“Két év választja el Libanont attól, hogy harminchárom megújult, történelmi fontosságú templommal bővüljön az amúgy is gazdag keresztény zarándokhellyel rendelkező listája” – kommentálta a libanoni sajtó a hírt, amely szerint a magyar kormány támogatásának köszönhetően keresztény kegyhelyek újulhatnak meg a közel-keleti országban. A korábban a Közel-Kelet Svájcaként emlegetett országban mára közel kétmillió, zömében szíriai, iraki és palesztin menekült él. Magyarország segítségével most az országban élő keresztény kisebbség identitása is megerősödhet.
Immáron két hónapja megkezdődtek azok a munkálatok, amelyeknek során harminchárom keresztény templomot újíthatnak fel Libanonban. A beszámoló szerint a listán szerepel például a nyolcszáz éves, Szmarzsbelban található maronita Nagyasszony-templom és zarándokhely. A felújításokban résztvevő régész szakember szerint a projekt két részből áll, először feltárják a romos templomokat, meghatározzák korukat, majd a második szakaszban megkezdődik a helyreállítás és a restauráció. Tanja Zafin hozzátette, vannak templomok, amelyek csak kisebb restaurálásra szorulnak, ugyanakkor egyes romos épületeket teljesen újjá kell építeni, ez akár 4-5 hónapot is igénybe vehet. Dr. Hani Kahwaji libanoni régész a sajtónak arról beszélt, az egész régészeti projekt két évig tart. A magyar állam által finanszírozott projekt 2,5 millió euró költségvetéssel bír, a munkálatokat a Libanoni Régészeti Igazgatóság felügyeli a Szentlélek Katolikus Egyetem közreműködésével.
Két év választja el Libanont attól, hogy harminchárom megújult, történelmi fontosságú templommal bővüljön az amúgy is gazdag keresztény zarándokhellyel rendelkező listája
– értékelte a libanoni sajtó a magyar támogatást.
A korábban a Közel-Kelet Svájcaként számon tartott Libanonban közel 1,4 millió maronita keresztény él, ami az akkori lakosság több, mint 20 százalékát tette ki. A bevándorlásnak köszönhetően a keresztények aránya azóta jelentősen csökkent. A maroniták egy VI. századi, kezdetben eretneknek tartott mozgalom követői, akik menekülni kényszerülve végül Libanon északi hegyvidékén találtak menedéket. Közösségük első jelentős vezetőjéről, Máró Jánosról eredeztetik nevüket. A későbbiekben egységre léptek a római egyházzal, liturgikus nyelvük azonban az ószír maradt, papjaik szentelés előtt nősülhetnek, mint általában a keleti egyházak papjai.
Ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket
Érdemes felidézni, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke korábban arról számolt be, a 2015-ös családszinódusra érkező közel-keleti püspökök arra kérték európai társaikat, hogy lehetőleg ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket, hanem helyben vagy az otthonukhoz közeli országban segítsék őket, ahonnan még hazatérhetnek a háború után. Többek között ez az üzenet hívta életre azt a kezdeményezést is, amelynek során magyar, cseh, horvát, lengyel és szlovák katolikus püspökök közös gyűjtésbe kezdtek a libanoni menekülttáborban élők megsegítése érdekében még a tavalyi év végén. Erdő Péter bíboros a segélyakcióval kapcsolatban úgy fogalmazott, „a Libanonban élő menekültek rendkívül nehéz helyzetben vannak, ugyanakkor él bennük a remény, hogy hazatérhetnek otthonukba”. Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője a 450 ezer eurós adományt megköszönve arról beszélt, a támogatásból elsősorban egészségügyi szolgáltatásokat, valamint lakhatást és élelmet biztosítanak a menekülteknek és azoknak a helyieknek, akik a menekültválság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Karam kitért arra, hogy a 4-4,5 millió lakosú Libanonba az elmúlt években csaknem kétmillió menekült érkezett Szíriából és száznegyvenezer Irakból, emellett ötven éve az országban él félmillió palesztin menekült és négyszázezer külföldi munkavállaló is.
Libanon gazdaságának ez óriási terhet jelent, folyamatosan nő a munkanélküliség és romlik a közbiztonság
– mondta. A gyerekek nem járnak iskolába, hiszen az oktatási intézmények Libanon lakosságára lettek méretezve, ezért a külföldről érkező gyerekeket délután igyekeznek oktatni.
