényt beadta. Hiszen az Orbán-kormány elérte már a csökkenést!!!!!! El vagyok keseredve, hogy lehet valaki ilyen buta, mint ez a bíró!!!!!!! Hiszen egy kormány elleni puccsot kockáztat, és egy DK-JOBBIK-MOMO-MSZP terrorkormány azonnal eltörölné!!!!!
PG
2020-11-24 at 18:57
Sajnos a vallás sok esetben káros dolgokat generál, álszent módon áll hozzá. Sok ember. aki még nem élt át nehéz helyzetet, könnyedén és flegmán parancsolná, hogy tessék szülni. Hát kérem jelenleg viszonylag jó a törvényünk, igenis szükség van adott esetben az abortuszra is. Egyik ilyen, amikor olyan fogyatékos lenne a gyerek, hogy annak pokol lenne az élete, sőt az őt gondozó családnak is. A többi lehetőség is hasonló tragédia miatt van. Például, ha bűncselekményből származik a terhesség, vagy az anya élete van veszélyben. Nekünk például azért nem született meg a harmadik gyerekünk, mert a feleségem belehalt volna a szülésbe. (Már a másodiknál is közel volt hozzá.)
Az okos tojások mindig másnak csinálnának programot, de ők nem vállalnák be azt amit másoktól elvárnának. Attól hogy valaki kiáll a nők jogaiért is, még nem lesz liberális. Legfeljebb nem annyira elvakult, mint az álszenteskedő hívők.
Kása mása
2020-11-24 at 19:17
A pápának is van véleménye rólunk /is/.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/a-migracio-nem-fenyegeti-a-keresztenyseget-8997680/
Knerten
2020-11-24 at 19:26
@Horváth Judit
Fordítva ülsz a biciklin. A magzatok legyilkolásától nem lesz kevesebb a mélyszegény. Abortusszal kezelni a szegénységet olyan, mintha koplalással akarnád kezelni a rákot, mondván, hogy a táplálék a rákos sejteket is növeli. Gondolom, nem kell elmagyaráznom ennek a gondolatnak az abszurditását. Égető szükség van minden egyes magyar gyermekre, nélkülük nincs magyar jövő, se szegény, se gazdag, se semmilyen.
Knerten
2020-11-24 at 19:28
@PG
Ennek semmi köze a valláshoz. Az emberi élet tiszteletéhez van köze, és ahhoz, hogy egy ember problémájának megoldásaként nem fogadjuk el egy másik ember életének kioltását.
Knerten
2020-11-24 at 19:33
@PG
pro-life (2020-11-24 16:38) hozzászólása tartalmazza a kényelmetlen igazságot, és cáfolja a kényelmes hazugságokat, amikkel az abortuszpártiak takaróznak.
Knerten
2020-11-24 at 19:35
@PG
Amikor az anya élete csak a magzat élete árán menthető meg, azt az egyház sem tekinti abortusznak. Olvass utána! Együttérzésem a harmadik babátok miatt.
Knerten
2020-11-24 at 19:36
@PG
Amikor az anya élete csak a magzat élete árán menthető meg, azt az egyház sem tekinti abortusznak. Olvass utána! Együttérzésem a harmadik babátok miatt.
.
Juhász lászló
2020-11-24 at 19:48
Kedves Zsuzsa!
Nincs igaza!
Ön ezt állította: “Abortusz mindig volt, van, lesz, legfeljebb illegálisan, nem szabad megtiltani. A nők két dologért képesek bármire, hogy legyen gyerekük, és hogy ne legyen, ezt az örök törvényt senki és semmi nem változtatja meg.”
Azonban ezt egyes országok statisztikái, illetve demográfiai adatai ékesen cáfolják.
Az abortusz legalizálása nem kevesebb, vagy ugyanannyi, hanem általában sokkal több terhességmegszakításhoz vezet.
Magyarországon 1956, az abortuszlegalizáció és 2012 között az összes terhesség 44 %-a végződött abortusszal, 56 %-a élve születéssel.
Ez világviszonylatban is a legrosszabb adatok egyike. Ellenben például 1699 és 1914 között, amikor abortusztilalom volt érvényben, Magyarország népessége jó tízszeresére nőtt, miközben nagyon magas, akár 30-40 %-os volt a csecsemő és gyermekhalandóság. Vagyis 30-40 %-os gyerekhalandóság mellet volt 1699 és 1914 között csekély 1000 %-os népességnövekedés. Ebből következően gyakorlatilag kizárt, hogy 1699 és 1914 között a terhességek 1956 és 2012 közötti arányához hasonló, 44 %-os abortuszráta létezhetett volna.
