Időről időre a hazánkban ideiglenesen állomásozó ellenzék szeret arról lamentálni, hogy ők el vannak nyomva, egy teljes százaléknyi támogatottságuk ellenére sem alakíthatnak kormányt. A celebvilág is látszólag velük van– már amikor nem Kubában bujkálnak a hatóságok elől–, márpedig ők mindenhez is értenek, tehát nem tévedhetnek. Ez a liberális kisebbség ujjtördelve nyünnyög demokratikus alapelvekről (pontosabban) az ő demokratikus alapjogaikról– ugyanis úgy tűnik, a demokrácia is baloldali műfaj. Mint a humor.
Amikor azonban nem sikerül kibölcsészkedni a liberális demokráciák vezérelveit, akkor jön a tüncizés, ahogy az most New Yorkban történik. Olyan jól sikerült ugyanis a DEMOKRATA párt híveinek feldolgozni a demokratikus átmenet fogalmát, hogy arra a következtetésre jutottak, hogy mivel Trump mind szavazóból, mind elektorból többet gyűjtött, egyértelmű , hogy megbukott, és mennie kell. Komolyan, ez nem vicc.
Egyébként itt most álljunk meg, tegyünk egy jogelméleti zárójelet a napi balos szürreál világába. Tehát: a liberális demokráciában a kisebbségek jogait kell védeni. A kisebbség jogait úgy tudjuk védeni, ha a többségi társadalom fölé helyezzük őket, hiszen a többségi társadalom jogrendszere egy mocskos, elnyomó patriarchátus, így akkor is ki kell emelni belőle a védett csoportot, ha annak tagjai egyébként férfiak. Mármint egyes ilyen “védett csoportoknál” kizárólag, ugyebár. Szóval többlet jogokat kell biztosítani nekik azért, hogy a többségi patriarchátussal szemben ellensúlyt képezzenek. Ehhez azonban olyan kormányzat is kell, amelyik képes magát az euroatlanti világban hagyományosan judeo-krisztoid, patriarcha többségi társadalommal szemben is ellensúlyt képezni. Tehát valójában az a liberális demokrata kormányzás, ha egy, vagy több kiválasztott kisebbségi csoport olyan vezetőket választ kollektíve egy társadalom élére, akik ezeknek a kivett csoportoknak az ideológiai alapú privilegizálására húzzák fel politikájukat. Ilyet láttunk már, nem? Annak rossz vége lett, és igazából senki sem élvezte. Aki meg mégis, az legfeljebb Sztálingrádig. Ennyit az eszmetörténeti kitekintésről.
Szóval New Yorkban, abban a liberális fellegvárban, ahol 17 millióan laknak, de csak 2,5 millióan mentek szavazni, most mintegy másfél millió Carrie Bradshaw gondolja azt hogy valójában csak New York, meg a 72 társadalmi nem létezik a világon, ennek Szentháromsága (ő személy szerint, mind a másfél millió a harmadik) körül forog az egész világ. De legalábbis Amerika mindenképp. Ezek az elkötelezett liberális-demokrata szavazók, akik miután megkérdezik, hogy jéggel, vagy jég nélkül kéred-e a moccachino-t, még ki is oktatnak a kapitalizmus bűneiről, vagy a gendertudományokról. Rosszabb esetben mindkettőről, közben beleázik a fóka- és sötétzöld barát, 62 féle kémiai vegyület által összetartott papírszívószálad is a Starbuck-os kávéba.
Ezekre az ideológiai alapokra épülve próbál meg itthon sikeres üzleti modellt– akarom mondani pártot és demokráciát– építeni a baloldal aktuális műveleti területén, idehaza. New Yorkban többnyire bevándorló hátterű, meg színes frizurás arcok álltak be néhány multis felső- és középvezető mögé, és azt skandálják, hogy elegük van, nem hagyják. Ezt is ismerjük.
The current scene on the streets of New York where thousands are marching against Donald Trump’s re-election and plans for mass deportation of illegal immigrants nationwide: pic.twitter.com/OzCQ6MGihx
— Savanah Hernandez (@sav_says_) November 9, 2024
Egyébként a tüntetők jórészt azért vannak felháborodva, mert Trump ígéretet tett arra, hogy a Demokrata párti szavazatvásárlást, ismertebb nevén a dokumentálatlan illegális bevándorlást felszámolja. Szóval ha több szavazatod van és betartatnád a jogszabályokat, akkor náci vagy, ha ezek közül egyik sem igaz, akkor meg liberális demokrata. Még hogy az USA-nak sikerült legyőznie a világkommunizmust…
Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin
Facebook
Twitter
YouTube
RSS