A levelezés megindulását őszinte örömmel üdvözöljük, mert szerintünk – és cikkeink is erre irányultak csak és kizárólag – felettébb szükséges lenne már a párbeszéd a jogrendszert működtető emberek és a társadalom között. Álláspontunk szilárd: olyan országban akarunk élni, ahol a jogerős bírósági ítéleteket végre kell hajtani, akkor is, ha nem értünk vele egyet. De cserébe a jogrendszernek és a jurátus kaszt képviselőinek, a jog logikájából következő igazságon kívül figyelembe kell vennie az emberi józan észből következő igazságot is. Felszólamlásunk célja csak egyedül ez. Kérem a Kedves Olvasót, hogy a szöveg további részében – mint ahogy a címben se – ne találjon, keressen vagy fedezzen fel semmiféle iróniát. Tényközlések következnek, amely tények viccessége a világmindenség sajátosságaiból következik és nem a mi perverz ízlésünkből. (Jóakaratú válaszunk végén a levél teljes terjedelmében olvasható.)
Jogrendszerünk több tízezer oldalnyi szabályból tevődik össze, amelynek egyidejű ismerete lehetetlen. Még a szigorúan az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó joganyag is átláthatatlan az olyan ember számára, aki nem ezzel foglalkozik hivatásszerűen. Ráadásul a rendszer rendszeresen változik, a jogalkotó alapfogalmakat nevez át, illetve definiál újra, nyilván a könnyebb érthetőség, vagy a változó, fejlődő világ kedvéért. A jogász kaszt szakzsargonja, a rendszer belső szokásjoga csak tovább lehetetleníti, hogy a halandók helyesen értelmezzék és használják a szaknyelvet vagy akár a rájuk vonatkozó, konkrét következményekkel járó jogszabályhelyeket. Nyilván pongyolán fogalmaztam, átugrottam jogi értelemben lényeges összefüggéseket. De nem nekem és mindenki másnak kell jogászul beszélnünk, hanem a jogászoknak kellene emberül.
Az általam elkövetett publicisztika célja – mint hasonló tárgyú írásaim mindegyikében – az volt, hogy az érintetteknek aránytalan érdeksérelmet okozó rendszerhibákra felhívjam a figyelmet. Lényegileg a konkrét egyedi eseményektől függetlenül nyilvánvaló rendszerhiba az, hogy egy büntetőügyben, ahol vannak alaposan gyanúsítható személyek, 14 év után nincs jogerős ítélet. Szerintem egyébként az is rendszerhiba, ha két év múlva nincs. Ez rombolja az igazságszolgáltatás hitelességét, méltánytalan a bírókkal, ügyészekkel szemben, egyenesen durván aljas az áldozatokkal és a tanúkkal szemben. És ha nem a vádlottak ügyvédei intézték így a dolgot, akkor a vádlottakkal szemben is az, akkor is, ha a vádlottak egymás elleni játszmáinak következménye.
Vagyis magyarul – remélem, jól értem – a vádlottak és védőik, visszaélve a jogrendszer igazságos tárgyalást biztosító védőelemeivel, rendszerszerűen elfogultnak minősíttették az ügyben kirendelt bírókat. Ha ez így van, az a társadalomra és a jogalkotóra tartozik, és a bíróknak és ügyészeknek ezt a köz számára nyilvánvalóvá kell tenniük, sokkal erősebb kommunikációs eszközökkel, mint eddig.
Az, hogy ezeket az eseményeket, bírói döntéseket, jogi csűréscsavarásokat köznyelvileg nem lehet valósághűen leírni és elfogadtatni a társadalommal, az nem a társadalom hibája. Ha pedig a vádlottak és az ő ügyvédeik machinációi idézték elő a helyzetet, akkor ez a lehető legnagyobb szégyene az igazságszolgáltatásunknak.
A 14 év az 14 év.
Azt várjuk a jogásztársadalomtól, a bíróktól és az ügyészektől különösen, hogy ne csak részei legyenek az igazságszolgáltatásnak, hanem az értelmetlen jogkiterjesztések és a pozícióik megvédése helyett a társadalom elvárásának megfelelően küzdjenek meg a bíróságok, a vádhatóság hatékony és igazságos, valamint gyors működésének törvényi biztosításáért. Ebben a társadalom, az igazságszolgáltatás és a kormányzat egymás szövetségesei a bűnözők, a joggal visszaélők és az ügyvédi kar egy része, illetve a jogásztársadalom önérdekét követő kisebbségével szemben.
Többen vagyunk és erősebbek vagyunk, mint néhány bűnöző és néhány voluntarista, életidegen jogtudor és ügyvéd.
Reményeink szerint egy olyan kommunikáció indul most el a bíróságok és a sajtó között, amelyből a társadalom és a jogalkotó is sokkal jobban megértheti, hogy mi az, ami működik és mi az, ami nem.
Nem a bíróságoknak és nem nekünk, a sajtónak lehet itt igaza, hanem csakis a társdalomnak, amely gyors, értelmezhető időkereten belüli és az igazságérzetének megfelelő ítéleteket vár. Ha nem kapja meg, a mi felelősségünk, hogy elmagyarázzuk neki, miért nem. Ezzel eddig adósak maradtunk.
