“A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz”

Ünnepi kitüntetéseket adott át hétfő este az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté. Budapest VIII. kerületének önkormányzata így tisztelgett azok előtt, akik hatvan éve – akár az életük árán is – szembeszálltak az elnyomó szovjetekkel. A budapesti kultúrintézetben tartott esten becsület, kereszt és díszpolgári címeket adtak át olyan személyeknek és intézményeknek, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseivé váltak vagy emlékének megőrzésén munkálkodtak. Többek között kitüntetést vehetett át Boross Péter volt miniszterelnök és Wittner Mária volt fideszes országgyűlési képviselő. Az eseményen beszédet mondott Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

“1956 október 23-a ünnepnap” – kezdte ünnepi köszöntőjét Kocsis Máté, józsefvárosi polgármester. “Aznap bátor, mosolygós magyarok az elnyomás legyőzésének reményét ünnepelték, míg ma az általuk kivívott nemzeti szuverenitásunkat.“

Azokért vagyunk ma itt, akik a “forradalom napjaiban a szabadság iránti vágy hevében kockára tették életüket.” A polgármester szerint még a könyörtelen megtorlás sem tehette meg nem történtté tetteiket, nem írhatta ki a történelemből áldozatvállalásukat.

“Akkor nem csak a szovjetek, hanem Európa és az egész világ számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok nem tűrik az elnyomást és nem félnek a haláltól sem ha nemzeti szuverenitásról a szabadságról van szó. A magyar nemzet mindig a bátorság, a hazaszeretet és az összefogás szimbóluma lesz”  – hangsúlyozta.

Kocsis Máté szerint kötelességünk a méltó megemlékezés, hogy az utánunk jövő generáció is büszkén gondoljon majd a hősökre. Hozzátette azt is, mindennek Józsefvárosban azért is van különös jelentősége, mert az akkori események meghatározó helyszínei mind-mind a VIII. kerületben voltak.

Kocsis Máté Józsefváros polgármestere köszönti Boross Péter egykori miniszterelnököt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Lelkünkben így mi is tudunk és akarunk 56-osok lenni.

– jelentette ki Kocsis, majd Fekete István idézetével folytatta:

És nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győztesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek a testük meghalt.

Véleménye szerint nagy felelősségünk van abban, hogy akik nekimentek felborítani a hegyet és megfordították a történelmet, azok előtt közösen tisztelegjünk, mert ők azok akik letették Magyarország nemzeti szuverenitásának alapjait.

Végül köszönetet mondott 1956 hőseinek, hogy “az utcákon épített bazaltkockák kupacai nem pusztán barikádok voltak, hanem a szabadságunkhoz vezető út első kövei.”

Őriznünk és tisztelnünk kell hőseinket, hogy mindig szülessenek újak – fogalmazott Schmidt Mária az 1956-os emlékév kormánybiztosa. Fotó: Horváth Péter Gyula

Becsület és polgár

“Becsület és polgár” – ezt a két szót tartották a a legfontosabbnak a hatvan évvel ezelőtti hősök. Harcoltak a saját, a családjuk a barátaik és a nemzet becsületéért, mondta Schmidt Mária. Az 1956-os emlékév kormánybiztosa szerint a becsület azóta is egyet jelent a a szabadsággal, a megszállók kiűzésévél és a hazugságok összetörésével. 1956 hősei a magyar polgárokért harcoltak. Aki polgár az szereteti igazán azt a közösséget aminek a tagja. A polgár tiszteli és védi városét. Az  ország polgára pedig a hazája, Magyarország felelős tagja. Szereti ha rágondol és megvédi ha támadás éri.

A polgári eszmék, ugyanúgy ahogy a becsület fényévnyi távolságra volt az 50-es évek kommunistáitól és semmirekellő vezetőiktől

– jelentette ki a Terror Háza vezetője. Hozzátette azt is, hogy a szocialisták a rendszerváltás óta a mai napig nem polgárok, pusztán az ország lakosai. De akik értik mi a különbség létezés és élet között, azoknak a magyarok polgárok.

Olyan polgárok akarunk lenni, akik nem laknak a falukban és városokban, hanem élnek

– húzta alá Schmidt Mária.

“Nemcsak minket büntettek, a házakat, otthonainkat is” – fogalmazott beszédében Wittner Mária. Fotó: Horváth Péter Gyula

1956 hősei nem kitüntetések miatt harcoltak. Amit akkor tettek az számukra természetes volt. Elegük lett a hazugságokból és azt követelték, ami ma természetes jussunk: igazságot és szabadságot és a nemzet függetlenségét – fogalmazott a kormánybiztos.

Terror várta a szabadságot és függetlenséget követelőket, de az igazság utat tör magának. Az igazságot követelő emberek mindig erősebbek a hazugságot védelmezőknél. Kitört a szabadságharc, de nyílvázvaló volt, hogy a szovjet hadsereg nem legyőzhető. A világ demokratikus fele ugyan sajnált minket és sokan a segítségünkre siettek, de az országok vezetői cserbenhagytak minket. De ritkán Dávid is legyőzi Góliátot, és amikor sikerül neki azzal örökre példát állít – élt a kormánybiztos a bibliai hasonlattal.

“Dávidról szobor készült, ahogy 1956 eseményeit, filmek, regények, címlapok őrzik. Góliát ahogy a kommunizmus is a szemétdombon rohad. Nevét csak azért tudjuk, hogy soha ne feledjük mi az ami soha többé nem történhet meg velünk!” – tette hozzá. 

A most kitüntetettek őszinte, tiszta cselekedetei példát mutatnak jelennek és jövőnek, díjukat tekintsük intő jelnek, hogy őriznünk és tisztelnünk kell hőseinket, hogy mindig szülessenek újak

– zárta beszédét Schmidt Mária.

A teremben hatalmas tapssal köszöntötték a kitüntetteket. Fotó: Horváth Péter Gyula

A kitüntetettek

Elsőként Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke vette át kitüntetését a Józsefvárosi Becsületkeresztet. Egy rögtönzött beszédében hangsúlyozta, negyedszázada azok érdekében dolgoznak, akiknek 1945 után az akkori hatalom miatt szenvedniük kellett. A vasárnapi eseményekre utalva hozzátette:

tagjaik nem szeretik, ha a magyar himnuszt kifütyülik, ezért minden szükséges lépést meg fognak tenni, hogy ne legyen a mindennapos demokrácia természetes része szent eszményeink megcsúfolása.

Wittner Mária Díszpolgári címet kapott, amiért 1956-ban a kerületben harcolt élete árán a magyar szabadságért. Az egykori országgyűlési képviselő egy tapasztalását osztotta meg a résztvevőkkel, amikor 1956 után egy alkalommal végigsétált a Corvin-közben.

Döbbentem láttam, hogy a házak ugyanolyan sebzettek mint amilyen sebzettek mi voltunk. Nemcsak minket büntettek, a házakat, otthonainkat is. Mi olyanok maradtunk, amilyenek voltunk, csak pár évvel idősebbek lettünk, és megsárgult a keresztlevelünk. De lélekben még fiatalok vagyunk

– fogalmazott Wittner Mária.

Az eseményen Díszpolgári címet adományoztak további két egykori forradalmárnak: posztumusz Máté Ferencnek, akiket a forradalom leverése után börtönbe került és az 1957-ben kivégzett Iván Kovács Lászlónak. Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést kapott a Szabadságharcosokért Közalapítvány, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu