De mit is tett a Bokros által már-már mágikus erővel, misztikus tulajdonságokkal felruházott személlyé minősített, immár főszereplővé is lett Matolcsy György? A 2010-es, és azóta folyamatos kétharmados politikai felhatalmazás alapján a kormány, Orbán Viktor felhatalmazásából, mondhatni a választói akarat végrehajtásából adódóan bizony markáns változások következtek be. A két évtizeden át alkalmazott gazdasági filozófia és gyakorlat helyébe egy merőben új, más jellegű lépett. A főszereplő átalakította az adórendszert, megregulázta a bankokat. Stabilizálta a költségvetést. Kihozta az országot az Európai Unió szégyenpadjáról, a Túlzott Deficit Eljárásból. Kipaterolta az IMF-et, kitisztázta a Bokrosék, Gyurcsányék, Bajnaiék, Simor Andrásék által felvett hiteleket – hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak Lentner Csaba, aki Bokros Lajos „Reccsen a koponya” Élet és Irodalomban 2020. március 27-én megjelent írására reagált. A professzor-közgazdász cikkét változtatás nélkül közöljük.
A Horn-kormány lakossági és kisvállalati jövedelmeket bőségesen megnyirbáló pénzügyminisztereként elhíresült Bokros Lajos kétségbe vonja, sőt ostoba és felelőtlen lépésnek tartja a Magyar Nemzeti Bank hitelfizetési moratórium bevezetésére vonatkozó intézkedését. Sőt, vélhetően további elrettentési célzattal hangot ad abbéli véleményének is, hogy a hiteltörlesztések felfüggesztését rövidesen a betétkifizetések felfüggesztése is követheti. A járvány gazdasági hatásainak fékezésére irányuló lépéseket az önkényuralom gazdaságpolitikájának megnyilvánulásaként aposztrofálja. S mindezen általa teljes horizontjában és vertikumában kifogásolt korábbi és jelenlegi intézkedéseket hol direkt, hol árnyalt utalásokkal az örök guru, Matolcsy György Nemzeti Bank elnök, a kormányfő jobbkeze „nyakába varrja”, a jegybank elnök felelősségét hangsúlyozza, szakmai inkompetenciáját sejtető mondatokat és összefüggéseket tár az olvasó elé. Képletesen fogalmazva, a volt pénzügyér a tintával jól feltöltött kalamárisába meríti pennáját, majd a Nemzeti Bank elnöke felé döfi, azzal a nem titkolt céllal – immár évtizedek óta – hogy a szakmai hitelességét megingassa. S mindemellett kényesen ügyel arra, hogy a döfés alatt kézelőjére (értsd szakmai „hírnevére”) tintafolt se pettyenjen.
Az írásában tehát nem csak azt sejteti, hogy rossz a válságkezelés, hanem „az egészet” kifogásolja, vagyis, a 2007-2008-as kezdeti válságévek utáni állami gazdaságbefolyásoló szerepek előtérbe kerülését, amelynek a 2010-es politikai fordulatot követően Magyarországon is tág tere nyílt. Régebbről is már nemtetszését fejezte a 2013 utáni makrogazdasági síkba és társadalmi kontextusba helyezett monetáris politika vonatkozásában, noha a Fed, a Bank of England, Bank of Japan, Európai Központi Bank, s más jegybankok – a magyaréhoz hasonló, de már korábban kibontakozó – mennyiségi lazítási (QE), vállalkozásokat (FFL), állampapír piacot serkentő intézkedéseiről mélyebb kifogást nem emel. Miáltal e mostani „támadást” nem lehet úgy értelmezni, hogy az csak az éppen most hatályba helyezett intézkedésekre irányulna, így a reflexió is a fundamentumokhoz visszanyúló kell, hogy legyen, az általánosból az egyes, a részletes felé haladó deduktív módszerrel.
Matolcsy, a főszereplő
Bokros írásának talán egy pontjával érhetünk egyet, mégpedig az „örök guru”, vagyis Matolcsy György Orbán Viktor jobbkezeként való meghatározásával. De mit is tett a Bokros által már-már mágikus erővel, misztikus tulajdonságokkal felruházott személlyé minősített, immár főszereplővé is lett Matolcsy György? A 2010-es, és azóta folyamatos kétharmados politikai felhatalmazás alapján a kormány, Orbán Viktor felhatalmazásából, mondhatni a választói akarat végrehajtásából adódóan (az 1995-ös gazdaságpolitikai intézkedések és a 2006-os konvergencia pálya kiigazítás során eszközölt lakossági, hazai vállalati és önkormányzati szereplőkre kirótt terheket, kellemetlen emlékeket, s a 2007-2008-as válságévek immár nemzetközi térből is begyűrűző hatásait, s a rájuk adott súlytalan hazai gazdaságpolitikai intézkedéseket feledtetve) bizony markáns változások következtek be. A két évtizeden át alkalmazott gazdasági filozófia és gyakorlat helyébe egy merőben új, más jellegű lépett. A főszereplő átalakította az adórendszert, megregulázta a bankokat. Stabilizálta a költségvetést. Kihozta az országot az Európai Unió szégyenpadjáról, a Túlzott Deficit Eljárásból. Kipaterolta az IMF-et, kitisztázta a Bokrosék, Gyurcsányék, Bajnaiék, Simor Andrásék által felvett hiteleket. S mindezen bátor, politikai felhatalmazáson nyugvó fiskális-gazdasági miniszteri intézkedésekkel az ország költségvetési jogát, az önálló gazdaságpolitika alakításának privilégiumát visszavette. Tehát a nemzetközi vállalatokra, bankokra fokozottabb érvényesülő adórendszer megteremtésével, s egyidejűleg a belső rezidensek adóterheinek mérséklésével, az adóigazgatás megreformálásával pénzügyi stabilitást, s egyúttal a gazdasági növekedés alapjait teremtette meg.