Fővárosi Törvényszék Sajtótitkárság részéről:
Tisztelt Huth Gergely!
Tisztelt Csibra Tibor!
Tisztelt Bálint Botond!
A Pesti Srácok.hu-n 2019. március 26-án „Tizennégy év, hetedszerre is első fok! – Magyar bíróság, én így szeretlek!” címmel publikált írásukban (elérhetőség: https://pestisracok.hu/tizennegy-ev-hetedszerre-is-elso-fok-magyar-birosag-en-igy-szeretlek/) egy konkrét eljáráshoz kapcsolódó tárgyi tévedésből kiindulva tesznek súlyos megállapításokat az igazságszolgáltatás egészének működésével kapcsolatban. Már e helyütt fontosnak tartjuk azonban megjegyezni azt is, hogy fent hivatkozott cikküknek egy nappal korábban már volt előzménye – ld. „Nyolcadszorra is a finisébe ért a tescós rablók büntetőpere”. (Forrás: https://pestisracok.hu/nyolcadszorra-is-a-finisebe-ert-a-tescos-rablok-buntetopere/)
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a hivatkozott írásokban bemutatott eljárás dokumentumokkal igazolható folyamata az alábbi módon alakult.
1. A bűncselekménnyel kapcsolatban az ügyészség eredetileg az akkori nevükön még a Pest Megyei Bíróságon, a Fővárosi Bíróságon, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon nyújtott be vádiratot. Az ügyek egyesítése a Pest Megyei Bíróságon történt meg, ahol egymást követően négy bíró is foglalkozott az üggyel. Az I. rendű vádlott mind a négy bíró esetében kizárásukat kérte. Ezt követően 58 tárgyalási nap után a teljes Pest Megyei Bíróság bejelentette az elfogultságát, ezért a Fővárosi Ítélőtábla 2012. január 31-én a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki az ügy letárgyalására, ahol a büntetőeljárást elölről kellett kezdeni. Az előzőekből következik, hogy az elsőfokú eljárás a Fővárosi Törvényszék kijelölését megelőzően el sem jutott a perbeszédekig, nemhogy befejeződött volna!
2. A Fővárosi Törvényszék kevesebb mint két év alatt, 70 tárgyalási nap után nem jogerősen befejezte a bizonyítási eljárást és – az első ízben megtartott perbeszédeket követően (!) – ítéletet hirdetett.
3. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és a büntetőeljárás megismétlésére kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. A valóságban tehát most másodszor kerül sor az elsőfokú eljárás lefolytatására!
Következésképp sem nem „hatodik”, sem nem „hetedik”, sem nem „nyolcadik” alkalommal hangzanak el a napokban perbeszédek a Fő utcában S. P. és társai ügyében!
Egyébiránt a bírói ítéletek nem egyéni- vagy csoportérdekeken, hanem jogszabályokon ÉS bizonyítékon (!) alapulnak. Az ítéletek indokolásában minden esetben – a Bálint Botond által olyannyira hiányolt – tényekre alapítva és logikai úton kell számot adniuk a bíráknak a bizonyítékok mérlegeléséről, értékeléséről. A büntetőeljárási törvény által biztosított jogorvoslati lehetőség pedig többek között azt hivatott szolgálni, hogy az esetleges hibák korrigálása megtörténhessen akár az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatásával, akár annak hatályon kívül helyezésével. Az ítéleteket minden esetben bírák hozzák, természetesen a hatályos jogi norma által biztosított keretek között.
Tisztelt Huth Gergely!
Tisztelt Csibra Tibor!
Tisztelt Bálint Botond!
Ismételten felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az FT Elnöksége, szóvivője és Sajtóosztálya mindenkor készséggel áll rendelkezésére az újságíróknak, segít megválaszolni az esetleges kérdéseket, valamint tisztázni a félreértéseket.
Üdvözlettel:
Sajtóosztály
Benedek Károly
2019-03-28 at 12:28
Nesze semmi, fogd meg jól.
Schwach Emmi
2019-03-28 at 17:10
ez a levél mindent elmond arról az erkölcsi, és intelligencia szintről, ami ott folyik. egy egyszerű titkárnő – ha levelet diktál a főnöke, és nem diktálja le, hogy xy-nak – a titkárnő magától odaírja, hogy úr! ezek meg? micsoda egy proli banda ez?
gyurcsányiviktor
2019-03-28 at 17:50
Jót röhögnék ezen a hmm… levélen, ha nem a saját bőrünkről lenne szó.
Így csak sírni lenne kedvem …
ikrek
2019-03-28 at 12:31
SZUPER!
Hesslerezredes
2019-03-28 at 12:33
Si tacuisses, philosophus mansisses! – ennyit a levélhez!
Zsebe László
2019-03-28 at 12:33
Most akkor a 14 évnyi szarakodás az fenn áll avagy nem?
