Kedd délelőtt tartja a Fenyő-gyilkossággal vádolt volt úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás ügyében az előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség szerint a Nap TV egykori ura 1998-ban a rettegett olajmaffiózó, Portik Tamás közvetítésével ölette meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő János médiacézárt. Ha Gyárfás ma beismeri a gyilkosságot, a vádhatóság tizenkét év szabadságvesztés kiszabását fogja indítványozni, ám az ex-úszóelnök ártatlannak vallja magát és eddig minden alkalommal hangsúlyozta, hogy még a halála előtt rendezték vitáikat Fenyővel. Az előkészítő ülésről később részletes tudósítással jelentkezünk.
1998. február 11-én, délután fél hat után Fenyő János ismert médiavállalkozó a II. kerületi Vico-székházból fodrászához indult. Amikor 600 SEL Mercedesével a Margit utca 4. szám alá ért, a piros lámpa megállította. Ekkor az autója mögött három-négy kocsival szintén várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, majd az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy az áldozat fejét találta el, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. Ezzel egy időben a Mitsubishi megfordult a Margit utcában és nagy sebességgel elhajtott, míg az elkövető a tett helyszínén parkoló Daewoo autó alá csúsztatta fegyverét, egy kapualjban eldobta bőrkesztyűjét, sötét kabátját, világos színű kötött sapkáját, majd gyalogosan a Moszkva tér felé menekült.
“Ami ma van, az nem közbiztonság”
A gyilkosság a teljes magyar közéletet megrázta, Horn Gyula akkori miniszterelnök éppen a Fenyő-gyilkosság után fakadt ki az azóta szállóigévé vált, Kuncze Gábor belügyminiszternek címzett mondatával: “Ami ma van, az nem közbiztonság”. És valóban, a kegyetlen leszámolás a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb időszakában történt, hiszen a kilencvenes évek közepétől javában dúlt az olajszőkítéssel kéz a kézben járó magyar maffiaháború: szinte minden napra jutott egy robbantás, vagy gyilkosság.
Fenyő szétlőtt kocsija. Fotó: PS
Téves volt az albán vonal
A Fenyő-ügyben néhány napig a Doszpot Péter vezette BRFK Életvédelmi Alosztálya járt el, majd a leszámolás megjárta a két éve elhunyt Kiss Ernő fémjelezte KBI-t, 1998 nyarán pedig az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán belül működő döglött ügyek osztályának szabták feladatul, hogy kerítsék kézre az elkövetőket. Az már az emberölés másnapján sem volt kérdés, hogy profi bérgyilkosság történt. Mivel a gyilkosság helyszínén egy albán gengszter, Salihi Mead is felbukkant, a rendőrség azt feltételezte, hogy a merénylet végrehajtását albánok követték el. A szemtanúk egy 175 cm magas, erős testalkatú, kerek arcú férfiról beszéltek, ám az első gyanúsított a személyleírásra nem illő albán Acifi Nijazi lett, akit egy magyar autó tolvaj azonosított, mint utóbb kiderült, tévesen. Az albán férfi 1998. augusztus 15-én átlépte a határt Röszkénél, és a magyar rendőrség őrizetbe vette. Nijazit végül az év októberében engedték ki, miután a szakértők nem tudták bizonyítani, hogy részt vett a gyilkosságban, bár a bűnösségét sem zárták ki. Fél évre rá újra kihallgatták, és az ügyvédje szerint még egy poligráfos hazugságvizsgáló tesztet is “gondolkodás nélkül” vállalt. Az ORFK 1999 augusztusában szüntette meg a nyomozást Nijazi ellen, bizonyítottság hiányában. Ez volt a rendőrség első nagyobb hibája az ügyben, ami csak részben köszönhető a téves felismerésnek. A 2011-ben újraindított nyomozásban meghallgatott egyik védett tanú ugyanis arról tájékoztatta a rendőröket, hogy Nijazit Portik Tamás fentebb említett katonája, Salihi Mead is gyanúba keverte, hogy ezzel is az albán szálat igazolja és elterelje a figyelmet a szlovák bérgyilkosról. Ezt követően szintén egy albánt, Sefedini Gvint neveztek meg tettesként, de róla is kiderült, hogy ártatlan. Az eljárás során a valódi tettes elfogásáig több száz személy DNS-ét ellenőrizték.