A választó választ. A rendező rendez. A főszereplő főszerepel. A közönség, a választó pedig visszatérően tetszést nyilvánított, hiszen ínyére való a rendező, s a jól kiválasztott főszereplő teljesítménye. És a dolgok így vannak rendjén. Sőt, ha a rendező újra rendez, s ha az előző alakítása is jó volt a főszereplőnek – célozzunk itt az 1999-2002-es aranykorra, a Széchenyi Nemzeti Fejlesztési terv szívet melengető, nemzeti egységet tápláló időszakára -, úgy a főszereplőnk miért is ne kaphatna újra főszerepet. A jó algoritmusú fiskális politika pedig immár hét éve megy/ment a maga útján. Nem kellett ahhoz hozzányúlni Matolcsy utódjának. A jövedelemtípusú adók helyett egyre inkább a forgalom típusú adók biztosították az állami bevételeket, hiszen 2010-ben rögvest 36 százalékról 16 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó. A lakosságnál-vállalatoknál maradó jövedelmekből pedig jutott beruházásokra, forgalomra, fogyasztásra. Ez adott kezdeti lökést a kurzusnak. 2013-tól aztán megtörtént a monetáris rendszerváltás is. A főszereplőnk új köntösbe, de a saját gazdaságfilozófiai személetében maradva csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami által mérséklődtek az állampapír piaci- és kereskedelmi banki hitel kamatok is. A 7 éve alacsony jegybanki alapkamat mintegy háromezer milliárd forint költségvetési kifizetési megtakarítást jelentett a központi költségvetést (kasszát) kezelő pénzügyminisztériumnak, amiből a pénzügyi tárca aztán könnyen is nyújtózkodott. Az alacsonyabb kamatú kereskedelmi hitel pedig, kiegészülve a Nemzeti Bank hitelezést ösztönző direkt, s indirekt szabályozási elemeivel, megtörté a hitelszűkét, így lett kihitelezhető pénz a kereskedelmi bankoknál, s az alacsonyabb kamat okán a visszafizetés reális esélyével.
De ne feledkezzünk meg a hazai vállalati szektort megerősítő Növekedési Hitelprogramról sem. Beindult tehát a gazdaság körforgása, a bankok évről évre rekord nyereségeket realizáltak, a beruházók beruháztak, a vállalkozók pedig vállalkoztak. Sarjadt a pénz, a vállalkozás, az erő. Ez lett a Magyar Modell lényege. Nem beszélve arról, hogy a 2002 utáni balliberális érában a lakosság és a vállalatok jelentős része a devizahitel bűvöletébe, majd pár évvel később a csapdájába került (Reccsent a koponya?), amelynek konszolidálását főszereplőnk jegybankja hajtott végre. Kimentette a devizában eladósodott háztartásokat, no és persze a devizahitelezésben részt vevő kereskedelmi bankokat. Az orosz lélektani dráma nagymesterkeént elhíresült Fjodor Mihaljovics Dosztojevszkij kegyelmi pillanat meghatározását leíró képsorát így méltán egészíthetjük ki a kegyelmi pillanatok kontinuitása definícióval, miszerint a vég, az összeomlás küszöbén történő megmenekülést (a kegyelmi pillanatot), a kegyelmi pillanatok folyamatossága, kontinuitása követ. A magyar gazdaság is a kegyelmi pillanatok kontinuitásába, az átfogóan sikeres fiskális és monetáris politika közegében került, ez lett rá a jellemző. Némi empátia esetén még Bokros Lajosnak is aligha lehetne szava… Ám elismerő bólintás nincs, kritikája viszont bőven.
Bokros ördögi köreiről, hevenyészettnek látszó, de körmönfont javaslatának lényegéről
Az egykori liberális pénzügyminiszter írásának „fonákja” nem merül ki a válságkezelési, s az azt megelőző gazdasági irányítás kérlelhetetlen kritikájában. Hogy miért? Mert a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot nem monetáris, hanem fiskális intézkedésekkel „gondolná” kezelni, vagyis olyan eszközökkel, olyan szereplővel, amelyekkel önmagában nem lehet, s olyan szereplővel, akinek erőforrása erre – a probléma súlyához mérten – aligha van. A magyar gazdaság az elmúlt hét évben is a jó gazdaságpolitika, no és a kegyelmi pillanatok kontinuitása által, jól teljesített. De jobban is teljesítehetett volna. És ami nem valósult meg a fiskális politika által, vagy nem kapott elégséges hangsúlyt, az most a válságkezelés hatékonyságát mérsékelheti. Így hiba volt 2013 után az erősebb állami szabályozást és gazdaságbefolyásolást alkalmazó, új Weberi, J. M. Keynesi, s a francia etatista állammodell egyes elemeit, tanait magába ötvöző magyar államháztartási szektor felül levenni a nemzetgazdasági tervezés intézményét, vagyis a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt rögtön Matolcsy György gazdasági minisztersége után megszüntetni. A gazdasági folyamatok tervezhetőségét, kockázati tényezőit így „mindössze” a 2013 utáni jegybank, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács követi, vagyis nem az irányítója, hanem „csak” a felügyelő-ellenőrző testületek követik nyomon, amelyek a Költségvetési Tanácsban olvadnak össze. Nincs a nemzetgazdasági stratégiai tervezésnek intézménye a költségvetési gazdálkodást irányító Pénzügyminisztériumnál, miáltal a hiányzik a professzionális jövőkép alkotás, a fiskális innováció szellemisége és képessége.
Ebből is adódik talán, hogy a koronavírus-járvány kínai megjelenésekor, vagyis az év elején a tárca még a kínai piacról távozó multinacionális cégek új telephelyeit Magyarországon látta volna lehetségesnek, s erre alkotva haditervet, a helyi iparűzési adó törvény átalakítását is napirendre vette, az önkormányzatok nem jogtalan felháborodását kiváltva. Nem volt szerencsés az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének 7 éven át történő halogatása sem, noha a 2013-as, túlzott deficit eljárás alóli kikerüléstől igazolást és elismerést nyert, hogy a költségvetési szektorunk a forgalom típusú adók dominanciája mentén sikeresen üzemeltethető, sőt a lendülete a személyi jövedelemadó további mérséklésével még fokozható is (lett volna). Nem voltak megfelelő hatásszámítások, s így a bátorság is a tárca inába szállt. Pedig most jó jönne a forgalom típusú adókból befolyt többlet, s a belőlük képzett tartalék. Főleg, annak okán, hogy a termelés leállt, a jövedelmek mérséklődnek, s ez által a személyi jövedelemadó is, sőt az államkasszába történő befizetésére moratórium is hatályosul. A nem túl szerencsés történések eszkalálódásának újabb állomása a válság várható hatásainak alábecslése. 2020 márciusában a PM módosított GDP előrejelzése a tárgyévre +3,7% és -0,3%-os intervallumba pozícionált, s a visszaesést csak egyes ágazatokra koncentrálódónak vélelmezte.
A PM módosított GDP prognózisa „csak” az előjeleket, a tizedesvesszőt és a nullát vétette el, s ma már (2020 április elején, vagyis két-három héttel később) napnál világosabb, hogy a magyar gazdaság egésze leállt. Nem egy ágazati válságról van csak szó, hanem olyanról, amely első körben a fogyasztásra épülő szektorokat érintette, majd, mint minden típusú válság, a nemzetgazdaság egészére kiterjedt. Nem csak az oktatási intézményekből, kulturális terekből, ágazatokból marad távol a munkaerő, s az új érték létrehozásának esélye, hanem az autógyárak összeszerelő üzemei is kiürültek. S ha az elmúlt években egy autógyár hosszabb nyári leállása megrezegtette a GDP-t, akkor a hónapokra, esetleg év végéig történő leállás, nemzetgazdasági teljesítmény akár kétszámjegyű negatív visszaesését is kiválthatja. Nyilván nem egy százalékkal fog csökkeni a GDP. Bokros Lajos javaslata így fondorlattal irányul a fiskális politika felé, vagyis a válságkezelés intézményi letéteményese a Pénzügyminisztérium aligha lehet, hiszen a költségvetési mozgástere meglehetősen limitált, az a regnáló könyvelői mentalitás okán adott keretek között megragadó, vagyis annyit költünk, amennyi a bevételünk. Se többet, se kevesebbet és punktum. Ám a pénz a Nemzeti Bankban van. Az emisszió, a pénzteremtés monopóliuma, a válsághitelek folyósítása, az árfolyam és a kamatpolitika. Vagyis minden.
Mi tehát a teendő? Higgyünk-e Bokros Lajosnak?
A Nemzeti Bank periferikus válságkezelői szerepbe karanténozása a tíz éve formálódó Magyar Modellt derékba törheti. A válságot fiskális eszközökkel Magyarország nem tudja megoldani. Ha Bokros Lajos javaslatát komolyan vennénk, úgy a kritikusok kritikusa két legyet ütne egy csapásra. A jegybank fegyvereit (bevethető eszköztárát) a még csak éppen most kezdődő csata előtt lábhoz lerakatná, s arra késztetné a monetáris hatóságot, hogy így nézze végig a küzdelmet, miközben az oldalszárnyak még érdemlegesen harcba sem tudnának bocsátkozni. Így bukhatna a kormány (Bokros Lajos fő vágya), s a főszereplő igazgatta jegybank erkölcsi értelemben leamortizálódna. Vagyis nem csak a Bokros által most (éppen) kifogásolt jegybanki hiteltörlesztési moratóriumokról kell intézkedni sürgősen. A fiskális politikát illetően szükségesek, de nem elégségesek a talpon maradáshoz az adófizetési határidő, munkáltatói teher fizetési határidő hosszabbítások. Jók az elmaradt jövedelmeket kompenzáló támogatások. De néhány héten belül már mindenki követelni fogja, hogy őt is támogassa a kormány, hiszen a válság előbb-utóbb minden ágazatot, minden családot elér. Bár az már egy kicsit tündérmese kategória, a legek, s az álmok netovábbja, hogy az állam minden csőd felé bukó vállalkozásba legyen tulajdonos, hiszen az a szocialista tervgazdasági rendszert hozná vissza. Követhetetlen is, kivitelezhetetlen is. Lennének jobb megoldások is.
Szükség lesz olyan átfogó, több ezer milliárdra rúgó jegybanki kedvezményes hitelcsomagra, amelyből az ágazati támogatások elindíthatók, szükség lesz a kereskedelmi bankok hitelező képességének jegybanki preferálására, szükség lesz az egyébként alacsony jegybanki alapkamat további csökkentésére, az árfolyampolitika nagyobb gazdasági visszaesést elkerülő alkalmazására. Nehéz lesz ez a küzdelem, és hosszú, de az elmúlt években létrejött jó együttműködés a jegybanki és kereskedelmi bankok között bátoríthat a sikeres válságkezelésre. Nehéz lesz ez a küzdelem, mert az elmúlt jó fél évtizedben a gazdasági növekedés felpörgésével párhuzamosan a jegybank reálgazdaságot és államadósság kezelést támogató szerepét – a szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok szerint – mérsékelni kellett volna. Ám ez nem történhetett meg, mert a fiskális innováció a Pénzügyminisztérium oldalról, vagyis a gazdaság adó és szabályozási politikával történő egyengetése az elvárható szintet nem érte el. Az élelmiszervertikum, az 1990-es évek elején csődbe ment vállalatok és térségek reorganizációja nem következett be.
Így maradt az állandósuló monetáris expanzió, a mindig több jegybanki erőfeszítés, a növekedési hitelprogram, az államadósság csökkentést és finanszírozást támogató jegybanki eszköztár. A forint meglóduló árfolyama pedig kompenzálta, sőt, növelte az exportteljesítmények nemzeti valutában kimutatott, GDP-ban elszámolt mértékét. Most még nagyobb áldozatú jegybanki erőfeszítésre lesz szükség, mint a 2013 utáni hét évben. Az infláció esetleg, ha meglódul, nem túl nagy baj, hiszen a túlélésért küzdünk. Túlélni az elsődleges, az infláció (kerek között) csak a másodlagos. A központi költségvetésnek pedig az infláció alakulását lekövető forgalom típusú adókra szüksége van, míg az egyszámjegyű személyi jövedelemadó hatását a költségvetés észre sem venné. De hát ami eddig nem sikerült, azon már ne keseregjünk. Normális országban a kormány tudja, hogy mit tesz – írja Bokros Lajos. Igen, s remélhetőleg a pénztrezort nem bezárja, hanem kinyittatja. És figyeli az ellenoldalt, hogy kire lő, hiszen az ellenfél logikája is célratörő. S akit a legjobban célba vesz, valószínű a megoldás kulcsa is nála lesz.