Mert amit a cikk írója állít azt a Fővárosi Törvényszék anonim válaszában a cáfolatot sehogy sem lelem.
Picsán kellene már végre rúgni a milliós fizetésért NEM dolgozó bírókat.
Kisné Kati
2019-03-28 at 12:36
A szokásos sablon szöveg. Nagy kár, hogy a bírósági ítélkezési gyakorlat és elmélet között óriási szakadék tátong. A bíróságok úgy működnek, mint állam az államban.Minden megtehetnek.Az egész igazságszolgáltatási rendszer megérett a felülvizsgálatra és a jó irányban történő változásokra.
[email protected]
2019-03-28 at 15:22
Karácsonyra kérhetjük a Jézuskától…de kétlem, hogy eléri a címzetet.
Egyre több hasznavehetetlen dr. kerül ki a jogi egyetemekrôl.
Külföldön a dr-ért úgy az orvos, mint a jogász jó pár évig még képezi magát.
Itt meg az alkalmatlan jogászok pökhendien lekezelik a társadalmat.
Tisztelet a kívételnek.
Nekem az tetszik nagyon, amikor a telefonban Dr. XY-ként jelentkeznek be!!!
Türelmetlen
2019-03-28 at 12:43
Milyen bíráskodás az, ahol egyetlen esendő (sokszor alkalmatlan) ember dönt mások életéről, egy-személyben, és még ki is fejti, hogy nem a törvények szellemében, nem az alkotmányban rögzítettek figyelembe vételével, hanem az általa éppen mérvadónak tartott demokratikus és polgári “értékek”, zavaros és homályos elvek alapján?
[email protected]
2019-03-28 at 15:24
KISKIRÀLY vagy az ISPÁN!
Jól jönne már egy Ludas Matyi ismét.
Amatör
2019-03-28 at 12:46
A Fövárosi Törvényszék válasza szép, nagyszerü és szakszerü. Már csak az az apró részletkérdés érdekelne, hogy miért nincs 14 év múlva sem jogerös ítélet. A legmagasabb szintü szakmaiság = végtelen hosszú eljárás?
[email protected]
2019-03-28 at 15:25
Lásd Jókai Mór regénye
Rizikó
2019-03-28 at 12:48
A Fővårosi Törvényszék komcsi libsi fertő.Valahogy mindig kimossák a bűnözőket A pintéri rendőrség a Polti ügyėszsėg a korrupt birôk, a bünpártóló sőt segitö ügyvédi Kamara ez a magyarországi Gazságszolgáltatás.
A olaszliszkai lincselő milliomosként szabadul a strassbourgi Komcsilibsi Bir0swg itèletével Helmeczy szdsz ūgyvéd a Szögi család ügyvédje összejátszik a gyilkosokkal igy kerek az egész förtelem
Arendőrség nulla.A buünmegelõzés nulla.Garamvölgyi a helyėn,ahogy a rebiszes szemkilövetők!
Pándi gyilkossqg felelősök nincsenek.Pintéri Rend nulla, mint a féreg Kunczéjé vagy a gané Drazséjè volt ! A titkosszolgálatok hol vannak?
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:17
Sztem többségük a másik oldalon
Ludas Matyi
2019-03-28 at 17:38
Húú, azért sajnállak!
Mészáros Miklós
2019-03-28 at 18:22
A mai magyar jogász réteg szelete a mai magyar társadalomnak. Hányan jutottak bea jogi egyetemre a felmenők “szoc.hazáért” kitüntetés és egyéb szoc.kapcsolat révén.
Tolnai Ferenc
2019-03-28 at 12:51
Megsértődtek a bolsi bírók mikor a felyükhöz lett vágva az igazság.
hozzaszolo
2019-03-29 at 09:51
fejükhöz
Ba
2019-03-28 at 13:06
Most akkor a 14 év igen vagy nem? Egyszerű a tényállás ( nem szükséges a mellébeszélés, szerecsen mosdatás ),egy bites a válasz. És utána el lehet gondolkodni, hogy hogy is jutottunk ide, miért nem változtattunk rajta, de tegnapelőtt!!! Vajon minek is fizetünk tengernyi pénzt egy ilyen szervezet működtetésére? A riportokban Czeglédi által említett 6 év ezek szerint nem is sok? Tényleg , nem kéne áttérni az igazságszolgátatásra? A terroristákat, bűnözűket védő ügyvédeket pedig nem kéne védenceikkel megegyezően elbírálni?
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:09
Olyan gátlástalanság amit józan ember nem tud elfogadni. És, barátom ott ülnek napról napra és kapják a nem kevés fizetést.
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:15
Követeljük az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések azonnali felülvizsgálatát!
Tisztelt Fideszes képviselő Hölgyek és Urak kezdjék szervezni az aláírásgyűjtést! Vagy valamit. Ez így nem lesz jó.