Felsőbb utasításra megszüntetett nyomozás
A nyomozást először a bűncselekmény után négy évvel zárták le, ám 2004-ben az aktákat újra elővették , majd ismét lezárták. Kovács Lajos, a Fenyő-ügy volt főnyomozója portálunknak korábban arról beszélt, hogy ebben az időben egyszer felsőbb utasításra kellett megszüntetniük a nyomozást éppen akkor, amikor már Gyárfás egyik alvilági kapcsolata, Portik Tamás a rendőrség látókörébe került a Fenyő-ügyben. Úgy tudjuk, Kovács erről a körülményről a 2018-as vallomásában is beszélt. Kovács portálunknak azt mondta, akkor a munkatársaival ezt a felettesek szakmai döntésének tulajdonították, de nagyon nem értettek vele egyet, mert szerinte lett volna mit nyomozniuk a Portik-Gyárfás-kapcsolat tekintetében, igaz, akkor még annyi bizonyíték nem állt a rendelkezésükre, hogy gyanúsítani is tudjanak.
Rohácot már jogerősen elítélték. Fotó: PS
Rohác rendőrkézen
Fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. Noha a szlovák végrehajtó ember végig tagadta bűnösségét és hallgatott megbízóiról, a bíróság 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel. Egy darabig ugyan folyt egy elkülönített eljárás az alapügy lezárása után, ám fél évvel később felfüggesztették a nyomozást. A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).
Gy.: – És utána jön egy pali, és még csak nem is beszéltünk erről, hanem te, azt le se tagadom, tettél jeleket, hogy, ami értelmezhető sokféleképpen, és utána a helyzet megoldódott. Hogy van-e ilyen ember a földön, ilyen áldott jó? Ez, amit én…
P.: – Most melegítesz. Én nem tettem ilyeneket. Te azt mondtad nekem, ha már ennyire akarsz, és nyugodtan vetkőztessél le…
Gy.: – Igen.
P.: – Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz, lassan nem tudom, hány éve volt ’96? Azt hiszem, lassan nyolc-kilenc éve.
Gy.: – Igen.
P.: – Én azt kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen. Ne…, nem én tettem [?] ilyenek [?] most nehogy kitaláld a végén…
Gy.: – [Közbeszól.] Én úgy emlékszem, akkor, hogy…
P.: – …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy.: – Így van.
P.: – Kivoltál. Látszik rajtad-, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, a má’, olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy.: – Mert te megoldottad.
P.: – Na! Hát most mondod, hogy megoldottam.
Gy.: – Mondod te, mondod te, de ő, ez oly módon jutott a tudomásomra, hogy közölted vele…
P.: – Igen.
Gy.: – Tehát van egy ilyen… [Nem érteni.]
Részlet a Portik-Gyárfás beszélgetésekből.
Hangfelvételek a bizonyítékok között
A bizonyítékok begyűjtése után 2017. október 31-én újra nyílt nyomozást rendeltek el a Fenyő-ügyben és ennek eredményeképp 2018. március 22-én felbujtással gyanúsították meg az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendelése miatt már jogerős szabadságvesztését töltő Portik Tamást, majd április 17-én Gyárfást is elővették a rendőrök, akit szintén felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel gyanúsítottak meg. A gyanúsítás és a későbbi vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült.
P.: – Szerintem velem egyféleképpen tudsz jóban lenni, ha ez…, ezen túllépünk, hogy én ezt hiszem és ebből egy percet nem adok. Tehát, egy millimétert nem fogok engedni abból, hogy te megértesd velem azt, hogy valójában ezért én vagyok a hibás.
Gy.: – De, nem az, hogy hibás…, szó sincs…
P.: – [Közbevág.] Hát, nem is ismertem ezt a…, ezt az embert, ne…, ne szórakozz már velem…
Gy.: – [Közbevág, de nem érthető.] …hibás…
P.: – Huszonnyolcadszor elmondom neked, ha te nem szabadítasz rá erre az emberre, névtelenül mondom…
Gy.: – [Közbevág.] Nem, nem ezt mondtam…
P.: – Akkor ez az ember valószínűleg él.
Gy.: – [Motyog, de nem érthető.]
P.: – Ez a te rezsid, ez a te rezsid…
Gy.: – [Közbeszól.] Igen.
P.: – Most ne hülyéskedj, Tamás, ha megbíztál vele, akko… csak gondoltál, hogy hátha nem?!
Gy.: – Most ez a megbízás, az értelmezés kérdése, én úgy láttam, hogy ez, ez, ez egy meglepetés!
Részlet a Portik-Gyárfás beszélgetésekből
Három nevet említett Fenyő bizalmasa
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.
Kuncze Gábor és Horn Gyula is tudott Fenyő és Gyárfás háborújáról. Fotó: MTI
A médiacézárról valakik levették a kezüket
A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
– jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.