A szerző Lentner Csaba közpénzügytan professzor, a Polgári Szemle főszerkesztője
Tgolyó
2020-04-14 at 16:21
Bokros egy “Egy nagy ZS “aki nem ment el az Opera bálba , helyette otthon egy hokedlin meg csinálta a következő év költségvetését ! Mottó “nincs ingyen ebéd”…Ezen túl mindenért fizetni kell !
Királytigris
2020-04-12 at 11:06
Matolcsy zseni! Bokros meg maximum a cipőjét pucolhatja.
Orientál
2020-04-12 at 01:34
Igen Bokros az egyik fő-fő bűnöző balliberális elvtársa aki lehetővé tette a kádárista tetvekenek köztük Gyurcsánynak az állami vagyon milliárdjainak az ellopását.
János
2020-04-11 at 15:22
A piaci légy illedelmes, szabadkozó humanoid bokroshoz képest. Ráadásul, annak még esze is van.
Chemotox, hogy még csak közelébe se jöjjön a magyar pénzügynek !!!
Orientál
2020-04-11 at 00:02
Bokrosnak Bokros teendői közé tartoztak Gyurcsány államot meglopásai.
zolatiguszti
2020-04-10 at 22:39
Erre a gyűlölködő gyökérre ennyi ídőt pazarolni?
Hát amikor orcára esett ugye pénzügyminiszter is csak egy évig volt:95.03.01-96..02.29.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_p%C3%A9nz%C3%BCgyminisztereinek_list%C3%A1ja
Innen el kellett mennie de nem esett keményre a Világbank alkalmazottja lett.. Barom Horvátok hívták meg tanácsadónak, lövésem se volt mit láttak benne akkor?Nem sokkal később már vasvillával kergették el onnan is.
2005-2008 között a CEU professzora, és gazdasági igazgatója….Innen tudható hova van bekötve régóta.
Ezután meg valaki utána járhatna már:
“Diplomáját 1978-ban szerezte, majd 1980-ban közgazdasági doktori értekezését védte meg (az országos légvédelmi parancsnokság pénzügyi tisztjeként, mert miután hazatért, másodszor is behívták.) A diplomájáról 1995-ben Morvai Ferenc kisgazda képviselő azt állította, hogy Bokros 50 dollárért vette a végzettségét igazoló munkát, mert a Panamai Egyetem levélben tájékoztatta, hogy soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. A plágiumvádat 2012-ben a JESZ újra előhozta, és a Corvinus Egyetem vezetőségétől kérték, vizsgálják ki, hogy Bokros Lajos valóban maga készítette-e a doktoriját. Bokros mindkét esetben cáfolta a vádakat”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bokros_Lajos
És ez a csak a wiki…Tüntettek ellene. kedvenc transzparens feliratom:
“Mi lesz ha mi is megBokrosodunk? “
aladin
2020-04-10 at 21:45
Hát Bokros még él, nem vitte el a coronavirus, pedig már ö is egy vén szar elvihette volna.
Naprózsa
2020-04-10 at 21:37
Bokrost már bezzegnyugaton is hány helyről is rúgták ki, miután meghívták nagy tisztelettel, s kiderült, hogy egy pancser?
Ja, hogy sok helyről?
Na, akkor pont annyit is ér, amit vartyog.
Amúgy már régóta itt is szóltam, hogy nem jó taktika ez az nagy ÁFA csökkentés. Ha jól működik egy gazdaság nagyobb forgalmi adókkal is, akkor balgaság csökkenteni. Lám, a lakásáfát vissza is kellett állítani. Most milyen jól jött volna a hús, tojás stb. Áfa kisebb csökkentése, amit amúgy pimaszul benyelt a kereskedelem, meg se éreztük mi fogyasztók, pedig ez lett volna a cél.
Tehát jó a Matolcsy irány: kisebb a munkabérre rakott teher, nagyobb a fogyasztási adók aránya, és nincs segély alapú gazdaság, hanem a válság miatt megszorultaknak munkabér előleg adható, amit a válság után vagy visszafizetnek a rendes munkájukból vagy ledolgozhatnak államnak munkával.
Bokrosék és az ellenzék azért vinnyog és példálózik egyes nyugati, román rossz módszer, a segélyek mellett, mert vissza akarja taszítani az országot az “adjunk el mindent és vegyünk fel hitelt, éljünk fel mindent” Horn-Gyurcsány-Bajnai országkifosztó módszeréhez.
gyozo2018
2020-04-10 at 20:36
Bokroson keresztül megszólaltak azok, akik folyamatosan destruálják a kormányt és minden intézkedését.
Minél több beteg, minél több halott, a gazdaság összeomlása = EZ az érdekük.
HARÁCSONY HOL AZ 50 MILLIÁRD amit egészségügyre kaptál?
2020-04-10 at 20:40
Ezért meg is tesznek mindent:
1.Paks
2. idősek otthonai
3. hajléktalanok
4. 4 napos járatritkítás a fővárosban
5. fizetős parkírozás fenntartása
Folyamatosan szabotálnak, és a felelősen kormányzó miniszterelnökre és az Operatív Törzsre mutogatnak.
Polgár
2020-04-10 at 20:17
Ki az a bokros és bandája? Aljas gazemberek!
Kitekintő
2020-04-10 at 18:10
Soha többé Bokros csomag!! Matolcsy György zseniális közgazdász. Megtalálja majd a helyes kivezető utat!
gyozo2018
2020-04-10 at 19:34
Matolcsy közgazdász.
Bokros egy vérliberális hóhér.
Gáspár Anette
2020-04-10 at 17:44
1995. január 5. Magyar Nemzet
.
A kormány és a tb vitája a táppénzre fordítható keretről
Fokozatosan csökkentik a kórházi ágyak számát
.