Amatör
2019-03-28 at 13:15
Itt valószínüleg az ügyvédi “trükkök százairól” van szó. Szépen egyesével a határidöket kihasználva többhelyröl nyújtották be a vádiratot. Gondolom minden esetben az utolsó pillanatban, hogy aztán minden idöhózási lehetöséget kihasználva tovább legyen delegálva. Majd jött az elsö kör, a vádlott azt mondta, bíró, te elfogult vagy és elment mindenki haza. Ez a fenti levél szerint eljátszódott még háromszor. Persze senkiben nem támadt fel a gyanú, hogy ez már kreténség! Aztán ezt megfejelték egy igazi brilliáns cselekedettel. Az egész Pest Megyei Bíróság bejelentette az elfogultságát :-). Vagyis az egész Pest Megyei Bíróság saját maga mondja ki, hogy mi szakmailag mind alkalmatlanok vagyunk! Hogy a francba létezik ilyen? Érdemes ilyen szakembereket alkalmazni? 🙂
Még a hülye is látja, hogy itt idöhúzásról van szó. Nekem lenne egy ötletem az ilyen ügyekre. Ha a második kreténség jelentkezik egy eljárás során (idöhúzás), akkor rögtön a legmagasabb szintre delegálni az ügyet a különleges bírói csoportnak, ahova saját magukat testületileg alkalmatlannak nyílvánító bírótípus soha nem fog szakmailag feljutni. Ez már egy olyan szint, ahol senki sem áldozza be magát. És ha ez törvényileg így van irányítva, akkor a marhaokos ügyvéd megmondhatja védencének, hogy pár hónapot tudunk húzni, de nem ajánlom, mert ezzel a módszerrel könnyen rosszabbul járhatunk. Ott nincs kampellósom. Onnan rögtön kidobják a szakmailag alkalmatlanokat, nem úgy mint a Pest Megyei Bíróság-on. Ügyvédként egy dolgot tudok ajánlani, ezt a lehetöséget eleve elkerülni. És így nem fog elöfordulni, hogy 14 év után nincs jogerös bírói ítélet, mert 4x a vádlottnak nem tetszik a bíró. Majd utána a bírók saját maguk jelentik ki, hogy alkalmatlanok vagyunk.
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:52
egyben igazuk volt, hogy alkalmatlanok
csakafidesz
2019-03-29 at 12:25
Igen. A peres ügyeknél az ügyvédek mindig kivárják a rendelkezésre álló fellebbezési határidő végét. Ezer módja van az ügy elhúzásának, elnapolásának. Egy jó ügyvéd minimum egyszer felülvizsgáltatja az ítéletet, hogy az ügyfele is lássa megdolgozott a munka- és sikerdíjért. Az ügyvéd eleve abban érdekelt, hogy minél tovább húzódjon az ügy, mert neki annál több jövedelme van belőle.
József K
2019-03-28 at 13:25
A fizetés amit az álamtól kapnak a birák , az nekik csak alamizsna.Amit lefejnek a vádlottaktól az ugynevezet hála pénz a trió , a megalkuvás ügyvéd,ügyész,bíró szakértők bevonása,évekig húzódó perek ahol érzik a pénz szagát ez egy hálózat no ez nekik a fizetés.Mideggyük miliárdos,a 90%-ka Zsidó vagy Német és eszt kikel mondani ha demokráciban élünk.Nemvagyok antiszeminista de elég volt az önuralomból,az elnyomásból a saját hazánkban !!!
Horváth István
2019-03-28 at 17:13
Antiszeminista 🙂
József K
2019-03-28 at 23:59
Horváth István : Antiszemita,soviniszta, vagy nemzet gyülölő, igy jó lesz ? (Az ista jelző nekik volt szánva,és nejátszuk a tanár úrt!A mikorunkban már elnészhető !
Gesztenye
2019-03-28 at 13:25
Bírák, ügyészek a legjobban fizetett alkalmazottak Magyarországon! Kezdőként is 600 ezres fizetéssel, nincs 8 órás munkaidejük, a perek mégis évekig húzódnak!
Egy kicsit sem szégyellik magukat??? Milyen érdekes a bolsevik vérbírók csak akkor járatják a szájukat, ha valami vagyoni sérelem érte òket. Kinevezés, nyugdíjazas… A pereket meg évekig húzzák mindenféle hatrány nélkül. Sajnálatos, hogy senki sem tudja őket munkára kényszeríteni.Utazgatni meg nap közben a városban az üzleteket járni, mindezt jó sok pénzért., miközben még a törvénykezési szünet is jár nekik. Ennyit tudnak.
csakafidesz
2019-03-29 at 12:28
Hát egy jó ügyvéd szerintem többet keres, mint egy bíró. Az ügyvédek számos más dolgot is intéznek. Ingatlan adás-vétel, örökösödési, hagyatéki eljárás, cégbejegyzés, stb. Egyik-másik ügy megy a bíróságig, de van ami csak az önkormányzatig megy el.
Kétes
2019-03-28 at 13:29
Annyit még azért írhatott volna a FT a válaszában, hogy ha mindent tökéletesen csináltak, akkor melyik bíró milyen kitüntetést kapott mindezért. Mellesleg kedves PS, a polgári perek körül talán még nagyobb a baj. Szakmai és emberi alkalmatlanság tömegével fordul elő. Persze eljárás jogi alapon mindenre tudnak hasonló “objektív” levelet írni a “jogtudósok”!