Tasnádi és Portik is kaphatott megbízást
Portálunk megszerezte a Gyárfás-ügy vádiratát is, amelyben az ügyészség több pontban részletezte, hogy a két egykori médiacápa harcának melyek voltak a legfontosabb állomásai. A vádhatóság leszögezte azt is: hiába békültek ki nyilvánosan, hiába zárult le a Napkelte című reggeli televíziós műsort érintő vita, Fenyő János nem hagyott fel Gyárfás Tamás gazdasági tönkretételével, az úszószövetség korábbi elnöke pedig ezt felismerve legkésőbb 1997. szeptemberében eldöntötte, végleg megszabadul fő üzleti ellenfelétől, és megöleti a Vico-birodalom urát. Az ügyészség szerint a Nap TV volt tulajdonosa tizenkétmillió forintért elsőként az éjszakai életből jól ismert Tasnádi Pétert bízta meg a merénylet megszervezésével, aki azonban a hatmilliós előleg átvétele után mégsem teljesítette a megbízást. A vádiratban az áll, hogy az ex-úszóelnök ezért 1998. február 11-ét megelőzően megbízta az emberöléssel Portik Tamást is, akit Gyárfás 1994 óta ismert. Portikról – akivel szemben eljárásjogi okok miatt az ügyészség vádemelés helyett perújítást javasolt – a vádirat megjegyzi, hogy az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. vezérigazgatójaként “jelentős vagyonra tett szert”, és egy 15-20 fős csoportot irányítva “a budapesti éjszakai élet meghatározó alakjává lépett elő”. Portik “az ellenfeleivel való leszámolás érdekében semmitől sem riadt vissza”: alvilági riválisát, Prisztás Józsefet és az ellene és társai ellen valló Boros József Károlyt megölette – írta az ügyészség, hozzátéve, hogy Portik Gyárfás megbízását elfogadta, majd a gyilkosság végrehajtását kivégző emberére, Jozef Rohácra bízta, aki az emberöléshez több, az eljárás során ismeretlenül maradt személy segítségét is igénybe vette.
A főügyészség indítványában határozott idejű fegyházbüntetést kért Gyárfásra, ám abban az esetben, ha az ex-úszóelnök az előkészítő ülésen teljes körűen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor azt kérik a bíróságtól, hogy a Nap TV volt tulajdonosát tizenkét év fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélje.
A főügyész is megszólalt
A vádirattal kapcsolatban megszólalt portálunknak Ibolya Tibor fővárosi főügyész is, aki hangsúlyozta, nem ismer a magyar kriminalisztika történetében még egy olyan ismeretlenesként indult emberölési ügyet, ahol utóbb a felbujtóra annyi bizonyíték lenne, mint Gyárfás Tamás ellen a Fenyő-ügyben. A védelem ugyanakkor abszurdnak tartja vádat, sőt, Zamecsnik Péter, Gyárfás védője kiemelte: miután Gyárfás visszakapta a Napkelte szerkesztési jogát, győztesként élte az életét, innentől kezdve megszűnt az ellenségeskedés, ezek után pedig teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot, ráadásul Fenyő és Gyárfás kibékültek egymással, amire még okirati bizonyíték is van, mi több: kezet fogtak. Fenyő nevében nem nyilatkozhatom, de az biztos, hogy Gyárfás a megállapodást komolyan vette, visszakapta a Nap TV-t, és sikeres ember volt – mondta az ügyvéd.
Ibolya Tibor biztos Gyárfás bűnösségében. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Prominens tanúk tesznek vallomást a bíróság előtt
A büntetőügyet Póta Péterre, korábbi szóvivőre, a Kulcsár-ügy egykori bírájára szignálta ki a Fővárosi Törvényszék, aki november 12-ére tűzte ki az előkészítő ülést, ahol a vádiratot is ismertetik. Gyárfás szinte biztos, hogy nem fogadja el az ügyészség ajánlatát, így jövőre – hacsak nem áll elő valami rendkívüli indítvánnyal a védelem -megkezdődik a tárgyalás-sorozat. A Fővárosi Főügyészség több tucat tanú idézését indítványozza. Többek között Kuncze Gábor volt belügyminiszternek, az SZDSZ egykori elnökének is meg kellene jelennie a törvényszék előtt. Ugyancsak vallomást tesz Tasnádi Péter és volt felesége, valamint Friderikusz Sándor televíziós személyiség és a Fenyő-ügy volt főnyomozója, Kovács Lajos is, továbbá elkülönített helyiségben tehet majd videóvallomást az MSZP karitatív tagozatának volt elnöke, Dósa István András is, akinél Portik Tamáshoz köthető hangfelvételeket foglalt le tavaly a rendőrség. Érdekesség, hogy Radnai Lászlót, a Portik-ügyek egykori koronatanúját nem idézné az ügyészség a tárgyalásra, ahogy Portik volt titkárnőjét sem, aki pedig korábban arról vallott, hogy jelen volt, amikor egykori főnöke és Gyárfás Fenyő haláláról döntött. A vádiratban ugyan nem szerepel, ám annak eljárásjogi akadálya nincs, hogy Portik Tamást is tanúként hallgassák meg (az ő felbujtói szerepét egy másik perben vizsgálják majd).
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS