Pesti Srácok

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát

Libanon megérti és támogatja a magyar migrációs politikát - hangsúlyozta Szalim Dzseisszati libanoni igazságügyi miniszter budapesti, hivatalos látogatása során, melyre szakmai delegáció élén érkezett. A libanoni miniszter hétfőn Trócsányi László igazságügyi miniszterrel találkozott, akivel áttekintették a migrációs és egyes igazságszolgáltatási témaköröket - tájékoztatta a libanoni és a magyar tárcavezető az MTI-t.

Trócsányi László ismertette partnerével a magyar álláspontot. Magyarország a biztonságra helyezi a hangsúlyt a migrációs politikája során, és nem fogadja el az Európai Unió (EU) által javasolt áthelyezési rendszert. Elmondta Szalim Dzseisszatinak azt is, hogy jelen formájában miért elfogadhatatlan a Global Compact on Migration, az Egyesült Nemzetek Szervezetének migrációról szóló dokumentuma. Libanon egyszerre több identitással is rendelkezik, hiszen ott békében együtt élnek a keresztények és a muzulmánok. Az ország azonban sok kockázatnak is ki van téve a földrajzi fekvése miatt.

-hangoztatta Trócsányi László. Hangsúlyozta, a libanoni igazságügyi minisztérium és a libanoni kúria évek óta szoros kapcsolatot ápol a magyar igazságügyi tárcával. A két minisztérium tavaly aláírt egy együttműködési megállapodást, amelyben leszögezték, hogy sok területen együtt tudnak dolgozni. A hétfői látogatás olyan kérdések megvitatására adott lehetőséget, mint a migráció. A magyar miniszter közölte, hogy az igazságszolgáltatás előtt álló kihívásokról is tárgyaltak. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom mindkettejük ügye, megállapították, hogy hasonlóak a két ország problémái. Kiemelten foglalkoztak a kegyelmezési politikával, és egyetértettek abban, hogy szigorú kegyelmezési politikára van szükség. Másrészt az áldozatok védelméről tárgyaltak. Trócsányi László jelezte, hogy a magyar igazságügyi tárca vezető szereppel bír egy EU-s projektben, és Magyarország az áldozatok oldalán van. Megállapodtak, hogy ezekben a témákban továbbra is együttműködnek, valamint előkészítenek egy jövő évi közös konferenciát a kegyelmezési politikáról és az áldozatvédelemről - ismertette a tárgyalások eredményeit Trócsányi László.

PestiSracok facebook image
Szalim Dzsrisszati libanoni igazságügyi miniszter átveszi a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést Trócsányi László igazságügyi minisztertől; Fotó: MTI

A magyar miniszter kérdésre arról is beszélt, hogy Magyarországon megújították a jogrendszert. Elfogadták az új eljárási törvényeket, amelyekben megerősítették a perekben részt vevő felek, a bírák, az ügyvédek, az ügyészek szerepét. Nagyobb felelősséget várnak el az igazságszolgáltatásban közreműködőktől. A végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogi normákat szintén átvilágították és módosították. A közbizalom ugyanis felelősség, amit hangsúlyozni kell - mondta Trócsányi László, megjegyezve: ezeket a tapasztalatokat osztotta meg libanoni kollégájával.

Szalim Dzseisszati, Libanon igazságügyi minisztere közölte, három nagy témakört tekintettek át a hétfői megbeszélésen, a migrációs politikát, az áldozatvédelmet, illetve a két ország igazságügyi rendszere közötti kapcsolatot. Libanonban csaknem másfél millió szíriai migráns él, akik közül azonban nem mindenki menekült. A migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy Libanont biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontból is hatalmas kihívás elé állítja. Mint mondta, az igazságügyi rendszert is nagy terhelés éri, rendkívüli mértékben, 35 százalékkal megnőtt a szíriai származásúak által elkövetett jogsértések száma. Jelezte, jelentős nemzetközi nyomás van Libanonon, hogy a lehető legnagyobb számban integrálja a többi között a munkaerőpiaci, társadalombiztosítási rendszerébe a beáramlókat. A miniszter a Libanont érintő legsúlyosabb kihívásnak nevezte az integrációs kockázatot, amelyet - szavai szerint - az ország mindenképpen próbál elkerülni.

Trócsányi László igazságügyi miniszter és Szalim Dzsrisszati libanoni igazságügyi miniszter , Fotó: MTI

Szalim Dzseisszati jelezte, Trócsányi László ismertette velük azt a világos védelmi, biztonsági politikát, amelyet az Orbán-kormány képvisel, és azt meg is értették. A libanoni igazságügyi miniszter utalt rá, hogy Libanonban nagyobb függetlenséget kívánnak biztosítani az igazságszolgáltatás számára, és ennek része az igazságszolgáltatásba vetett bizalom visszaállítása is. Trócsányi László miniszteri kinevezésekor szintén arról beszélt, szeretné visszaállítani az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, ezért a tárgyaláson ismertette az eljárásjogi rendszer átalakítását libanoni kollégájával, aki azt figyelemreméltónak találta. A miniszterek egyetértettek abban, mindkét ország számára kihívás, hogyan tudnak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek „együtt élni" más igazságügyi rendszerekkel, Magyarország esetében az EU bíróságával, Libanon esetében pedig a hágai nemzetközi bírósággal.

Délután Szalim Dzseisszati előadást tartott Az alkotmánybíró szerepe Libanonban, az alapvető eljárási jogok biztosításában címmel, majd a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vett át Trócsányi Lászlótól. A delegáció egy másik tagja, Jean Daoud Fahed, Libanon Semmítőszékének és Legfelsőbb Bírói Tanácsának elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült.

Forrás/kezdőkép: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.