ILONA
2019-03-28 at 13:38
NA EZ AZ ANONIM VÁLASZ AZ, AMELY ALAPJÁN AZ ÖSSZES BÍRÓT AZONNAL KI KELL RÚGNI, MERT A GAZEMBEREKKEL ÖSSZEJÁTSZANI …stb, nem is folytatom, mert mindjárt agyvérzést kapok.
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:54
Ne kapjon agyvérzést az nekik jó, nekünk meg nem.
Amatör
2019-03-28 at 13:50
Még talán annyit, hogy a különleges bírói csoport nem kaphatna meg csak igazán “zsíros” ügyeket, így nem lehetne öket elárasztani kretén ügyekkel. A kritériumok ügyes megválasztásával nagyon jó megoldásnak tartom.
Hawkeye
2019-03-28 at 13:55
A magyar igazságszolgáltatás egy tragikomédia. Beleértve az ügyészséget is!
Részletezni nem érdemes, szinte mindenki tud példát felhozni a fenti állítás alátámasztására.
P.s.: Azért szívesen hallanánk a Tisztelt Sajtóosztály véleményét a politikailag végletesen elfogult bírók ítélkezési gyakorlatáról is.
saghy rozalia
2019-03-28 at 13:55
Mennyi a bírók és ülnökök alapfizetése és mi minden jön rá? Fontos ismeret a társadalomnak.
Hesslerezredes
2019-03-28 at 14:01
Az orvos/gyógyító (???) maffia mellett a jogász maffia a másik nagy hatalom ebben az országban (is). Mondom ezt úgy, hogy az egyik diplomám a jogászi (ma már nem vagyok aktív jogalkalmazó, habár a jelenlegi munkámban is napi szinten alkalmazom a jogot (belső ellenőr). Most, hogy már pár éve kívülről nézem a ‘szakmát’ lenne több javallatom is: 1. a jogászképzést teljesen magán alapokra kellene helyezni, vagy olyan alapra, hogy csak másoddiplomásként lehessen tanulni – gyakorlatilag mára bárki, minden történelmi, irodalmi, kulturális tudás, mi több: normális intelligencia nélkül beiratkozhat a jogra fizetős képzésre. És jó esélye van, ha elég nagy a segge, hogy elvégzi – utána ez az ember fog dönteni mások sorsa fölött bíróként, miközben egy kicsit összetettebb mondat második felét már nem is fogja érteni. 2. a kamarai rendszert (ügyvédi kamara) a kötelező formájában azonnal meg kell szüntetni. Aki elvégezte a jogot, annak kötelező 1 évig bíróságon, 1 évig ügyészségen és 1 évig ügyvédi/közjegyzői irodában minimálbéren ‘inaskodni’. Ha ezt letöltötte – amivel állandóan biztosítva lesz ezekben a hivatalokban az első szintű szakügyintézés – 3. az beballag a lakhelye szerint illetékes járásbíróságra és ott bejegyezteti magát ügyvédként. Ez után 3 évig csak első fokon képviselhet, utána szakvizsga és utána teljes körű ügyvédi munka. 4. a felelősségbiztosítást – ez legyen azért kötelező – szakosodáshoz kötni: büntető, polgári, közigazgatási ügyszakok. 5. Bíró – akár polgári, akár büntető, vagy közig. csakis az lehessen, aki az adott ügyszakban legalább 20 évet ÜGYVÉDKÉNT/JOGTANÁCSOSKÉNT (valójában a jogtanácsos is ügyvéd, tehát az ügyvéd legyen az általános jogi képviselői forma, és nyugodtan lehessen munkaviszonyban is) IGAZOLTAN (minden abban az ügyszakban intézett ügyről igazolást kérni és kapni a hatóságtól) lehúzott! 5. Tehát a bíráskodás/bíróskodás egy jogászi életpálya kiteljesedése és betetőzése legyen jó juttatások mellett, úgy, hogy a bíró választása tényleg választás legyen – az adott közösség körében ismert és jónevű ügyvédek közül a közösség válasszon. 6. és igen az első választás először határozott időre szóljon, mondjuk 5 évre, utána már maradhat – ha újraválasztják – élete végéig (és nem is feltétlenül kell nyugdíjba mennie!). Szerintem ez a rendszer elvezethetne egy megtisztuláshoz és minőségi változáshoz.
[email protected]
2019-03-28 at 15:33
Uram, ez lenne a normális!
Mint fentebb írtam, külföldön, speciel Németországban sem orvos, sem jogász nem kerül ki doktori titulussal az egyetemekrôl.
Több év továbbképzésen és újabb vizsgákon kell bizonyítani a rátermettségét, ugyanúgy mint minden más ágazatban.
A pökhendiségüknél csak a tudatlanságuk nagyobb!!!
zolatiguszti
2019-03-29 at 01:28
Szakmai kontroll nélkül ez még mindíg kevés. Simán kiderülhet egy jó védőről hogy teljesen szar Bírónak akár 20 év után is.
