“Két év választja el Libanont attól, hogy harminchárom megújult, történelmi fontosságú templommal bővüljön az amúgy is gazdag keresztény zarándokhellyel rendelkező listája” – kommentálta a libanoni sajtó a hírt, amely szerint a magyar kormány támogatásának köszönhetően keresztény kegyhelyek újulhatnak meg a közel-keleti országban. A korábban a Közel-Kelet Svájcaként emlegetett országban mára közel kétmillió, zömében szíriai, iraki és palesztin menekült él. Magyarország segítségével most az országban élő keresztény kisebbség identitása is megerősödhet.
Immáron két hónapja megkezdődtek azok a munkálatok, amelyeknek során harminchárom keresztény templomot újíthatnak fel Libanonban. A beszámoló szerint a listán szerepel például a nyolcszáz éves, Szmarzsbelban található maronita Nagyasszony-templom és zarándokhely. A felújításokban résztvevő régész szakember szerint a projekt két részből áll, először feltárják a romos templomokat, meghatározzák korukat, majd a második szakaszban megkezdődik a helyreállítás és a restauráció. Tanja Zafin hozzátette, vannak templomok, amelyek csak kisebb restaurálásra szorulnak, ugyanakkor egyes romos épületeket teljesen újjá kell építeni, ez akár 4-5 hónapot is igénybe vehet. Dr. Hani Kahwaji libanoni régész a sajtónak arról beszélt, az egész régészeti projekt két évig tart. A magyar állam által finanszírozott projekt 2,5 millió euró költségvetéssel bír, a munkálatokat a Libanoni Régészeti Igazgatóság felügyeli a Szentlélek Katolikus Egyetem közreműködésével.
Két év választja el Libanont attól, hogy harminchárom megújult, történelmi fontosságú templommal bővüljön az amúgy is gazdag keresztény zarándokhellyel rendelkező listája
– értékelte a libanoni sajtó a magyar támogatást.
A korábban a Közel-Kelet Svájcaként számon tartott Libanonban közel 1,4 millió maronita keresztény él, ami az akkori lakosság több, mint 20 százalékát tette ki. A bevándorlásnak köszönhetően a keresztények aránya azóta jelentősen csökkent. A maroniták egy VI. századi, kezdetben eretneknek tartott mozgalom követői, akik menekülni kényszerülve végül Libanon északi hegyvidékén találtak menedéket. Közösségük első jelentős vezetőjéről, Máró Jánosról eredeztetik nevüket. A későbbiekben egységre léptek a római egyházzal, liturgikus nyelvük azonban az ószír maradt, papjaik szentelés előtt nősülhetnek, mint általában a keleti egyházak papjai.
Ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket
Érdemes felidézni, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke korábban arról számolt be, a 2015-ös családszinódusra érkező közel-keleti püspökök arra kérték európai társaikat, hogy lehetőleg ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket, hanem helyben vagy az otthonukhoz közeli országban segítsék őket, ahonnan még hazatérhetnek a háború után. Többek között ez az üzenet hívta életre azt a kezdeményezést is, amelynek során magyar, cseh, horvát, lengyel és szlovák katolikus püspökök közös gyűjtésbe kezdtek a libanoni menekülttáborban élők megsegítése érdekében még a tavalyi év végén. Erdő Péter bíboros a segélyakcióval kapcsolatban úgy fogalmazott, „a Libanonban élő menekültek rendkívül nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor él bennük a remény, hogy hazatérhetnek otthonukba”. Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője a 450 ezer eurós adományt megköszönve arról beszélt, a támogatásból elsősorban egészségügyi szolgáltatásokat, valamint lakhatást és élelmet biztosítanak a menekülteknek és azoknak a helyieknek, akik a menekültválság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Karam kitért arra, hogy a 4-4,5 millió lakosú Libanonba az elmúlt években csaknem kétmillió menekült érkezett Szíriából és száznegyvenezer Irakból, emellett ötven éve az országban él félmillió palesztin menekült és négyszázezer külföldi munkavállaló is.
Libanon gazdaságának ez óriási terhet jelent, folyamatosan nő a munkanélküliség és romlik a közbiztonság
– mondta. A gyerekek nem járnak iskolába, hiszen az oktatási intézmények Libanon lakosságára lettek méretezve, ezért a külföldről érkező gyerekeket délután igyekeznek oktatni.
A gyerekek azonban iskola helyett koldulnak vagy más módon igyekeznek pénzt szerezni a családjuknak
– tette hozzá a libanoni karitász vezetője.
Az egész ország egy menekülttáborrá válhat
Libanon nehéz helyzetére Saad Hariri miniszterelnök is felhívta a figyelmet annak az áprilisi adománygyűjtő konferenciának a kapcsán, amelyet ugyan Szíria újjáépítése érdekében szervezett az EU és az ENSZ közösen Brüsszelben (részleges eredményekkel), de amely a menekültekkel túlzsúfolt országra is pozitív hatást gyakorolt volna, amennyiben a hazatérések elkezdődnek. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott:
a keserű igazság az, hogy minden közös erőfeszítésünk dacára egyre csak romlik a helyzetünk. Libanon jó úton halad afelé, hogy egy nagy menekülttáborrá váljon.
Hasonló problémákat fogalmazott meg márciusi magyarországi látogatása alkalmával Szalim Dzseisszati libanoni igazságügyi miniszter is. A Trócsányi László igazságügyi miniszterrel folytatott megbeszélése után arról beszélt, országában csaknem másfélmillió szíriai migráns él, akik közül azonban nem mindenki menekült. Hozzátette, Libanont biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontból is hatalmas kihívás elé állítja a migrációs válság. Arról is beszélt, jelentős nemzetközi nyomás van Libanonon, hogy a lehető legnagyobb számban integrálja a többi között a munkaerőpiaci, társadalombiztosítási rendszerébe a beáramlókat. A miniszter a Libanont érintő legsúlyosabb kihívásnak nevezte az integrációs kockázatot, amelyet – szavai szerint – az ország mindenképpen próbál elkerülni. Dzseisszati elmondta, országa megérti és támogatja a magyar migrációs politikát, amely elsősorban a helyben segítésre összpontosít.
A libanoni menekültek problémájával szinte azonnal a megalakulása után foglalkozni kezdett az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott helyettes államtitkárság is, amely első programjainak egyikeként gyorssegélyeket nyújtott Libanon mellett Szíriának és Iraknak is. Azbej Tristan, a helyettes államtitkárság vezetője portálunknak korábban elmondta, bár Libanonban nincsenek fegyveres konfliktusok, a nagyszámú menekült számos konfliktus forrása. Hozzátette, az egyházi vezetők a magyar adományokat felhasználva biztosítják többek közt a rászoruló gyerekeknek az oktatás feltételeit, valamint a lakhatást.
Forrás: S4C/MTI/independent.co.uk/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: breitbart.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS