Pesti Srácok

Ide nekünk a reklámadót! - A PS nem fog elsötétülni egy jó ötlet miatt

Ide nekünk a reklámadót! - A PS nem fog elsötétülni egy jó ötlet miatt

Este negyed nyolctól napfogyatkozás éri majd azokat a nézőket, akik nem tudják nélkülözni a gagyi- és kevésbé gagyi tévék kínálatát. Plusz rádiók egész sora fogja beolvasni a Reklámszövetség petícióját. Mellettük több internetes laptársunk is a tiltakozást választotta. Lelkük rajta, minden kiadónak szíve-joga védeni a saját pénztárcáját, vagy szolidaritást vállalni akivel akar. Csak nehogy a médiaháborús hiszti újra felfújt lángja a hétköznapi fogyasztót is megvakítsa! Ez a vita ugyanis nem az emberekről szól. Már ha el tudunk vonatkoztatni azoktól az érvektől, hogy esetleg nélkülözni kell majdBalázs reggeli viháncolós rádióműsorát, vagy a VV10-et. Egyszóval: miért is kéne tiltakozni egy alapvetően jó ötlet ellen?

L. Simon László törvényjavaslata a média szennycsatornáinak progresszív megadóztatására ugyanis jó dolog. A Napi.hu táblázatából is tökéletesen látni, hogy a többfunkciós rollerre kizárólag a közízlést és a társadalmat szöges buzogánnyal romboló médiumokat ültetnék rá. Őnekik kellene az éves árbevételük 4-20 százaléka közötti részét reklámadó formájában az államkasszába utalniuk. Ezt azt is jelenti, hogy a reklámadónál sokkal helyesebb kifejezés lenne a gagyiadó használata. De nemcsak ezért kellene módosítani L. Simon tervezetét. Hanem azért is, mert mentesíteni kellene az adó megfizetése alól a nagyobb részben normális, etikus, közszolgálati tartalmakat adó médiumokat. Így a közéleti napilapokat, hírtelevíziókat, stb. (Bár konkrétan a Hír Tv esetében akár egyfajta Robin Hood-adóként is felfoghatnánk az eredeti elképzelést. Hiszen ha már a jól ismert és mesés módon bőkezű hirdetőik segítségével sikeresen felverekedték magukat a legnagyobb potenciális reklámadó-fizetők körébe, azt a 4,1 százalékot igazán vissza is csorgathatnák a közösbe! De ez maradjon csak a feltörekvők morgása...) Nagy probléma a tervezettel az is, hogy miközben a gagyit ránk ontó multikat jól megadóztatnák, kibújhatna a kötelezettség alól a két legnagyobb reklámpénzszippancs felület: a Facebook és a Google-Youtube. Pedig főleg az előbbit, ezt az önkényeskedő "internet az internetben" hálózatot kellene végre valahogyan jól megsarcolni.

Ám a lényeg nem ez. Hanem az, hogy a megtisztított profilú gagyiadó teljes egészét a minőségi újságírás támogatására kellene visszaforgatni! Tudjuk, hogy elsőre naiv elképzelésnek hat egy, a minőségi újságírást - a Nemzeti Kulturális Alap módjára - a politikától kevéssé függve, az értékek és olvasói-nézői tömegek arányára tekintettel igazságosan támogató szervezet felállítása, de a mai médiakáoszban még egy tökéletlenül működő szubvenció is nagy segítség lenne az etikus újságírás maradványainak megőrzésében.Egy ilyen adó kivetése és szabályozott keretek között való felosztása a polgárok tisztánlátását, a sokszínű és minőségi sajtó kialakulását, végső soron tehát a demokrácia erősödését szolgálná!

PestiSracok facebook image

A közelmúltban egy szakdolgozathoz adtam választ a következő kérdésre: Mi a véleménye a hazai oknyomozó újságírás jelenéről?

Tehát: mit kíván a magyar sajtó?A gagyiadó kivetését, amelynek teljes egészét a minőségi újságírás támogatására fordíthatják a parlament által kiválasztott, az újságíró szakma részvételével felállított alapítványok!

HUTH GERGELY felelős szerkesztő - PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.