Igenis folyamatos szakmai kontroll legyen felettük, mert ha nincs fenyegtés a szakmai hibák miatt szankcióra akkor bele is fognak szerni a roszabb jelleműek.
A pénz nem minden.Más terület de ugyanaz a gond.én nem adok már hálapénzt mert úgy látom akor se kapok rosszabb kezelést mert ha adok akkor is ugyanúgy elnézik a diganózisaim, összecsapják a műtéteimet.Akkor segít a pénz? Frászt, ha fosnának hogy van egy valóban független orvosz szakértői kar amivel Mr átlag elbaszott kezelésű polgár sikerrel perelhetne a kedves hanyag orvoskákat na akkor döglene ki a hálapénz is ami mellesleg csak a saját megnyugtatásunkra jó semmi másra.
Kb hasonló szakmai helyzet van a jogász társadalomnál is.
Ha egy szakmai kaszt tagjai dönetenek a saját belső ügyeikről determinált az igazság eliminálása és az egész ellenőrzés egy érdekvédő lobbicsoporttá válik.
Mátyás
2019-03-28 at 14:03
Értjük mi, hogy mindig van valami kézzelfogható oka, ami miatt húzódik az ügy, de akkor is szerintük normális, hogy 14 évig tart? Egyébként hiába jogszabályokon és bizonyítékokon alapul egy döntés, mégis sokszor azon múlik, hogy kinek milyen ügyes az ügyvédje, aki a létező jogszabályokat és bizonyítékokat a megfelelő módon tudja értelmeztetni, és ezt saját tapasztalatból tudom.
Gyuri
2019-03-28 at 14:39
A legnagyobb baj , hogy Pol péter még a helyén van,a legelső akit ki kéne rugni az ö.
Blanka
2019-03-28 at 15:24
Minél jobban húzódik az ügy,annál többet kaszál az ügyvéd.
csakafidesz
2019-03-29 at 12:32
Pont erről írtam. Másik oldalról a bíró is örül, ha egy zavaros ügy nem nála fejeződik be, hanem elveszi tőle és másnak adják.
[email protected]
2019-03-28 at 15:41
Komlóssy Károly (fb)
2Tisztelt Huth Gergely, Csibra Tibor, Bálint Botond! Ők név szerint vannak megemlítve. Aki üdvözlettel írta a levelet, az anonim, mindössze Sajtóosztály. Ez tipikus hatalmi arrogancia.”
Uram, ez jellemzi a magyar közigazgatást és a bíróságokat, ahol a sok pökhendi egyetemet végzett jogász ül.
Az oktatási színvonalat meg sem szabad említeni, hiszen lassan két évtized óta teszteken képzik a jövendô DOKTORANDUSZOKAT!!!
A selejt bosszújának napi szinten elszenvedôi vagyunk.
Hesslerezredes
2019-03-28 at 15:54
Kedves Magda, igaza van! Én 10 évente elővettem a római jogi tankönyvet és átlapoztam újra. Aki azt rendesen tudja, az tud mindent a jogról. Csak ehhez lelkierő kell és akarat. Most is le tudnék vizsgázni belőle. Pedig mellette/utána még egészen más tudományokat is tanultam/megtanultam.
sorry
2019-03-28 at 15:51
Magyarázhatja ezt az ügyet a FT, csak megmagyarázni nem tudja. ( A többit sem) Justicia bekötött szemével tévelyeg a Bíróságok között és az idő csapdájában és nem az igazság mérlegét tartja szilárdan. Czeglédi pedig most megfizet, az ellene tanúskodóknak. A tárgyalásra a tanúk semmire sem fognak emlékezni. T. bíró Hölgyek és Urak pedig a hátsójukat növesztik. Nekik nem sürgős.
Namond
2019-03-28 at 16:18
T Bálint úr,
A cikkel egyet értek, egy esetben találtam számomra értelmezési hibát jelentő kifejezést, illetve szakaszt mellyel teljesen nem értek egyet, alább idézve;
“a vádlottak és védőik, visszaélve a jogrendszer igazságos tárgyalást biztosító védőelemeivel, rendszerszerűen elfogultnak minősíttették az ügyben kirendelt bírókat.
Ha ez így van az a társadalomra és a jogalkotóra tartozik és a bíróknak és ügyészeknek ezt a köz számára nyilvánvalóvá kell tenniük, sokkal erősebb kommunikációs eszközökkel, mint eddig.”
Rossz; védőik, visszaélve a jogrendszer…….rendszerszerűen elfogultnak,
helyes; rendszerszerűen visszaélve……rendszeresen elfogultnak
A “a társadalomra és a jogalkotóra tartozik” csak annyiban állhat meg, hogy a bíróságnak és képviseletében az eljáró bírónak objektíven, elfogultságtól mentesen… stb kell eljárni, a vonatkozó jogszabályi keretek – perrendtartás – között, ami mondjuk ki BIZTOSÍTOTT.