(Munkatársunktól) Továbbra sem dőlt el, hogy felemelik-e a betegszabadságot a jelenlegi tíz napról tizenötre.
A Népjóléti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Egészségbiztosítási Önkormányzat vezetőinek szerdai tárgyalásán a pénzügyi tárca továbbra is
ragaszkodott ahhoz, hogy táppénzre 1995-ben csak 35 milliárd forintot fordítson a tb, míg a biztosító 38 milliárd forintot tart szükségesnek..
A három milliárd forintról folyó vitában a Népjóléti Minisztérium és a tb azt az álláspontot képviselte, hogy a táppénzszabályokat és a betegszabadság mértékét változatlanul kell hagyni.
.
Szigorú ellenőrzéssel kell visszaszorítani az
egészségügyi szempontból indokolatlan ■ igénybevételt. Változatlan marad a táppénzszámítás módja az idei évben, miután elvetették a Pénzügyminisztérium korábbi javaslatát. így 1995-ben is á járulékköteles jövedelmek – és nem csupán az alapkereset – figyelembevételével számítják ki á táppénzt .
.
BÖNGÉSSZETEK GYEREKEK! KINCSEKET LELTEK!
2020-04-10 at 18:05
Létszámleépítések, átszervezések a minisztériumokban
A BM-intézményekben 271 állást szüntetnek meg
Az ipari tárcától 83 személy távozott végkielégítéssel
.
Vita a táppénzkeretről
Kevesebb kórházi ágy
A szerda délutáni tárgyalásokon az 1995-ös társadalombiztosítási költségvetés többi részletében sikerült megegyezniük. A Népjóléti Minisztérium és a biztosító egyetértett abban, hogy a tb csak egy kötelező kapacitásra köt szerződést kórházakkal, afölött maga döntheti el: szükségesnek tartja-e az ellátást A népjóléti tárca az év első hónapjaiban pontosan meghatározza, hogy például 1000 lakosra hány
szeri ágyat kell kötelezően fenntartani. Az efölötti ágyakról a egészségbiztosító dönti el, finanszírozza-e fenntartásukat. Mivel Magyarországon egyebek között szülészeti, belgyógyászati, sebészeti és gyermekkórházi ágyakból is túl sok van, további leépítésekre kell számítani. A Magyar Nemzet értesülése szerint ezt a biztosító nem drasztikusan, egy lépésben, hanem fokozatosan kívánja megtenni. ”
.
Kedvezmények, mentességek, bevételnek nem számító jövedelmek
Hátrányban a gyermekesek
.
Lakás – drágábban
Megszűnt 1995. január elsejéiül a lakásvásárlás, -építés, -bővítés és a közművesítés áfa-visszatérítése. Akik ezt a tevékenységet 1993. január 1-jét követően kezdték meg, részlegesen továbbra is visszaigényelhetik az áfát. Ugyancsak megszerezték erre a jogosultságot azok, akik 1994. december 31-éig kész lakás vásárlására szerződést kötöttek és megkapták a használatbavételi engedélyt. Megszűnt viszont az áfavisszaigénylési lehetősége azoknak, akik 1992. december 31-éig elkez-. dett építkezésük kapcsán 1994. december 31-éig 100 százalékos áfa- visszatérítésre szereztek jogosultságot
.
Mennyire drágul a diákétkeztetés?
Az év elején bevezetésre kerülő élelmiszerár-emelések és a forgalmi adókulcsok változásával a legtöbb gyermekétkeztetéssel foglalkozó vállalat is emelni kényszerül menzadíjait. Budapesten a legnagyobb diákétkeztetéssel foglalkozó vállalat a Junior Vendéglátó Rt., melynek kereskedelmi igazgatója, Palánkai Péter elmondta:
– 1994-ben a nyersanyag árváltozása átlagosan 30-32 százalékos volt. A hús ára átlagosan 50, a tejé és tejtermékeké pedig 40 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor idén januárban a tavalyi árakhoz képest újabb 20-25 százalékkal emelkedtek a tejtermékek árai, és további jelzést kaptunk a péksütemények és a hús árváltozásairól is. A burgonya ára az elmúlt évhez képest pont a duplája. A nyersanyagárak emelkedése átlagosan 21 százalékos árváltozást okozott volna. Mivel az áfa is emelkedett két százalékkal, így 23-23,5 százalékos emelést javasoltunk.
— Mikor tették meg ezt a ja
vaslatot és meddig kívánják megtartani a jelenlegi árakat?
– A vállalat még tavaly októberben megtette az előrejel- zett áljavaslatokat az önkormányzatoknak, ezentúl egyedi tárgyalásokat folytatunk. Az árakat pedig – mivel a vállalat éves szerződéseket köt a megrendelő önkormányzatokkal – ez év december 31-ig kívánjuk megtartani.
– Számítanak-e az áremelés következtében keresletvisszaesésre?
– A keresletcsökkenés miatt a gyermekétkeztetés területén egyértelműen a gyerek jár rosszul, hiszen nem kapja meg a feltétlenül szükséges napi háromszori étkezést. így a térítési díjak összege lényeges kérdés. Általános alapelv szerint a szülő fizeti a nyersanyagértékek árát, ahol pedig az önkormányzat nem tudja átvállalni, ott a nyersanyagértékre vetített áfa összegét is. De szociális rászorultság alapján egyedi elbírálással még ezt az összeget is csökkenteni lehet.
gyozo2018
2020-04-10 at 18:20
”
Ellenjegyzett receptek
– A betegek joggal tarthatnak attól, hogy orvosuk félelemből nem írja fel számukra a legjobb gyógyszert.