A gyerekek azonban iskola helyett koldulnak vagy más módon igyekeznek pénzt szerezni a családjuknak
– tette hozzá a libanoni karitász vezetője.
Az egész ország egy menekülttáborrá válhat
Libanon nehéz helyzetére Saad Hariri miniszterelnök is felhívta a figyelmet annak az áprilisi adománygyűjtő konferenciának a kapcsán, amelyet ugyan Szíria újjáépítése érdekében szervezett az EU és az ENSZ közösen Brüsszelben (részleges eredményekkel), de amely a menekültekkel túlzsúfolt országra is pozitív hatást gyakorolt volna, amennyiben a hazatérések elkezdődnek. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott:
a keserű igazság az, hogy minden közös erőfeszítésünk dacára egyre csak romlik a helyzetünk. Libanon jó úton halad afelé, hogy egy nagy menekülttáborrá váljon.
Hasonló problémákat fogalmazott meg márciusi magyarországi látogatása alkalmával Szalim Dzseisszati libanoni igazságügyi miniszter is. A Trócsányi László igazságügyi miniszterrel folytatott megbeszélése után arról beszélt, országában csaknem másfélmillió szíriai migráns él, akik közül azonban nem mindenki menekült. Hozzátette, Libanont biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontból is hatalmas kihívás elé állítja a migrációs válság. Arról is beszélt, jelentős nemzetközi nyomás van Libanonon, hogy a lehető legnagyobb számban integrálja a többi között a munkaerőpiaci, társadalombiztosítási rendszerébe a beáramlókat. A miniszter a Libanont érintő legsúlyosabb kihívásnak nevezte az integrációs kockázatot, amelyet – szavai szerint – az ország mindenképpen próbál elkerülni. Dzseisszati elmondta, országa megérti és támogatja a magyar migrációs politikát, amely elsősorban a helyben segítésre összpontosít.
A libanoni menekültek problémájával szinte azonnal a megalakulása után foglalkozni kezdett az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott helyettes államtitkárság is, amely első programjainak egyikeként gyorssegélyeket nyújtott Libanon mellett Szíriának és Iraknak is. Azbej Tristan, a helyettes államtitkárság vezetője portálunknak korábban elmondta, bár Libanonban nincsenek fegyveres konfliktusok, a nagyszámú menekült számos konfliktus forrása. Hozzátette, az egyházi vezetők a magyar adományokat felhasználva biztosítják többek közt a rászoruló gyerekeknek az oktatás feltételeit, valamint a lakhatást.
Forrás: S4C/MTI/independent.co.uk/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: breitbart.com
Logikus
2018-08-12 at 22:23
Nagyon jó, csak így tovább!
márko
2018-08-12 at 18:05
Nagyon örulök hogy a magyar kormány tettel támogatja a közelkeleti
keresztény testvéreinket.
NAGYON SZÉGYENLETES,
hogy keresztényegyházak, de az európai kormányok sem
ÉRZIK EURÓPAINAK (európai értéknek)
támogatni ezeket a szenvedő testvéreinket.
A LAGYMATAG BÜDÖS CIVILSZERVEZETEK
halgatnak.
SAJNÁLATOS hogy
Iránban, mostanában megalázva és büntetve egy keresztény család
mely vállalta kereszténységet.
Naprózsa
2018-08-12 at 13:34
Történelmi távlatban lehet töprengeni azon, hogy e gyilkos szekta egyáltalán miért tűr meg területén keresztényeket? Hát mert róluk több bőrt (dzsizja) lehet lehúzni és szorgalmasabban is dolgoznak. Viszont az arábiai keresztények befogadásával is csínján kell bánnunk. Ugyanis sok migráns csak hazudja magát annak. Mohamed a hódítási technikák közé ama szaktanácsot is adta, hogy települjenek be előőrsként a kinézett országokba, játsszák el, hogy ők az iszlám terror elől menekülő keresztények, nősüljenek és épüljenek be kedves állampolgárt megjátszva, s mikor jön a hadsereg, fiaikkal együtt belülről bomlasszák a “hitetleneket”. Tehát nem tilos nekik megjátszani a keresztényt. Sőt!
Nyugaton valójában sokszor ilyen alvó ügynök a békés muszlim szomszéd, és most várnak a felkelési jelre.