Ez a “rendszerszerűen visszaélés” nem “a társadalomra és a jogalkotóra tartozik”, hanem a bíróságot vezető bíróra, mivel a kizárás kimondásának felelőssége az Ő személyes és objektív megítélésétől függ.
Ha a bíró és bíróságvezető vita nélkül elfogadja az elfogultság bejelentését, az eljáró bíró anyagi következmény nélkül mentesül a munkavégzés, határozat hozatal alól.
Adott esetben ez mind három félnek kedvező és így megfelelő.
Az eljáró bíró miért ne fogadná el, nem kell dolgoznia az ügyön, elővehet másokat és azokban sem kell felelősséget vállalnia, határozatot hoznia, vezetője döntéséig, a pénze rendben van.
A bíróság vezetőjének nem kell vizsgálódnia, egyszerűen kijelöl egy másik bírót, kit érdekel az ütemes terv szerinti munkavégzés, a beosztottak egyenletes és egyenlő munkaterhelése.
No, de ez esetben fenn áll a cinikus összekacsintás és a nem anyagi jellegű korrupció gyanúja, a finanszírozó és társadalom kárára.
Ez a 14 éves ügy a bírósági vezető, mint jogalkalmazó impotenciájának bizonyítéka, aki hagyja, hogy egy jószolgálati, esélyegyenlőségi intézménnyel a vádlott ill. védője visszaéljen.
Nem tudom vajon vezetője kérte-e NAV-tól vagyonosodási vizsgálatát, vagyonbevallása felülvizsgálatát.
Milyen lehet szakmai és vezetői minősítése, megítélése.
Javaslatként:
Arra vonatkozóan, hogy hasonló esetek mielőbb kiderüljenek, illetve elkerülhetők legyenek, szerintem a jogalkotó négy dolgot tehet:
1. jövedelem elvonással bünteti azt a bírót aki a kizárási okot a per megkezdése nem nem jelenti be, a per során nem objektíven részlehajlás nélkül jár el és ezért kizárással sújtják, valamint 2. a kijelöléséért felelős vezetőt jövedelem elvonással bünteti, ha a kizárási ok a per megkezdésekor fenn állt.
3. kötelezi a bíróságokat a pénzügyi feladatok mellett, a humán, az ügyiratkezelés, és az ítélkezési gyakorlat controlling rendszere kiépítésére. Ezek éves tapasztalatairól elemzésekkel alátámasztott jelentést kell készítenie a controlling szervezetnek a vezető bíró kiadmányozásával.
4. a jelentéseket meg kell kapnia az OBH elnökségének tanulmányozásra és összesítésre, aki azt megküldi az OBT mint tanácsadó testület részére, ajánlásaik, javaslataik pl 60 napon belüli kidolgozására és megküldésére OBH részére.
OBH vezetője az összesített éves controlling jelentés és OBT ajánlásai összegzéséről beszámol a parlamentben, javaslatot tesz jogszabály módosításokra valamint megküldi a teljes anyagot a Köztársaság elnöki hivatalnak, igazságügyi miniszternek.
“Tisztelt Huth Gergely!
Tisztelt Csibra Tibor!
Tisztelt Bálint Botond!
Ismételten felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az FT Elnöksége, szóvivője és Sajtóosztálya mindenkor készséggel áll rendelkezésére az újságíróknak, segít megválaszolni az esetleges kérdéseket, valamint tisztázni a félreértéseket.
Üdvözlettel:
Sajtóosztály”
Én az Önök helyében élnék az FT fentebb beidézett ajánlatával és általánosságban rákérdeznék az ügyiratkezelési rendszerrel kapcsolatban az ügycsoportokra, irattipusokra, ügyindító irat beérkezésétől ítélethozatalig terjedő időszakon belül az ügyintézési határidők betartására, kiemelve a kirívóan hosszú átfutási idejű ügyekben indult-e belső vizsgálat. Hány esetben készült helyesbítő irat (már ha alkalmas az ügyiratkezelési-iktató rendszer ennek nyilvántartására), illetve iratpótlás – vizsgálja-e valaki, hogy miért került erre sor.
Hogyan történik az eljárások és az ítéletek szakmai felülvizsgálata, ez összefüggésben van-e az eljáró bírák részére javasolt képzéssel/képzésekkel.
Min alapul a bírák minősítési rendszere, milyen annak tényleges használata, kinek milyen hozzáférése van a minősítési rendszerhez, követi-e kitől, milyen javítások történtek benne.
