Pesti Srácok

Orosz-ukrán tűzszünet a Szovjetunió győzelme emlékére

Putyin elnök parancsára Oroszország május 8-ra és 9-re tűzszünetet hirdetett az Ukrajna elleni háborúban. Ukrajna válaszul saját tűzszünetet hirdetett, amely két nappal korábban kezdődik. Zelenszkij viszont kötekedő hangnemet ütött meg a Kremllel szemben.

Oroszország május 8-án és 9-én szándékozik tűzszünetet tartani az Ukrajna elleni háborúban. A moszkvai védelmi minisztérium az orosz állami támogatású Max üzenetküldő alkalmazásban kijelentette, hogy ez Vlagyimir Putyin elnök, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, döntése szerint történik. Május 9. Oroszországban a nemzeti emlékezés napja, amelyen a Szovjetunió Németország felett aratott győzelmét ünneplik a második világháborúban. A védelmi minisztérium kijelentette, hogy számít arra, hogy az ukrán fél követi a példát. Ellenkező esetben megtorló támadást indítanak Kijev belvárosa ellen.

Putyin tűzszünetet akar a győzelem napjára
Putyin tűzszünetet akar a győzelem napjára
Fotó: Alekszej Danyicsev

Ukrajna is tűzszünetet hirdet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök saját bejelentéssel reagált az orosz lépésre. „Tűzszünetet hirdetünk, amely május 5-éről 6-ára virradó éjjel éjfélkor lép hatályba” – jelentette ki Zelenszkij. Hozzátette, hogy még van elég idő a tűzszünet biztosítására. „Ettől a pillanattól kezdve mi is hasonlóképpen fogunk cselekedni” – tette hozzá Zelenszkij. Kijelentette, hogy Oroszországon múlik, hogy „valódi lépéseket” tesz-e a háború befejezése érdekében, ha egy moszkvai parádé Ukrajna jóakarata nélkül nem lehetséges.

Putyin és Trump tűzszünetet tárgyalt

Putyin és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke először április végén egy telefonbeszélgetés során tárgyalt egy esetleges tűzszünetről az ünnepek alatt. Putyin fontolgat egy ilyen fegyverszünetet – mondta külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov. Trump azonban Washingtonban a tűzszüneti kezdeményezést is a maga érdemének akarta elkönyvelni. Zelenszkij ezt követően a helyzet tisztázását követelt az Egyesült Államoktól a megbeszélések pontos természetével kapcsolatban. Ukrajna tartós tűzszünetet és biztonsági megállapodások által garantált békét szorgalmaz – mondta.

Ez nem az első tűzszüneti kísérlet

Oroszország és Ukrajna már több, mint négy éve harcol egymással. Ez idő alatt többször is hirdettek rövid tűzszünetet a nagyobb ünnepek alatt. Legutóbb április közepén, az ortodox húsvétkor történt egy kísérlet. Mindkét fél körülbelül 30 órán át tartózkodott a rakéta- és dróntámadásoktól a másik hátországában. A helyzet továbbra is feszült maradt a frontvonalon, mivel továbbra is használtak kisméretű drónokat. Oroszország és Ukrajna több ezer szabálysértéssel vádolta egymást. Putyin a 2025-ös Győzelem Napjára is háromnapos tűzszünetet rendelt el. Oroszország nagyszabású katonai parádéval és számos külföldi vendéggel emlékezett meg a második világháború végének 80. évfordulójáról. Hszi Csin-ping kínai elnök például Moszkvába érkezett az ünnepségre.

Tankok és rakéták nélkül tervezett felvonulás

Idén a hagyományos Vörös téri felvonulásra 2007 óta először kerül sor tankok és rakéták bemutatása nélkül. Az esetleges ukrán dróntámadásokra való tekintettel a Védelmi Minisztérium a „műveleti helyzettel” indokolta a döntést. Orosz megfigyelők arra is rámutatnak, hogy a katonai erő demonstrálása álságosnak tűnhet, tekintettel Oroszország problémáira az ukrajnai háborúban. A gazdaságot sújtja a háború, a katonai veszteségek magasak, és az ukrán drónok egyre gyakrabban támadnak célpontokat Oroszország hátországában.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.