Csinszka 120 avagy egy irodalmi fruska botladozásai (Pesti Mese)
Százhúsz évvel ezelőtt született az a Boncza Berta, akit Csinszkaként ismert meg, nemcsak az irodalom szerető hazai világ. A hajdani közvélemény botrányosnak tartotta az irodalmi fruska férjszerző tevékenységét, ám őt ez legkevésbé sem érdekelte.
BARTA ZSOLT - PestiMese/Nulla6egy Facebook-csoport
Férj, pasi, művész
Csinszka 1894 június 7-én született az erdélyi Csucsán. Már 15 éves korától elhatározta, ha törik, ha szakad, a legismertebb költő, Ady Endre felesége lesz. Hosszú idő kellett azért ahhoz, hogy 1917 őszén végre közösen beköltözhessenek a Veres Pálné utca 4. számú házának egyik lakásába. Viszonyuk nem volt felhőtlen, az öregedő, egyre betegebb Ady, és a fiatal, nemcsak lelki örömökre vágyó Csinszka közt mindennaposak voltak a veszekedések. A közvélemény is hallatta hangját, a pesti flaszteren köztudott volt, hogy Bertuka csupán a nemzet költője özvegyének titulusára vágyott, ezért is ment hozzá a halálosan beteg költőhöz.
Csinszka azonban Ady halála után sem állt le. Azt sem bánta, hogy Petőfi özvegyéhez, Szendrey Júliához hasonlították, miszerint ő is eldobta az özvegyi fátylat. Igyekezett szinte azonnal bepasizni, s halott férje legjobb barátjára, a közismerten félős Babits Mihályra vetett szemet. A frigyből azonban semmi nem lett, ráadásul Babits annyira megijedt a számára agresszívnak számító nőtől, hogy néhány találkozás után elvette feleségül a leszbikus Tanner Ilonkát.
A hoppon maradt Csinszka egy festőművésszel, Márffy Ödönnel vígasztalódott, akihez később feleségül is ment, ám addigra már eltűnt kislányos bája, a korabeli fényképeken, s a férje által festett képeken már nem látszik az a tűz, amiért Ady annyira odavolt. Negyvenévesen halt meg, egy vacsora kellős közepén, nevetés közben agyvérzés érte. Mire barátai és férje odarohantak hozzá, már halott volt.
Mi lenne ha?....
Úgy gondolhatnánk, hogy Csinszka és Ady közös élete, szerelme a mai világban már egyáltalán nem keltene feltűnést, hiszen manapság különbet is látni a pesti utcán, ám ez nem teljesen van így. 2002 júliusában például hatalmas botrányt kavart Faludy György és 65 évvel fiatalabb szerelmének, Kovács Fanninak házassága. Fannira azonnal rásütötték a nemzet legújabb özvegyének titulusát, bár Faludyval még négy boldog évet tudhatott magáénak.
Egyszerűnek tűnhet az összehasonlítás a két hölgy között, ám Fanniról ma szinte semmit nem tudunk, Csinszka viszont ma is él. Izgalmas kérdés viszont az, hogy mit kezdhetne magával manapság Boncza Bertuka, elérhetné e célját egyáltalán?
Nyilván mehetne a Megasztárba, esetleg az X Faktorban is szerencsét próbálhatna, hiszen aki ma hírnévre vágyik, ha van tehetsége, ha nincs, megpróbál valahogy érvényesülni. Ám Csinszkának köztudottan nem volt valami nagy tehetsége a művészetekhez, pedig verseket írt, képeket festett, hiába. Ez az érem egyik oldala.
A másik az, hogy van e egyáltalán korunknak olyan nagy, magyar művésze, írója, költője, akire egy teljes nemzet figyel, akinek írásait tízmillióan olvassák rendszeresen? Akár még vicces is lehet, de a közösségi portálak lájkjaihoz képest íróink, költőink köteteinek eladott példányszáma mélyen a pincében marad.
Mire menne ma akkor egy Csinszka? Vélhetően semmire, hiába vibrálna körülötte a levegő, hiába rajongana egyik-másik ismertebb művész után.
Egyet azért ne felejtsünk el, az idén 120 esztendeje született irodalmi fruska nemcsak rajongóként írta be magát az irodalomtörténetbe, hanem múzsaként is, hiszen Ady hozzá írta a magyar irodalom legszebb szerelmes verseit. Így mindenképpen megérdemel egy könnycseppet. Kettőt nem, azt maga sem szeretné.
Címlapfotó: mandarchiv.hu
