A Szegedi Törvényszék büntetőtanácsa szerdán 14 órakor kihirdetett ítélete szerint Ahmed. H. bűnös társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében és határzár tiltott átlépése bűntettében. Ezért őt a megismételt eljárásban 7 év fegyházbüntetésre ítélték. A ciprusi illetőségű 41 éves szír férfi a 2015. szeptember 16-án röszkei határon történt zavargások során a vád szerint hangosbemondón keresztül vezényelte, buzdította a határzárnál összegyűlt migránstömeget, majd maga is rátámadt a határvédő rendőrökre, kövekkel dobálta meg őket. Ahmed H.-t terrorcselekmény elkövetésével és más bűncselekményekkel vádolták meg. Ügyében 2016 novemberében született először ítélet. A Szegedi Törvényszék akkor a férfit bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, de ezt a döntést a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot. Az ügyről korábban ITT írtunk.
A megismételt eljárás elvileg utolsó tárgyalási napja március 14-én 9 óra után megkezdődött. A tárgyalóterembe bilincsben, vezetőszáron hozták be a szír férfit. A tárgyaláson a hazai sajtó mellett külföldi média képviselői is jelen vannak, továbbá civil szervezetek külföldi képviselői, tolmáccsal – pontos kilétükre egyelőre nem derült fény, ők hallgatóságként jelentek meg. Érdekesség, hogy a civilek mini kézi fényképezőgéppel és a telefonjaikkal folyamatosan a kámzsát viselő őröket fotózzák. Ahmed H.-t a mai tárgyaláson is Bárándy Péter képviseli. Most a tárgyi bizonyítékokat, videófelvételeket veszik számba, amelyeken a vád alapul. Még a délelőtt folyamán várhatók a perbeszédek, kor délután pedig ítélethirdetés.
Nemzetközi “jogvédő” szervezetek támadják a hatóságokat
Vádbeszédét Szanka Ferenc, a Csongrád megyei Főügyészség ügyésze úgy kezdte, hogy kéréssel fordult a bírósághoz. Mint mondta, olyan sokan próbálják a kezdetektől befolyásolni ezt a büntetőeljárást, bírálják a kezdetektől a hatóságok, a bíróság munkáját, megkérdőjelezik a hatóságok függetlenségét, hogy muszáj elvonatkoztatni minden ilyen zavaró körülménytől és csak és kizárólag a jelen ügyre, a bizonyítékokra, tényekre koncentrálni.
Ahmed H. veszélyes ember, vallási fanatikus és terrorszervezetekkel tartott kapcsolatot
Szanka Ferenc Ahmed H. személyiségét vette először górcső alá. Emlékeztetett, hogy elmúlt években sokféle utalás történt arra, hogy a vádlott békeszerető, családját féltő ember, akinek semmilyen erőszakos hajlama nincsen. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a vádlott olyan úti okmánnyal rendelkezett amelyik az unió bármely országa felé szabad mozgást biztosított számára ő mégis a lezárt magyar határszakaszt választotta és ott akart átkelni – fogalmazott a vádat képviselő ügyész.
Hozzáette, telefonján olyan felvételeket találtak, olyan bejegyzéseket osztott meg közösségi portálokon, amelyek terrorszervezetektől származnak. Ezek az információk a ciprusi hatóságok anyagaiban szerepelnek, amelyek 2006-ban elutasították Ahmed H. menedékjogért benyújtott kérelmét. Ugyanezen aktákban szerepel, hogy Ahmed H. vallási fanatikus.
A vádlott szavahihetetlen, a objektív bizonyítékok minden állítását cáfolják
Azt mondja, nem dobált követ, nem kiabált, nem tört követ. Nem is volt végig a kerítésnél a dobálás alatt. Nem is hallott, látott jogsértést a rendőrökkel szemben, kihangosító csak egy percig volt a kezében. Máskor már szépít, módosít, különböző indokokkal magyarázza a tetteit. Ugyanakkor a bíróság számára rendelkezésre állnak olyan objektív bizonyítékok, ami alapján könnyű megítélni ezen állítások valóságtartalmát – fogalmazott Szanka Ferenc.