– Aki betartja a Sebességkorlátozást, annak nem kell tartania a trafipaxtól. Az év második negyedévétől számítógéppel feldolgozzuk a vényeket, és pontosan .tudni fogjuk^,’ mélyjX örvös mennyi tb-járulé-” kor utalványozott * a’ betegeinek gyögysze’rtendejés címén. Áz indo- ; kolatlanul túlköltekező orvosok gyakorlatát, külön gyógyító orvo
Matejka Zsuzsanna: Ha nem tennénk semmit, megduplázódnának az árak 1 Weber Lajos felvétele
sokból álló bizottság vizsgálja majd. A biztosítónak többszöri figyelmeztetés után lehetősége lesz a tb terhére történő gyógyszerrendelési jog visszavonására is. Ami azt jelenti, hogy az érintett orvos csak teljes áron írhat fel gyógyszert. A gyógyS^frendölésefc 30 százaléka “1 ‘ indokofá^áh, hä ézt; akár a felire*’5 . tudjuk csökkenteni, azzal az orvos,., a beteg és a biztosító is jól jár. A be-‘ tegeket .érinti az is„ hogy a jövőben
a teljesen azonos hátóanyagú gyógyszerek esetén a patikus felajánl majd egy olcsóbbat ”
.
Aztán Matejka Zsuzsanna az OEP főgyeógyszerésze:
”
-A korábbi gyógyszeráremelések idején önt életveszélyesen megfenyegették. Most, ezelőtt a jóval nagyobb drágulás előtt terveznek-e rendkívüli óvintézkedéseket? Fogadtak-e ön mellé testőrt vagy kötöttek életbiztosítást?
-Éveken keresztül kiraktak a piedesztálra a gyógyszeráremelkedések idején. Ez rossz politika, mert Magyarországon én vagyok az a személy, aki a legtöbbet küzd azért, hogy a lakosság ne fizessen többet a gyógyszerekért. Az nem az én hibám, hogy ez a Mariska nénik szintjén nem így jelenik meg. ”
….
Minő intelligencs úrelvtársnő volt ez Bokrának megette…
Kerekferke
2020-04-10 at 19:34
(post scriptum: Azért a Fehérvári úti piacon a kistermelő is menjen a durva nénikéjébe, aki tegnap több, mint 5.000.-Ft-ért akarta árulni a csülök kilóját. )
Gáspár Anette
2020-04-10 at 17:28
FOSZLÁNYOK 1995-BŐL
Górcső alatt az 1995-ös büdzsé
A fontosabb számokat tudjuk, csakúgy, mint a körítést, Eszerint tehát változatlanul keményen korlátozza a magyar gazdaság mozgásterét a költségvetésnek, illetve a folyó fizetési mérlegnek a tervezett hiánya. Illetve a januárt a leginkább húsbavágó termékeknek – elsősorban . a közüzemi szolgáltatásoknak, így a villamos áramnak, a vezetékes gáznak – a közvetlen és közvetett áremelése .„nyitotta meg”, s az áfa-változások is árfelhajtó szerep- . pel bírnak. Ilyenformán valóban érvényesül a fogyasztáskorlátozás a lakosság körében is.
A gazdaságpolitika tervezői értelemszerűen meghatározóan nagy figyelmet fordítanak a kiadások és bevételek alakulására, az államháztartás remélt reformjának végrehajtására, a fő folyamatok – például a privatizáció, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a tőkebeáramlás ~ alakulására. Ugyanakkor a központi költség- vetésnek, az adóztatásnak törvényekkel szabályozott mivolta végiggyűrűzik a gazdaság egészén, s reagál e döntésekre a termelőszféra, felméri saját helyzetét, lehe- ; tőségeit s azt, hogy a közvetlen környezetét miként is befolyásolják az erre az évre szentesített jogszabályok. Milyen mozgásteret, milyen finanszírozási feltételeket, .milyen tőkepiaci lehetőségeket tesz lehetővé a mikro- gazdaság számára az 1995-ös költségvetés? Az egyes cégek terveit hogyan kell ráhangolni a gazdaságpolitikára? Az adott vállalat üzletkörét – annak vásárlóerejét – mennyiben változtatja meg az erre az évre törvényben szabályozott gazdasági környezet?
.
Az idén 22-24 százalék körüli infláció lesz – kalkulálja Polgár Ferenc, az Agrimpex Rt. elnöke
.
– Ma mi veszélyezteti a biztonságot?
– Csak három lényeges rizikófaktort szeretnék kiemelni. Az első: az állam óriási mértékű külső és belső eladósodása, aminek terheit a magyar gazdaság önerejéből nem tudja elviselni, illetve finanszírozni. A második: az évek óta csökkenő létszámú aktív népesség (ma már kevesebb, mint négymillió) kénytelen, de egyre inkább képtelen megtermelni a növekvő létszámú inaktív lakossági rétegek életviteléhez szükséges forrásokat. A harmadik: & fekete- gazdaság évről évre jelentős növekedése, amely egyfelől a magyar társadalom életképességét mutatja, másfelől viszont hozzájárni a költségvetési, államháztartási hiány „bővített újratermeléséhez”, mivel a költségvetés számára sem az értékteremtésben, sem a közteherviselésben nem vesz részt. Ettől ,fekete”, más kifejezéssel „láthatatlan” ez a virágzó gazdasági szektor.
.
Jól járunk
a tavalyi telefonkártyával
Duplájába kerül a helyi beszélgetés
.
Privatizációja óta a Malév több alkalommal is az érdeklődés középpontjába került: először azon rökönyödött meg a közvélemény, hogy miként lehet egy addig nyereséges vállalatnál röpke néhány hónap elteltével tekintélyes összegekre rúgó veszteseget termelni, aztán a repülőtéri alkalmazottak sztrájkja volt a beszédtéma, s felvetődött, hogy — meglehetősen rövidke frigy után – az Alitalia esetleg megválna a magyar légitársaságtól.
regőrejtem
2020-04-10 at 17:18
Lentner Csabát a 90 -es évek második felében közelről ismerhettem meg,
egy világos értékrendű nemzetgazdaságban gondolkodó fiatal egyetemi ok-
tató és politikusként,akárcsak az idő előtt eltávozott Gíday Erzsikét.
Logikusan levezetett elemzéséből az látszik,hogy gondolkodása nem válto-
zott,ma is elkötelezett, a haza sorsának jobbításáért szót emelő igazi
értelmiségi a szó nemes értelmében! Annyi a megjegyzésem,hogy Matolcsy
György pozitív megítélése evidens a konzervatív nemzeti oldalon,biztos
jól esik Neki is a méltatás,de ettől függetlenül is szerepe megkérdőjelez-
hetetlen a továbbiakban is ! Bokrosra kár egy szót is vesztegetni !