Egyes demográfiai elméletek szerint 1699 és 1914 között maximum minden 100 élve születésre 4-5 illegális abortusz juthatott, azaz 4-5 %-os abortusz arány, mert különben nem mehetett volna végbe közel 1000 %-os népességnövekedés. Ellenben ugye az abortusz liberalizációja után az 1956 és 2012 közötti években már 56 élve születésre 44 abortusz jutott, a terhességmegszakítások aránya már 44 %-os.
Nagy-Britanniában például 1967-ben engedélyezték az abortuszt. Az 1960-as évek végéhez képest a brit terhességmegszakítások száma 2020-ra közel a háromszorosára nőtt a fogamzásgátlás hihetetlen fejlődése és elterjedése ellenére is.
Knerten
2020-11-24 at 19:53
@Juhász Laszló
A számok soha nem zavarták az érzelmi alapon érvelő magzatgyilkosság-pártolókat. Ahogy a logika sem. Ha az egyik érvüket megcáfolod, előhúznak egy másikat, ami lehet, hogy szögesen ellent mond az előzőnek, de legalább ugyanúgy érzelmi alapú és tényekkel alátámaszthatatlan.
Judit
2020-11-24 at 20:30
Már régen túl vagyok azon a korosztályon akit érinthet ez a probléma. Három gyermeket szültem, közülük egy, a középső – rendellenességek miatt – korán és halva született.
Be kell vallanom nem voltam elkeseredve, mert az a baba inkább úgy döntött, olyan nehéz élete lenne hogy nem vállalja.
Nem sokkal később újra egy egészséges gyermekünk született. A két gyermekben sok örömünk volt, szépen épül szakmai karrierjük és már 4 unokánk is van.
( A sérült baba világra jöttének kikényszerítésével a boldog nagyszülői kort is elveszik !)
Kimutatták, hogy abban a családban, ahol sérült gyermek születik, ha az az első baba, többet nem vállalnak a szülők, ha második, harmadik,…. akkor a szülők a sérült gyermek által okozott többletterhelés révén kevesebb időt, pénzt,… tudnak fordítani az egészséges gyerekek, nevelésére, iskoláztatására, stb.
Nagyon sokszor végződnek ezek a párkapcsolatok válással is.
Ha már vannak modern diagnosztikai eljárások, ahol meg tudják állapítani egészséges lesz-e a születendő gyermek vagy nem, hagyják meg a döntés jogát a szülőnek, kíván-e sérült gyermeket a családban vagy sem.
Ne akarják álságos elméletekkel tönkre tenni családok életét !
Belegondolt már valaki milyen élete van a sérült gyermekeknek ? Valóban boldogok-e. És milyen életük lesz a szüleiknek ? Nekik épp úgy joguk van a boldog és teljes életre mint bárki másnak.
Van baráti körben szülési műhiba következtében halmozottan sérült gyermek.
Ez a baba egészséges volt, születésénél történt a baj.
Nem kivánom senkinek hogy ilyen gyermeke, unokája legyen.
Elég ha az ilyen esetekkel, a nem észlelt rendellenességgel születettekkel törődünk, ill. azokkal akik később válnak sérültté baleset, betegség révén.
Nekik adjunk meg minden lehetséges támogatást.
De ne kényszerítsük jogszabályokkal a sérült gyermekek világra jöttét. Ez maradjon a szülő legbensőbb magánügye és döntésében az állam támogassa, bármi legyen is az.
jozsi
2020-11-24 at 22:16
a magyar vagy igy fog donteni vagy ugy, mind a ket esetben kepmutatas lesz, bezzeg a ciganyok egy sokkal oszintebb es
termeszetesebb modon allnak a kerdeshez, eleve sok kicsi
szuletik, masreszrol nem nagyon tesztelnek, es nem is
abortalnak, oszinten szeretik a gyermekeiket, fuggetlenul,
hogy ne adja az isten, esetleg betegek, a magyar mindig
extra-szuper gyereket akar, mindig manipulal, helyezkedik es
nem veszi eszre, hogy evvel sajat gyereket bantja
Knerten
2020-11-24 at 22:57
@jozsi
Ez a lényeg. Az a nép, amelyik számára nem természetes a gyermekáldás és annak elfogadása, halálra van ítélve. A cigány a putriba is szül nyolcat, a magyar értelmiségi nő meg 35 évesen a 80 milliós Bp. környéki kertesházba egyet, ha egyáltalán összejön neki.