A másodfokú határozat szerint a megafonba való beszéd és a kővel dobálás között egy óra telt el. A tömeg a kerítést közben folyamatosan nyomás alatt tartotta.
A kődobálás célja vajon pillanatnyi indulati cselekmény vagy az egyenruhás szervek megfélemlítése – tette fel a kérdést az ügyész. A bíróságnak ezt kell mérlegelnie kell és megfelelő következtést kell levonnia. A védelem szerint az előbbi, pillanatnyi dühből, elkeseredettségből származó cselekedetről van szó a vádlott esetében, a vád szerint pedig kifejezetten a rendőröket akarta presszionálni, meghátrálásra kényszeríteni – emlékeztetett Szanka.
Hangsúlyozta, hogy állami szerv kényszerítése már önmagában terrorcselekmény a hatályos jog szerint. A vádhatóságnak eddig is ez volt az álláspontja. Az objektív bizonyítékok alapján a cél megállapítható, ami álláspontunk szerint az, hogy az államhatóság a határt megnyissa – mondta perbeszédében az ügyész. Felidézte, hogy a vádlott minden erőszakos cselekmény során végig a kerítésnél van a felvételek szerint. Akkor is, amikor a fenyegető kijelentések elhangzanak.
Nem mindegy, hogy 3 vagy 6 dobás. Az sem mindegy melyiket mikor eszközli a vádlott – jelentette ki perbeszédében Szanka Ferenc. Emlékeztetett, hogy 16:08 perctől 10 perces időintervallumon belül, közvetlenül az erőszakos cselekmények után a felvételek szerint a vádlott részéről megtörténik újabb három dobás. Szó sincs arról, hogy a vádlott időközben eltávolodna, időnként visszatérne és végül mérgében dobálná meg a rendőröket. Végig ott van a vízágyúzásnál, a könnygáz bevetésénél az arcát sállal eltakarva – ezt is felvételek bizonyítják – fogalmazott a vádhatóság képviselője.
H azt akarom elérni, hogy az államhatóság az én akaratomnak megfelelően a határt nyissa meg, ennek eszköze a végrehajtott cselekmény, akkor az terrorcselekmény – világított rá Szanka. Véleménye szerint nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy mindezeket a cselekményeket a vádlott nem egyedül, hanem egy többszáz fős tömeg tagjaként követte el.
A hatóságok kényszeríthetetlensége állami érdek, ennek megtörésére irányuló cselekmény terrorcselekmény!
A vádhatóság azt indítványozta, hogy Ahmed h.-t a Szegedi Törvényszék mondja ki bűnösnek terrorcselekmény elkövetésében és a tömegzavargásban való részvételében.
Ez a vád olyan objektív tényeken alapul, amelyek teljesen egyértelműek. Másfél órás intenzív támadásról, kődoblásáról beszélünk. A rendőrök akkor, amikor a kődobálás történik életveszélyben voltak. A szerencsének és a jó felszereltségüknek köszönhető, hogy ilyen sérülésekkel megúszták és a kődobálásnak nem lett súlyosabb következménye – fogalmazott Szanka Ferenc ügyész. Hozzátette, hogy az állami szervek kényszer mentes cselekvése állami érdek, aki ezt meg akarja törni az terrorcselekményt követ el. Az, hogy szükség volt-e a határ lezárására az adott időpontban, ebből a szempontból pedig egyáltalán nem releváns.
A jog 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli a terrorcselekmény elkövetését büntetni. A bíróságnak közép mértékről kell kiindulnia, ez 17 és fél év.
Súlyosbító körülményt nem kívánunk a terhére róni. Enyhítő körülményként értékeljék büntetlen előéletét, és azt a tényt, hogy két kisgyermek eltartásáról gondoskodik. A vád indítványa a büntetési tétel vonatkozásában, hogy a bíróság a középmértékhez igazítsa azt és fegyház fokozatot jelöljön meg a letöltés helyszínéül.