Logikus
2020-04-10 at 16:26
Bokros egy tehetségtelen barom.
Tomastom
2020-04-10 at 16:25
Bokros nem szakember.
Bokros 50 dollárért vette a végzettségét igazoló munkát, mert a Panamai Egyetem levélben tájékoztatta, hogy soha nem volt Bokros Lajos nevű hallgatójuk. A plágiumvádat 2012-ben a JESZ újra előhozta, és a Corvinus Egyetem vezetőségétől kérték, vizsgálják ki, hogy Bokros Lajos valóban maga készítette-e a doktoriját.
János
2020-04-11 at 15:08
Viszont kiváló elme, hogy a sorosegyetemen oktasson. Ilyen “szakértőkön” nevelődnek az ottani diákok.
Csak gondoljanak bele, milyen lenne, ha ezek irányítanák országunkat!
☹️☹️☹️☹️☹️
orygabor
2020-04-10 at 16:17
Matolcsy vs. Bokros? Mindketten már bizonyítottak! Kár minden szó,
Poppy
2020-04-10 at 18:01
Bokoros menj már a p…a! Nem kiváncsi mát senki a hülye és értelmetlen okfejtéseidre. Egyszer volt Budán kutyavásár. Elba..tok mindent. Gyöpös ballibsi.
BOKROS PROGRAM= MAGYARORSZÁG SÍRBA TÉTELE.
2020-04-10 at 15:47
Nem vagyok közgazdász, én csak az ORDÍTÓ KÜLÖNBSÉGET LÁTOM, AMIT SAJÁT BŐRÖMÖN TAPASZTALTAM BOKROS, az ÖSSZES BALLIB KORMÁNY ALATT.
A balliberálisoknak NEM ÉRDEKÜK, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG STABIL ÉS PROSPERÁLÓ LEGYEN.
A többi adja magát. Mint Bokros szakmai köntösbe bújtatott aljaskodása is.
Jó, hát ő is egy elem a táblán.
Köpedelem.
Nahát
2020-04-10 at 15:39
Kevés embert utálok úgy, mint Bokros Lajost, a népnyúzót, családok tönkretevőjét, hét bőrt lenyúzót, szipolyozót. Ráadásul egy beképzelt, öntelt hülye. Hogy ennek még van mersze egyáltalán megszólalni! De nemcsak megszólal, még okoskodik is! Ez a tróger, akinek valahol Panamában van a diplomája, amit senki sem látott. Egy ócska szélhámos! Gyurcsány ítéletvégrehajtója. Takarodjon a fenébe!
SZÉNALAPÁT, SZALMAKAPA, APTYA KASZA
2020-04-10 at 15:53
Ezért fizetik. Ezt a feladatot kapta a hálózatban.
Mindegyiknek megvan a területe, ahol vadásznia, destruálnia kell.
moliere
2020-04-10 at 15:36
Bokrosnak az fáj, hogy nem érti a világot, amiben él. Nehéz összeegyeztetnie a tényeket az elképzeléseivel. Ennél nagyobb fájdalom olyan embernek, aki intellektuálisnak képzeli magát, de nem az, nem létezik. A magukat intelligenciának tartó réteg Magyarországon nem intelligencia, hanem kiemelt proletárok erőltetetten egymást reklámozó és kinevező uralmi rendszere, ez minden, csak nem értelmiség, minden, csak nem elit. De még pozícióban vannak, mert a Nyugatnak tökéletesen illeszkedtek az elképzelésébe: a csicska mindig csicska marad, legfeljebb az uraság változik. A Nyugat ide nem felzárkóztatni, hanem rabolni jött. Mi sem volt kényelmesebb, mint átvenni a moszkovita alja népet brüsszelitának, vagy washingtonitának, hagyni őket a hitben, hogy ők az elit, sőt, praktikusan ők az egyetlen “tárgyalóképes”, “szakértő”, “európai” partnerek a térségben.
Persze, több tízezer sz.rháziból néha kinevelődnek magasabb rendűek is, pl. húgyháziak, ahogy a vakok között a félszemű a király. Ilyen “általános bölcs” a diliházi soron bokros lajos is, aki a környezete fújta véleménybuborékban okosnak számít, mindent IS tud, előre IS, meg hátra IS, így aztán csakis igaza lehet. Na bumm, erre nem lett igaza. Aztán meg megint. Máig nincs igaza.
Persze, lehetne neki úgy is rossz, hogy fél percig a platnira nyomják a tenyerét, de higgye el mindenki, az ilyen wannabe értelmiségnek maga a pokol, ha nem rímel a világ a meséjére. Hát, hosszú, (ilyen)boldog életet kívánok a pöcsfejnek, aki nagyjából 10 évért felelős a jólétünk elmaradásában.
gyozo2018
2020-04-10 at 20:33
Dehogynem érti.
őt a világból csak az érdekli, hogy hogyan lehet lerabolni.
Persze nincs egyedül. Előretolt haramia.
Gyurcsány is az. Ő az Apró-klán pofája. Azok is szerteágazó maffia.
BOKROS PROGRAM=FOGATLAN MAGYARORSZÁG
2020-04-10 at 15:32
Mi még emlékszünk a burundi illetőségű, 2 méteres díszfazra, aki az egyetemeinket is be akarta szántani, mondván, Burundiban sincs egyetem, mégis jól megvannak.
Hogy az ő fogai épek maradtak, azt nem a magyarok általános szeretetének köszönhette, hanem a véletlennek.
moliere
2020-04-10 at 15:37
Háhááá!!! Onnan hívtak a minap, biztos valami jó üzletet ajánlottak volna. Már gondolom az lett volna a jó üzlet NEKIK, ha felveszem. Megnéztem az országhívószámot, és hát Burundi volt. Talán bizony a bokros lajos hívott… 😀
gyozo2018
2020-04-10 at 20:27
Offshore adóparadicsom.
Ez a gazember onnan jött.