A bírák esetében humánpolitikai anyagban megjelennek-e a kizárások bejelentései és elbírált kizárások jogcímenként, a vezetők esetében ezen túl elkülönül-e anyagaikban a bejelentett kizárás vizsgálat nélküli jóváhagyása, a kizárás vizsgálat utáni foganatosításától illetve elutasításától, stb
Egyben tájékoztatom, hogy komment oldal elismert és megbecsült tagja Hesszler ezredes, jogász alapképzettségű belső ellenőr. Egy FT megkeresés során felteendő és feltehető kérdések javaslása tekintetében bizonyára segítő kész megkeresése esetén. A kommentközösség tapasztalatom szerint egy óriási biologiai adatbázis több és többféle adatkezelői funkcióval, miért ne lehetne használni.
zizu
2019-03-28 at 17:57
“jurátus kaszt”. Hát erről van itt szó. Ezek egy kaszt, érinthetetlenek. Tapicskálnak is a mocsokban.
tango47
2019-03-28 at 21:00
Ez a levél cseppben a tenger.
oshon
2019-03-28 at 21:05
Barki , mondom akkarki is elolvassa a torvenyt , ‘jogszabalyt’ es ranez a czegledicsabi tetteire , pillanat alatt hozhat egy tisztesseges dontest ‘iteletet’ … mondom barki errol a FOLDROL !!! Ugyanugy a vorosiszap ugyeben meg egy ovodas gyerek is megmondana ki a “hibas” !!! Uraim itt nagyon NAGY a korrupcio , ez a baj ! Kirugni az osszes korrupt birot es engedni az igazi elhivatott , tisztesseges MAGYAR hazafit , kinek kedve akarata van a Magyar Nemzetet szolgalataban allast foglalni !!! Induljon el a Magyar Nemzet erkolcsi cunamija !!! Egy bekemenettel elzavarni a korrupt birokat ugyeszeket … SOKKAL JOBB s szebb lesz eletunk nelkuluk – AMEN !!!
@libertate
2019-03-28 at 21:24
A karrierista, önérdekből kasztosodó bírák fóbiái: a számukra végzetes kimenetelű osztályharc, a robotbírák bevezetése, valamint egy erős, önállóan és felelőssége tudatában gondolkodó/ cselekvő polgári réteg. Magyarán: szórjátok ki a herélteket az utcára, álljanak csak sorban a menhelyi gulyáslevesért. Helyettesítsük őket Mesterséges Intelligenciával (10.000 jogszabály, megtartva a dolgukat kiválóan végző, legjobb szubjektumokat. Kívánatos lenne az önbíráskodás szigorának lazítása és a kiszabható büntetés redukálása (pl. gyilkost megölni ne legyen bűn, amennyiben a jog elmulasztotta az igazság szolgáltatást. Ugyanígy a tolvajtól lopni se legyen büntetendő.
salamander
2019-03-28 at 22:48
Mondjuk azt figyelembe kell venni, hogy
1. az igazságszolgáltatás egy önálló hatalmi ág, amely szigorúan szakmabeliekből áll és elvileg (gyakorlatilag nem) politikailag semleges. Tele van – külsősök által nem látható hatalmi és politikai harcokkal.
2. A rendőrség utálja az ügyészeket, az ügyész utálja a bírókat, a bíró utálja az ügyészt és lenézi és utája az ügyvedet.
3. Baráti körök vannak szigorú és – mondhatni titkos belső szabályokkal. (A Kúria az Alkotmánybíkkal csap össze, az Ítélőtábla pedig a törvényszékekkel harcol és a járásbíróságokkal…
Az OBT és az OBH kitépik egymás haját az asztal alatt.
Nem ritkán a perek elhúzódásának okai a háttérben zajló hatalmi és személyes harcok állnak.
A többiről nem írnék, nehogy gond legyen belőle…
Illey
2019-03-29 at 07:34
A Gengszterváltás után eltűnt az “elvtárs” megszólítás,
–de írásban az írták nagy ú-val, hogy ” Úr”.
Ez pedig sok szempontból hibás.
— szóban pedig még a bűnözőre is azt mondták, hogy
XY “úriember”
ez pedig azt jelenti, hogy tanulatlan, logikátlan az egész banda. És végül
— A fenti, újságíróknak megírt levél megszólítás nélkül: maga az iskolázatlan proletariatus.
ómió
2019-03-29 at 09:40
Hű, de fárasztó!
csakafidesz
2019-03-29 at 12:12
Egyszer kaptam egy hivatalos levelet egy illeték saját kérelmemre történő enyhítése tárgyában.
Nos a kacifántos szöveget elvittem az ügyvédhez, aki mind a három oldalt elolvasta és azt mondta: Lényeg az, hogy helyt adtak a kérelmednek, de azt be kell ismételten nyújtani ezzel a levéllel együtt itt meg itt. Mondom neki: Kérlek ezt így ahogy elmondtad nem lehetne tíz értelmes mondatban összefoglalni? Hát lehetne, de az indoklási kötelezettség miatt van ennyi szöveg. Hát, ez a rész teljesen zavaros. Persze, annak tűnik. Tulajdonkép az ügyvédednek szól, ha fellebbeznél. Miért tenném? Pont ezt akartam. Erre elkezdett jogászkodni, hogy meg kell adni a jóváhagyás esetére is a jogot, stb.
Elég hozzá, hogy a magyarul beszélő, iskolázott emberek sem értik meg miről is nyekeregnek egy szimpla határozatban három oldalon keresztül..
Zoltán Zoltán
2019-04-03 at 02:22
Ahogy Móra Ferenc meséje mondja: “Száz kézen átfolyik, s egy szemig elkopik”.