Pesti Srácok

Lettország határkerítést épít

Lettország határkerítést épít

37 kilométer hosszan szögesdrótkerítést épít Lettország az erősödő illegális migráció visszaszorítására a fehérorosz–lett határon – jelentette be Marija Golubeva belügyminiszter. Még 2015-ben Magyarország volt az első, amely felismerte a veszélyt és fizikai határzárat épített ki. Akkor a hazai baloldali politikusok a migrációt álproblémának nevezték és lépten-nyomon azt ígérgették, hogy ha hatalomra kerülnek, le fogják bontani a kerítést. Sikerrel uszították hazánk ellen az Európai Uniót is. Ma már ott tartunk, hogy egymás után követik a migrációval sújtott országok a magyar példát. A V4NA minap kiadott híre szerint mára meghatszorozódott a kerítések száma Európában.

Újabb kerítés építésével igyekszik gátat vetni az erősödő illegális migrációnak Lettország. Az MTI tudósítása szerint Marija Golubeva lett belügyminiszter bejelentette, hogy 37 kilométer hosszú szögesdrótkerítés építésébe kezd a lett–fehérorosz határon a következő napokban. A kerítést a határ legkritikusabb szakaszain helyezik el, és várhatóan néhány millió euróba fog kerülni.

Litvánia és Lengyelország után Lettország is szembesült a Fehéroroszország területéről érkező illegális migráció problémájával. A lett kormány augusztus 11. és november 10. között rendkívüli állapotot rendelt el a határon, hogy a határőrök felhatalmazást kapjanak a migránsok visszatoloncolására Fehéroroszországba. Augusztusban a rigai kormány 1,7 millió eurós támogatást hagyott jóvá a szögesdrótkerítés telepítésére. Az infrastruktúra kiépítéséhez összesen mintegy 30 millió euróra van szükség.

Szemmel láthatóan egyre több uniós tagállam ismeri fel, hogy komoly határvédelem és fizikai határzár nélkül nem lehet megfékezni, visszaszorítani a tömeges illegális bevándorlást. Magyarország volt az első, amely 2015-ben a déli határon kerítést épített – durva, szinte teljes hazai és nemzetközi ellenszélben. 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy az unió térítse meg Magyarország 270 milliárdos határvédelmi költségeinek felét, de akkor erre nem voltak hajlandóak.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: MTI/Rosta Tibor (illusztráció)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.