Theo
2020-11-25 at 00:39
Biro (biztos valami erzekenyitett)generalta a temat, pont most, ugyhogy nyilvanvaloan provokacio, nem szabad most ezzel foglalkozni!!!
Most teved Angela!
Oruljunk, hogy ennyire mar ugyis lecsokkent az abortuszok szama es fogadjunk meg sokat a fenti tanacsokbol: megelozes, oktatas, neveles, szuloi felelosseg kiterjesztese, anyagi, lelki segitsegnyujtas az anyanak, a csalad mentoralasa, vagy vegso esetben orokbeadas.
A tudomany fejlodesenek minden eredmenyet ne dobjuk el, ha ki lehet biztosan mutatni a sulyos fogyatekossagot, akkor hadd donthessen az anya. A “valsaghelyzet” az mas, az nyilvan kiskapu. Ezt a lehetoseget lehetne kisse neheziteni, de ezt sem eroszakkal.
Malacka
2020-11-25 at 03:45
Hitvány ember az, aki bármiféle kitalált ürüggyel hajlandó lemészárolni a még meg sem született ártatlanokat, de hallani sem akar arról, hogy a legkegyetlenebb többszörös gyilkos végre az életével fizessen a szörnyű tetteiért.
Knerten
2020-11-25 at 07:49
@Malacka
Feje tetejére állt világban élünk.
Juhász László
2020-11-25 at 11:02
Lényeges, hogy a Fidesz-KDNP megalkotta Magyarország Alaptörvényét, amely egyértelműen és helyesen a fogantatást tekinti az emberi élet kezdetének, és kimondja, hogy ezt az emberi életet az államnak és a törvényeknek a fogantatástól védenie kell.
Ugyanakkor érvényben van egy kártékony, szuperliberális abortusztörvény, mely eredeti formájában még 1956-ból származik, a legsötétebb ateista kommunizmusból, a rendszerváltást követően pedig csak kicsit kozmetikázták. Ennek a szuperliberális törvénynek köszönhető, hogy 1956 és 2012 között Magyarországon a terhességek döbbenetesen magas, kerek 44 %-a abortusszal végződhetett.
Nyilvánvaló, hogy Magyarország keresztény szellemiségű Alaptörvénye és az ateista szellemiségű, liberális abortusztörvény között igen komoly ellentét áll fenn.
Juhász László
2020-11-25 at 12:19
Kedves Judit!
Az Ön által írtakkal több probléma is van.
Egyrészt a törvény a rendellenesség 50 %-ot meghaladó valószínűsíthetősége esetén engedélyezi az abortuszt a terhesség 20., vagy a diagnosztikai eljárások elhúzódása estén a 24. hétig.
Azzal azonban Önnek is tisztában kell lennie, hogy például már a rendellenesség 51 %-os valószínűsíthetősége esetén is lehetséges Magyarországon a késői abortusz. Ebben a konkrét esetben ugye 51 % az esély, hogy a magzat beteg, de 49 %, hogy egészséges.
Tény, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben jóval több, mint ezer, utólag egészségesnek bizonyult magzatot abortáltak, rendellenesség 50 %-ot meghaladó gyanúja miatt.
Tehát a téves diagnózisok lehetősége messze nem elhanyagolható.
Egy nő a terhesség 19. hetében vetetett el egy magzatot rendellenesség gyanújával, az orvos tanácsára. Azonban az utólagos vizsgálatok megállapították, hogy a diagnózis tévesnek bizonyult, a magzat teljesen egészséges volt.
A téves diagnózist felállító orvos annyit mondott a sokkos állapotban lévő szülőknek, hogy ő ugyan sajnálja, de csak próbálkozzanak másik terhességgel.
Továbbá a törvény, ha az illetékes szakorvosok “liberálisan” állnak hozzá, akár a születés után teljesen, vagy jól korrigálható, enyhe rendellenességek esetében is engedélyezi az abortuszt. Például ha liberális felfogású az orvos, akár nyúlszáj esetében is lehet abortálni, holott az az esetek túlnyomó többségében 100 %-ban helyrehozható műtétileg a születés után.
Végül Ön arról is megfeledkezik, hogy a beteg magzatnak is vannak jogai, az ő élete is emberi élet.