Világégésből menekítette családját Ahmed H. ügyvédje, Bárándy Péter szerint
Egyetértek azzal, hogy semelyik politikai oldal nyomulását nem lehet a tárgyalóterembe beengedni. Valóban van a vádlottnak sok féle vallomása. Meg kell vizsgálni van e benne olyan elem, ami az ítélet szempontjából hatással bír – kezdte védőbeszédét Bárándy Péter.
Mint mondta, a vádlott valóban kötődött vallási közösségekhez, tartozott hozzájuk vagy nem, ez alapján nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy szélsőséges lenne és ellenséges szándékai lennének – jelentette ki a Soros György által támogatott civil szervezetek által Ahmed H.-nak biztosított védőügyvéd.
Mit keresett itt, miért jött a kerítéshez, amikor volt úti okmánya? Ha egyedül jön ide az áradattal, akkor esetlegesen levonható olyan megállapítás, hogy a „trublemaker”, keresi a bajt, jöhetne törvényesen, de ő nekimegy a kerítésnek. Csakhogy ez a vádlott a családtagjaival jött. Nekik is volt úti okmányuk, de az nem jogosította fel őket az Európában való szabad mozgásra. Ez a családot akarta otthonról elmenekíteni. Ebből a szemszögből egészen más következtetés vonható le, mintha egy fiatalember nekirohan a határzárnak – folytatta védőbeszédét Bárándy.
Hangsúlyozta, hogy az ő meglátása szerint a szír férfi világégésből menekítette ki a családját, vagyis szerinte ez nem is vélemény, hanem köztudomású tény.
– Több országon ő vezeti át a családot minden ember alkotta akadály nélkül. Ez a kerítés egy napos, ez az ő első napja, amikor sejlik az az esemény, aminek az elbírálása zajlik most – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette néhány kilométeres távolságban már tudhatott róla, hogy ez a kerítés létezik, hisz a mobiltelefon ennek a népvándorlásnak a fő eszköze. Tudta, hogy fog ezzel a kerítéssel találkozni. Ez volt az első nem természeti, hanem ember alkotta akadály, amivel a vonulásuk során találkoztak, ami nyilván érzelmi fellángolást okozott a menekülő áradatban. Most találkoztak először azzal, hogy ők nem kívánatosak – fogalmazott a jogi képviselő.
Ahmed H. szereti a rendőröket, mondta is a tömegnek, hogy ne dobáljanak
Kérlek, kérlek. Csak 5 perce, nők és gyerekek – idézett Bárándy egy bizonyítékot képező hangfelvételből Bárándy. Hangsúlyozta, ezekből a mondatokból ő semmilyen fenyegetést, követelést nem hall ki.
A védőügyvéd szerint rejtett követelést sem lehet felleni az objektív bizonyítékokból. Mint mondta, a vádlott gesztusai elhárítást nem pedig az agresszivitást sugallják. A vád tényállása tehát életszerűtlen – mondta.
Tény: van két kődobás. Ez agresszivitás. De ezen kívül nincs olyan bizonyíték, ami alapján levonhatnánk olyan következtetést, hogy egy agresszivitást gerjesztő magatartás része. Csak arra van adatunk, hogy volt egy más fajta viselkedés, és volt, valami által motiváltan három agresszív mozzanat – jelentette ki Bárándy.
A terrorcselekmény egy célzatos, összetett bűncselekmény, amit az állami szervezet kényszerítése, mint célcselekmény tartalmaz. Az, hogy az állami szerv az nem a rendeltetése szerint, nem a saját elhatározása szerint, hanem a kényszer hatására, a kényszerítő személy akaratának megfelelően cselekszik. Akkor közelíthetnénk meg ezt a helyzetet, ha ennek kikövetkeztetésére lenne objektív alapunk. De nincs – jelentette ki Bárándy.
