Pesti Srácok

Léptek az ukránok: visszaállítanák a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Léptek az ukránok: visszaállítanák a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait

Elfogadta az ukrán parlament azt a törvényt, amely visszaállítja Ukrajnában a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. A Népszava szerint a törvénymódosítás 317 képviselő szavazatával ment át a 450 fős parlamentben, Volodimir Zelenszkij pedig közölte: az új kisebbségi törvénnyel Ukrajna "mindent megtett, amit elvártak tőlünk".

A Legfelső Tanács (parlament) két korrupcióellenes jogszabályt, valamint a lobbitörvényt is elfogadta pénteken, ezek Denisz Smihal miniszterelnök véleménye szerint együttesen lehetővé teszik, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval - közölte az Ukrinform hírügynökség. Hozzátette, hogy a jogszabályokat már Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény "javasolja", hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát:

A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását. Azok az iskolások, akik 2018. szeptember elsejéig megkezdték tanulmányaikat, az ukrán államnyelvi törvény elfogadását megelőző szabályok szerint tanulhatnak a középiskolai végzettségük megszerzéséig. A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.

PestiSracok facebook image

Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait. A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ukrán nyelv és irodalom mellett az Ukrajna történelmét és a honvédelmi ismereteket oktató, Ukrajna védelme elnevezésű tantárgyat is kötelező államnyelven oktatni. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját. A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.

Ukrajna "mindent megtett, amit elvártak tőlünk" az európai uniós ajánlások átültetésével kapcsolatban - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy az ukrán parlament az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el, köztük a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új jogszabályt.

Zelenszkij mindhárom szóban forgó törvényjavaslatot azonnal aláírta, és azokat Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban kulcsfontosságú lépésnek nevezte.

- hangsúlyozta az államfő péntek éjjeli videóbeszédében. Azt is hangoztatta, hogy a kisebbségi jogokról szóló törvény figyelembe vette az Európa Tanács Velencei Bizottságának jogi és intézményi normákat megfogalmazó ajánlásait. Irina Herascsenko parlamenti képviselő, a törvényjavaslat egyik beterjesztője a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson úgy nyilatkozott, hogy "a Velencei Bizottság ajánlásait követve megvédtük a társadalmat az ukrán nyelv potenciális visszaszorulásától az oktatásban, a médiában és a könyvkiadásban, és az ország oroszosodásának veszélyét is elhárítottuk". Bejegyzése szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi az uniós nyelvek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatát a politikai reklámokban, a magániskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségekből álló diákcsoportokban és a médiában. Hozzáfűzte, hogy az ukrán mint államnyelv tanulása kötelező lesz minden oktatási intézményben, bár az oktatás uniós nyelveken is folyhat.

Forrás: Népszava/MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.