Szörnyű szituáció, hisz azok is joggal érzik a kölcsönös gyanakvást, kik valóban az iszlám elől menekültek, de mi nem hihetünk nekik se.
juhéjtrianondoncsu
2018-08-12 at 19:08
én nem ítélem ilyen szigorúan őket,van(volna) egy világuk egy kultúrájuk abban tőlem élhetnének kedvükre.
csak hát kedvenc libbant,garázda elitünk rá küldte zsol-
dosait Irakra,afgánokra stb,Meg megy náluk a libbant hü-
lyítés hogy így a nőkkel úgy…Nekik ez a természetes
énszázadok során így alakult ki.Csak békén kellett vol-
na hagyni őket és persze nem kell erőszakkal közénk
telepíteni sem.
juhéjtrianondoncsu
2018-08-12 at 12:42
amikor a kígyó a saját farkába harap…
mi ugye nem szeretnénk,hogy (legalábbis nagy számban)
muzulmánok köztünk éljenek-ugyanakkor keresztényektől
meg elvárnánk hogy muzulmán-közegben éljenek-ami már
szinte felér a vértanúsággal(némi önzés azért lappang
itt)
gyozo2018
2018-08-12 at 12:39
Erika Nagy (fb)!
Helyre is tyúkeszed van.
isaja
2018-08-12 at 11:06
Egyetértek minden szóval !!!!
Károly
2018-08-12 at 11:05
Az egyház megújúlása elmaradt!
Miért is???????
Ha Egerben jár bárki is, láthatja, hogy a kommunista időkből megmaradtak a “Béke” papnak csúfolt papok, mint a hitéletre oktatók pozícióban léteznek, a hívő egriek szégyenére!!!!!!!!!!!
Csámpás Marcsa
2018-08-12 at 13:02
Nem véletlen. Ők a végrehajtók.
Vékony Ferenc József
2018-08-12 at 10:28
A hit ott kezdődik, ahol az emberi
gondolkodás már nem képes továbblépni. Ott kezdődik, ahol már nem
találunk emberi magyarázatokat. A hit ott kezdődik, ahol az emberileg
megtehetőnél többre van szükség vagy több történik. A hit olyan helyre
vezet, ahová csupán emberi erőnkkel nem jutnánk el soha.
gede
2018-08-12 at 10:24
Erika!
ROHADT MÓDON KORLÁTOLT VAGY!!!
gede
2018-08-12 at 10:21
Mindez bizonyára Istennek tetsző jó cselekedet és az még külön öröm,hogy a Magyarok ebben is példát mutatnak az egész VILÁGNAK!
Az viszont NAGYON szomorú, hogy a Magyar Katolikus egyház háza tálján senki nem akar rendet tenni,vagy nem mer!
Úgy érzem gyengék és megalkuvók az egyházunk vezetői,pedig szerintem hál Istennek elmúltak azok az idők amikor a hatalomtól(kommunizmustól) és a pribékjeiktől félni kellett!
Nem értem mire várnak a főpapjaink talán most épp SOROSÉKTÓL félnek?
Üzenem nekik ne féljenek mert az ORBÁN kormány soha nem tapasztalt módon a történelmi egyházak mögött áll határon innen és túl!
Ja és igazat szólsz:gyozo2018!
juhéjtrianondoncsu
2018-08-12 at 12:27
hja papnak-püspöknek soros-pápa a főnöke
Csámpás Marcsa
2018-08-12 at 12:38
Az évtizedek alatt olyan alakok kerültek be és magas pozícióba, akik érdekeltek abban, hogy tönkretegyék a keresztény egyházakat.
Makovecz nem véletlenül állt szemben Erdő Péterrel.
Egyetem Begyetem
2018-08-12 at 12:42
“Nem értem mire várnak a főpapjaink talán most épp SOROSÉKTÓL félnek?”
Nem félnek azok senkitől. Végrehajtják, amiért odaküldték őket.
Nyugaton már keresztény papok ölelgetik a betolakodó, megszálló barbárokat, és püspökök jelentik ki, hogy a kereszténység már elavult, meg kell szüntetni. Élén a sátán celeb Fletó pápájával, aki bűnöző mingánsok lábvizét használja szenteltvíz helyett.
Süsüke
2018-08-12 at 10:13
Szép!
gyozo2018
2018-08-12 at 09:29
A magyar katolikus egyház meg lebontja önmagát.
Felüjítás címén oltárt bontanak, lemeszelik a több évszázados freskókat, székekre cserélik a műemlék jellegű, remekmívű padokat, beépítik az amerikai szubkultúra táncos, s@ggrázós gospeljét a liturgiába….