Pesti Srácok

Ide nekünk a reklámadót! - A PS nem fog elsötétülni egy jó ötlet miatt

Ide nekünk a reklámadót! - A PS nem fog elsötétülni egy jó ötlet miatt

Este negyed nyolctól napfogyatkozás éri majd azokat a nézőket, akik nem tudják nélkülözni a gagyi- és kevésbé gagyi tévék kínálatát. Plusz rádiók egész sora fogja beolvasni a Reklámszövetség petícióját. Mellettük több internetes laptársunk is a tiltakozást választotta. Lelkük rajta, minden kiadónak szíve-joga védeni a saját pénztárcáját, vagy szolidaritást vállalni akivel akar. Csak nehogy a médiaháborús hiszti újra felfújt lángja a hétköznapi fogyasztót is megvakítsa! Ez a vita ugyanis nem az emberekről szól. Már ha el tudunk vonatkoztatni azoktól az érvektől, hogy esetleg nélkülözni kell majdBalázs reggeli viháncolós rádióműsorát, vagy a VV10-et. Egyszóval: miért is kéne tiltakozni egy alapvetően jó ötlet ellen?

L. Simon László törvényjavaslata a média szennycsatornáinak progresszív megadóztatására ugyanis jó dolog. A Napi.hu táblázatából is tökéletesen látni, hogy a többfunkciós rollerre kizárólag a közízlést és a társadalmat szöges buzogánnyal romboló médiumokat ültetnék rá. Őnekik kellene az éves árbevételük 4-20 százaléka közötti részét reklámadó formájában az államkasszába utalniuk. Ezt azt is jelenti, hogy a reklámadónál sokkal helyesebb kifejezés lenne a gagyiadó használata. De nemcsak ezért kellene módosítani L. Simon tervezetét. Hanem azért is, mert mentesíteni kellene az adó megfizetése alól a nagyobb részben normális, etikus, közszolgálati tartalmakat adó médiumokat. Így a közéleti napilapokat, hírtelevíziókat, stb. (Bár konkrétan a Hír Tv esetében akár egyfajta Robin Hood-adóként is felfoghatnánk az eredeti elképzelést. Hiszen ha már a jól ismert és mesés módon bőkezű hirdetőik segítségével sikeresen felverekedték magukat a legnagyobb potenciális reklámadó-fizetők körébe, azt a 4,1 százalékot igazán vissza is csorgathatnák a közösbe! De ez maradjon csak a feltörekvők morgása...) Nagy probléma a tervezettel az is, hogy miközben a gagyit ránk ontó multikat jól megadóztatnák, kibújhatna a kötelezettség alól a két legnagyobb reklámpénzszippancs felület: a Facebook és a Google-Youtube. Pedig főleg az előbbit, ezt az önkényeskedő "internet az internetben" hálózatot kellene végre valahogyan jól megsarcolni.

Ám a lényeg nem ez. Hanem az, hogy a megtisztított profilú gagyiadó teljes egészét a minőségi újságírás támogatására kellene visszaforgatni! Tudjuk, hogy elsőre naiv elképzelésnek hat egy, a minőségi újságírást - a Nemzeti Kulturális Alap módjára - a politikától kevéssé függve, az értékek és olvasói-nézői tömegek arányára tekintettel igazságosan támogató szervezet felállítása, de a mai médiakáoszban még egy tökéletlenül működő szubvenció is nagy segítség lenne az etikus újságírás maradványainak megőrzésében.Egy ilyen adó kivetése és szabályozott keretek között való felosztása a polgárok tisztánlátását, a sokszínű és minőségi sajtó kialakulását, végső soron tehát a demokrácia erősödését szolgálná!

PestiSracok facebook image

A közelmúltban egy szakdolgozathoz adtam választ a következő kérdésre: Mi a véleménye a hazai oknyomozó újságírás jelenéről?

Tehát: mit kíván a magyar sajtó?A gagyiadó kivetését, amelynek teljes egészét a minőségi újságírás támogatására fordíthatják a parlament által kiválasztott, az újságíró szakma részvételével felállított alapítványok!

HUTH GERGELY felelős szerkesztő - PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.