Bressa
2020-04-10 at 15:21
Arról a szégyenpadról ahová ez a rablóbanda ültetett bennünket! +tönkretették és kirabolták az országot. Eladósították, amit csak lehetett eladtak, (teljes arany készlet)felsorolhatatlan mi mindent és persze az ára nincs meg. az akkori FELELŐS vezetőket FELELŐSSÉGRE kellene vonni!!!!! Akkor majd nem okoskodnának! Ezek akarják megmondani mit hogyan????
Kása mása
2020-04-10 at 15:09
Ha van aki mégis úgy gondolja….szánjon rá 1 percet.
https://www.peticiok.com/karacsony_gergely_alkalmatlan_mondjon_le?uv=22744014
gyozo2018
2020-04-10 at 16:10
Majd lemondatják, s beállítják a helyébe KÁPÓ SZOLGÁT.
Feher Zsolt
2020-04-10 at 15:09
Ez a patkäny bokorarcu lajos.Soha nem felejtem el az ugyn bokros csomagot.Akkor odavert a gyerekszüleseknek a csomagjäval.Ö miatta kelett külföldre mennem dolgozni.A sunyi vigyor az arcära fog fagyni remelem.Ugye ö akarta soros gyurikänak eladatni az OTP. Es a többi es ez az ordas hazudozo akarja elmondani a tuti tippet hogy lehetne Magyarorszägot ättjätszani a globälis elitnek.Mert most az összes patkäny arra vär hogy kelet europäban hogyan lehetne strategiai ägazatokat megvenni kilora.Na ez nem fog menni mert mär lätjäk sokan kik ök es mit akarnak.Matolcsi nemzeti penz ember ez elödenek simor andräsnak csak anyi futotta amikor megkerdeztek mit akar tenni a devizahitelesek megsegitesere.A välasz majd megtanuljäk a magyarok hogy nincs ingyenleves!!!!!Na bokros huzz a sunyiba!
pampafu
2020-04-10 at 15:08
Lentner Csaba irásait mindig örömmel olvasom.Amiről ir
lényegretörő, és igaz !
Zsike
2020-04-10 at 20:56
Lentner urat hallgatni is jó, mert érthető és didaktikus. Az a hallgatója, aki a téma nem szakembere, az sem tudja abbahagyni a – pld rádióadásban – az eszmefuttatásának hallgatását, mert úgy érzi, h neki is magyaráz, h számára is érthető. Nagyon jó a gondolatvezetése, de príma a dikciója is! Nyugodtam beszél, nem habog, nem zavarodik bele a mondandójába. Évek óta szeretem hallgatni, pedig bölcsész vagyok! Kétségtelenül olvasott, művelt ember is lehet Lentner úr, mert jó a szókincse is. Bokros Lajos pedig Lentner ellentéte! Jó oka lenne visszafognia magát és nem ártana önkritikával állnia a közszerepléséhez, a vélemény-nyilvánításhoz is. Érdekes, h bukásaiból nem volt le semmi következtetést! Az első fotón pedig (Bajnai _ Gyurcsány) a Niemand és a Suttyó! A testbeszéd, az arckifejezésük árulkodik személyiségükről, hogy nem veszik észre magukról?!
Bejla
2020-04-10 at 15:08
siffer et. rég szerepelt itt az oldalon
mi van, nem tellik neki webkamerára???
Mátyás
2020-04-10 at 14:49
Bokros Lajos, végre. Éreztem hogy hiányzik valakinek a véleménye, aki mind szakmailag mind erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen, és a jelenlegi gazdasági irányítóknál jóval nagyobb teljesítményt tudhat a háta mögött. Ja nem.
Namond
2020-04-10 at 14:48
Az ostoba és felelőtlen Bokros Lajos akadémikus sárgabarack pálinkában úszó agya kétségtelen erőfeszítésével, kétségbe vonja a Nemzeti Bank pénzpolitikai intézkedéseit?
Nevetséges.
Budapest 18. kerületének díszes polgára, inkább a BÉT kereskedés március 1-i leállítását és a BÉT-en shortolás tilalmának bevezetését szorgalmazta volna.
kamcsatka
2020-04-10 at 15:00
Bokros egy szelhamos, akinek a segitsegevel, aktiv közreműködésével szivattyuztak a pénzt Mo.rol evtizeden át.
a szava egy kutyagumit sem ér.
persze h faj neki az 1%os alapkamat, a gazdáinak is. fájjon csak.
Namond
2020-04-11 at 02:07
S a szivattyúk neve:
Szuez, Telecom, magán nyugdíjbiztosító, magán egészségbiztosító, AES, EMA, E.ON, Unilever-Feruzzi/Cereol, United Biscuits, Danone, Kraft Foods, K&H, UniCredit, Erste, Raiffeisen, CIB, City, KDB, NHB, ING, Porsche, Commerzbank, stb
Poppy
2020-04-10 at 17:58
Bokoros menj már a p…a! Nem kiváncsi mát senki a hülye és értelmetlen okfejtéseidre. Egyszer volt Budán kutyavásár. Elba..tok mindent. Gyöpös ballibsi.
Kajtár Róbert
2020-04-10 at 14:45
Nehogy megszólaljon már Bokros!Szerencsétlen hígagyú pojáca!
A Nagy Testvér figyel téged
2020-04-10 at 14:41
Ezt a csúcsfejű bokro(s)t is elvihetné már a kaszás, hogy ne okozzon több kárt másoknak!
SZÉNALAPÁT, SZALMAKAPA, APTYA KASZA
2020-04-10 at 15:48
Szénalapát, szalmakapa, aptya kasza.
János
2020-04-11 at 12:34
Nem, nem és nem !!!
Kaloda a nyakba, 2*10 kg vasgolyó a lábon, kenyér, víz és 50 év Szibêria.
Engem már az is boldoggá tesz, hogy megvalósult: MAGYAR, NEMZETI ÉS BANK.
Köszönöm Matolcsy úr !
Drajkó Tamás
2020-04-10 at 21:02
Remélem bokros lajcsi csak rossz àlom marad mert ilyen segfejet nem cipelhet a hátán mégegyszer az ország. Én emlékszem az àlldásos tevékenységére hogy gebedne meg.