Pesti Srácok

Lépéselőnybe kerülhetnek a nemzetközi versenyben a hazai vállalatok

Lépéselőnybe kerülhetnek a nemzetközi versenyben a hazai vállalatok

Lépéselőnybe kerülhetnek a nemzetközi piacon a hazai vállalatok, ha ügyesen és jó ütemben használják fel az állami támogatásokat.

Augusztus végéig közel négyezer vállalkozás kaphatja meg a számára megítélt támogatását a Gazdaságvédelmi akcióterv vállalkozások technológiai megújítását segítő két programjának pályázatán, vagyis a pályázat kiírásától számítva 3 hónapon belül megérkeznek a cégekhez egy összegben a megítélt források - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

György László hozzátette: a Gazdaságvédelmi akcióterv két programjában a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) és a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) esetében a jelenleg látható folyamatok alapján csak a cégeken múlik, hogy mikor jutnak a pénzükhöz az úgynevezett feltételes visszatérítendő konstrukcióban.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá, hozzátéve: rendkívül előnyös a cégeknek a 100 forint beruházáshoz kapott 70 forint állami támogatás. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a pontos elszámolásra ügyeljenek a vállalkozások a beruházások megvalósításakor, a tárca az adminisztráció egyszerűsítésével segíti ezt.

A tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára közölte: a Gazdaságvédelmi akcióterv átmeneti intézkedéseit július elsejével kivezették, erről a munkaerőpiaci folyamatok alapján döntöttek.

Rámutatott: a vírus a világban jelen van, szombaton volt a legmagasabb az egy napra eső új fertőzések száma világszerte. Magyarország a világtérképen fehér foltot jelent, a járványügyi védekezés sikeres. A költségvetésben azonban megfelelő mozgásteret kell tartani, arra az esetre, ha a járvány visszatérne - jelezte.

A források felhasználásában a kormány felelőssége, hogy azok kellően hasznosuljanak, célzottak legyenek, és növeljék a gazdaság hozzáadott értékét - mondta.

– tette hozzá.

Közölte: a bevezetésétől hangsúlyozták, hogy az adófizetés felfüggesztése átmeneti lesz, ez július elején lejárt. A foglalkoztatási támogatások igénybevételét pedig augusztus 31-ig meghosszabbították. A járvány kezdetétől a kormány már 515 milliárd forintnyi beruházás támogatásáról döntött, többféle konstrukcióban, mindez a magyar gazdaságban 800-900 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulását teszi lehetővé.

Az államtitkár ismertette: harmadik hete tart az a tendencia, hogy többen helyezkedtek el, mint amennyivel a regisztrált álláskeresők száma nőtt egy hét alatt. A regisztrációból kilépők száma alapján a múlt héten mintegy ötezerrel többen helyezkedtek el. A regisztrált álláskeresők száma 376 ezerről több mint 3 ezerrel csökkent egy hét alatt, ez törékeny fordulat, de azon dolgoznak, hogy ezt a folyamatot fenntartsák, és folytatódjon a foglalkoztatás május eleje óta tartó bővülése - fejtette ki.

– jegyezte meg.

Bizakodásra ad okot, hogy 40 százalékkal, 8 ezerre nőtt az új bejelentett álláshelyek száma, ennyi új munkahely áll az álláskeresők rendelkezésére - mondta.

Az államilag támogatott hitel-, és garanciakérelmek állománya folyamatosan nő, eddig 357 milliárd forintnyi kérelem érkezett a vállalkozásoktól, ebből 145 milliárd forint a már leszerződött állomány - közölte.

A kutatás-fejlesztési (k+f) bértámogatásra beérkezett igények száma csökkent június 10. óta, a legtöbb igény a feldolgozóiparból érkezett. A teljes támogatási igény meghaladta a 13,4 milliárd forintot. A munkahelyteremtő bértámogatással a kormány hat hét alatt közel 29 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Az igénylést benyújtó cégek háromnegyede mikrovállalkozás, a programra 33,5 milliárd forintot költöttek. A Diákhitel plusz konstrukcióban már több mint 15,4 ezer igénylés érkezett be, ezáltal a diákok 7,5 milliárd forint hitelhez jutottak - ismertette az államtitkár.

(MTI)

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.