Meglátása szerint a C pont, amit elkövet a vádlott, ha pedig csak a bántalmazás, a C pont állapítható meg, akkor ez nem lehet a terrorcselekmény eszközcselekménye.
Mint mondta, vitatható a jogi felvetés, jogi vita alapja lehet.
Bárándy azt kéri, annyi büntetést szabjanak ki Ahmed H.-ra amennyit már előzetesben leült
Mint mondta, vitatható a jogi felvetés, jogi vita alapja lehet. Egy drót átvágása szerinte legfeljebb rongálás. Bárády Péter érvelése szerint mivel védencének érvényes úti okmánya volt, amivel szabadon mozoghatott az unióban, határsértőnek sem lehet nevezni.
Ha a drótot védjük, az országot védjük? – tette fel a kérdést. Az ő szándéka, mint mondta, nem is a drót megrongálása.
A kődoblás kapcsán hivatalos személy elleni erőszaknak legfeljebb a kísérlete állhat meg Ahmed H.-val szemben, igaz, hogy az többrendbeli és súlyos cselekmény, ami ráadásul beszűkült tudatállapotban történt meg.
BTK 316 C, hat rendbeli hivatalos személy elleni erőszak kísérlete az a vád, ami szerinte jogos lenne.
A védőügyvéd indítványa szerint védence tettéért börtönfokozatban letöltendő szabadságvesztéssel büntethető, ennek mértékeként pedig annyi időt jelölt meg, amennyit már előzetes letartóztatásban töltött a vádlott.
Az utolsó szó jogán: “Én csak békét szeretnék az egész világnak!”
Több országon átsegítettem a családom, mire Magyarországra értünk. Azt szerettem volna, ha legálisan menekíthetem őket, de nem volt rá lehetőségem – mondta az utolsó szó jogán Ahmed H.
Hangsúlyozta, nem úgy jöttek a határhoz, hogy itt zavargást okozzanak, hanem békésen, problémamentesen egyszerűen csak szerettek volna tovább haladni.
Se a vallásom, se a kultúrám nem kívánja, hogy agresszív cselekményeket produkáljak – fogalmazott. Amikor elindultunk, akkor még úgy tudtuk, akadálytalan az utunk Németországba. Nagy csapás volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy Magyarországon határzár van, de abban bíztunk, hogy talán ideiglenes – folytatta.
Kijelentette, hogy vallásos, de nem fanatikus. A felesége is más vallású, keresztény.
Továbbra is tagadta, hogy bármit is követelt volna. Sajnálja, ha félreértették. A rendőröket bántani nem akarta, valamint dobált feléjük, de már azt sem tudja megmondani miért és mit dobált.
Állította továbbá, nyitva volt a kerítés, úgy ment át rajta, nem mászott fel rá, nem rongálta meg. És azért ment át, hogy összetakarítsák a szemetet, amit szétszórtak…
A tömeges megmozdulás provokálója szerinte egy másik férfi, akiről azt sem tudják most merre van.
Több éve börtönben vagyok, de ma is azt mondom szeretem Magyarországot és csak békét szeretnék, az egész világnak – mondta Ahmed H., kérve, hogy egy igazságos döntést hozzon a bíróságon és engedje őt szabadon, hogy visszatérhessen a családjához.
A Szegedi Törvényszék büntetőtanácsa szerdán 14 órakor kihirdetett ítélete szerint Ahmed. H. bűnös társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében és határzár tiltott átlépése bűntettében. Ezért őt a megismételt eljárásban halmozati büntetésül 7 év fegyházbüntetésre ítélte és Magyarország területéről 10 évre kitiltotta. A fogvatartásból annak kétharmadának letöltése után szabadulhat feltételesen.
A külföldi civil jogvédők az ítélethirdetés alatt végig ülve maradtak, azt egymás közt kommentálták.
Ahmed H. jól tudta mi vár rá a szerb-magyar határon
A tanácsvezető bíró indoklásában összesítette, hogy az objektív bizonyítékok alapján kétségkívül megállapítható volt, hogy a vádlott összesen hat alkalommal dobott öklömnyi méretűnél nem nagyobb, tömör tárgyat, ebből négy alkalommal biztosan követ a magyar oldalon határt védő rendőrök felé.
Védekezése, melyben ezt hol tagadta, hol arra hivatkozott, hogy nem emlékszik merre és mit dobott, semmi másra nem irányult, mint hogy valós szándékát elpalástolva enyhíteni próbálja a felelősségét – fogalmazott a bíró. Ez a kísérlet azonban nem vezetett eredményre.
A felvétlek alapján pontosan meg lehetett határozni, mikor, honnan, milyen irányba történtek a dobások. Azok pillanatában más nem tartózkodott a kordonnál, dobásai célzottan magyarországi oldalon álló rendőrök felé irányultak. A magyar rendőröket akarta eltalálni – áll az indoklásban.
17:11-17:18 közötti időben a vádlott a kapu mellett állt. Ki akarták nyitni a kaput egy másik személlyel, de nem jártak sikerrel. A vádlott a kerítés mellett elhaladva annak széle felé ment majd 17:19 perckor korábban már megrongált kerítésen lévő résen átmászott.
A magyar jogban terrorcselekményként minősített bűncselekmény, amiben a vádlottat a törvényszék bűnösnek találta, nem mosható össze az orvul ártatlan emberek életére törő terrortámadásokkal. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak súlyosabb minősítése érvényesül, ha azt csoportosan követik el. Jelen esetben ezek a feltételek maradéktalanul fennállnak.
Mérlegelni kellett – mondta a tanácsvezető – hogy a vádlott tettét állami szerv kényszerítése céljából követte-e el a hivatalos személy elleni erőszakot, mert tette csak ekkor minősül terrorcselekménynek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott úgy érkezett meg Magyarország határához, hogy előtte tudta, és a helyszínen is meggyőződött róla, hogy a határ zárva van. arról is egyértelmű tájékoztatást kapott, hogy a rendőrség nem fogj megnyitni a határt. Az ítéleti indoklásban felidéztek olyan a vádlott telefonjára rögzített telefonbeszélgetéseket, amelyek egy nappal az események előtt történtek. Ezekben a vádlott többek közt arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon határzár van, de a kerítés egy erős ollóval átvágható, célszerű ezt ott megkísérelni, ahol rendőrök nincsenek.
Ma már egyértelműen világos, hogy a rendőrök megdobálásában több személy vett részt. A többiek elfogása hiányában azonban ellenük vádelemelésre sem kerülhetett sor – mondta a bíró.
Az ítéletben enyhítő körülményként értékelték, hogy a vádlott Magyarországon nem volt büntetve és két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Feltételesen a kiszabott büntetési tétel kétharmadának kitöltése után szabadulhat. A hét évbe beszámításra került az előzetes letartóztatásban töltött 2 és fél és, így jó magaviselettel, feltételesen akár már 2 és fél múlva szabadulhat. Az ítélet ellen a vádat képviselő ügyész súlyosbításét fellebbezett, a védelem a minősítés megváltoztatásáért és enyhítésért. A vádhatóság az előzetes letartóztatás meghosszabbítására tett indítványt, a vádlott védőjének nem volt indítványa, Ahmed H. viszont kérte, hogy háziőrizetbe helyezzék, Németországba. Indítványát a törvényszék elutasította.
A tárgyalás során az ott hallgatóságként helyet foglaló, Free Ahmed kitűződ viselő külföldi jogvédők mindvégig hangoskodtak, esetenként nevettek, kommentálták az elhangzottakat, a hátsó sorokból egy-egy középső ujj is fellendült. Az egyik jogvédőt a tárgyalás megzavarása miatt ki is küldték a teremből.
Vezető kép a szerző felvétele
Facebook
Twitter
YouTube
RSS