A kormány a legköltségesebb és legszennyezőbb hulladékkezelési módszert választaná

A kormány új szemétégetők építését tervezi – derült ki Lázár János kancelláriaminiszter múlt heti szokásos sajtótájékoztatóján. A végleges hulladékkezelési koncepción ugyan még dolgozik a kormány, az indoklás azonban egyértelmű: Magyarország nem lesz a hulladéklerakók országa. A hulladékkezelésben jártas civilek szerint azonban a szemétégetés hibás európai gyakorlat. A hulladékégetés drága, környezetszennyező és egészségkárosító technológia, ráadásul olyan ördögi kört idéz elő, amelyből nincs szabadulás.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – PestiSrácok.hu

Lázár János kancelláriaminiszter múlt heti szokásos sajtótájékoztatóján Magyarország hulladékkezelési stratégiájával kapcsolatban utalt arra, hogy a kormány új szemétégetők létesítését tervezi. Illés Zoltán korábbi környezetvédelmi államtitkár a hírre élesen reagált a sajtóban. Szerinte, ha a kormányban értene valaki a környezetvédelemhez, nem választaná a hulladékégetést. Mint kifejtette, egy 50-60 milliárdos égetőmű töredékébe kerülne egy utánválogató telep létrehozása, a világszemlélet ugyanis manapság szinte kincsként tekint a hulladékra, hiszen az majdnem teljesen újrahasznosítható.

Nem leszünk a hulladéklerakók országa

Illés Zoltán álláspontjával homlokegyenest ellenkező álláspontot fogalmazott meg a kormány részértől Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a szemétégetők építésének célja annak megakadályozása, hogy Magyarország a „hulladéklerakók országa" legyen. Szabó Zsolt szerint a hulladéklerakás egyre inkább háttérbe szorul az európai országokban. Németország vagy Ausztria is a hulladékok energetikai hasznosítását, elégetését preferálja. A meglévő és újonnan létesítendő égetőművekben a más célra nem hasznosítható hulladékból nyernek majd energiát.

A PestiSárok.hu kérdésére az NMF-től azt a választ kaptuk, hogy a kormány a hulladékgazdálkodás koncepciójáról végleges álláspontját még nem alakította ki. A kormány új szemétégetők iránti elkötelezettségére utalhat, hogy válaszlevelükben kiemelték, napjainkban a hulladéktüzelésű erőművekben termelt hőenergiának kiemelten fontos szerep jut Európa nagyvárosainak távhőellátásában. Jelenleg Európában több mint 450 vegyes települési hulladékot tüzelő égetőmű működik mintegy 78 millió t/év kapacitással. Hozzátették, az energetikai hasznosítással kapcsolatos fejlesztések jelenleg is megtalálhatók az EU-s országokban.

Ha már van égetőd, kötelező használni

Az ügy kapcsán a Hulladék Munkaszövetségtől (HuMusz) arról érdeklődtünk, milyen uniós és magyar törvényi szabályozás vonatkozik a hulladékkezelésre, és milyen nemzetközi trendek figyelhetőek meg a hulladékkezelés és a hulladék elégetésének terén. Urbán Csilla, a HuMusz részéről úgy nyilatkozott, a hulladékkezelésnek törvény által meghatározott hierarchiája van. Más hulladékkezelési módszerek - kezdve a hulladék újrafeldolgozással - azért élveznek elsőbbséget az égetéssel szemben, mert ezek biztosítják összességében a legjobb környezeti eredményt.

A hulladékégetés az összes hulladékkezelési módszer közül a legdrágább, miközben munkahelyteremtő képessége a legalacsonyabb. A hulladékégetők építése és fenntartása költséges, és Nyugat-Európában egyre több olyan ország döbben rá, hogy nem tud tovább fejlődni az újrahasznosítás terén, ahol magas az égetés aránya. A meglévő égetők kapacitását ugyanis kötelező kihasználni, eltérítve a hulladék mennyiségét az újrafeldolgozástól. Megfigyelhető továbbá, hogy ezekben az országokban a legmagasabb az egy főre jutó éves hulladékmennyiség.

A HuMusz állásfoglalása szerint nagyon fontos, hogy először a hierarchián is előrébb álló kezelési módokat részesítsük előnyben, fejlesszük a legmagasabb fokozatra, illetve hogy a hulladékmegelőzésre fektessük a hangsúlyt már akár a gyártás során is, hogy minél kevesebb hulladékot kelljen egyáltalán kezelni. Ennek szerves része pedig a szemléletformálás, hogy a már létező technológiákat is pl. szelektív gyűjtés, a legnagyobb mértékben használjuk ki.

A hulladékégetés egyszerűen veszélyes

A kommunális hulladék elégetésével kapcsolatos egyik legnagyobb probléma, hogy ellenőrizhetetlen az oda bekerülő anyagok összetétele, ráadásul folyton változik – nyilatkozta portálunknak Tömöri Balázs, a Greenpeace munkatársa. A hulladékok elégetése során emiatt ellenőrizhetetlenné válik az is, milyen anyagok jutnak ki a szabadba, így ezeket nem is szűrik és nem szűrhetik kellő, teljes biztonsággal. Tömöri Balázs számos korábbi tanulmányra hivatkozva hozzátette, a füstgáz alkotóelemei között gyakran megtalálhatóak olyan dioxinok, nehézfémek, poliaromás szénhidrogének és klórtartalmú szerves vegyületek, amelyek bizonyíthatóan légúti és rákos megbetegedéseket, születési rendellenességeket okoznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott épülhetnek újabb szemétégetők, ahol a lakosság nem tudja felmérni, milyen kockázatokkal jár együtt egy égető közelében élni és nem tud hatékonyan fellépni ellene.

A világ terelgeti a szemetét

A nemzetközi trendekből az látszik, hogy nem fektetnek kellő hangsúlyt az keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére. A szemétkezeléssel kapcsolatos uniós elvárás az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba és nem pedig az, hogy kevesebb keletkezzen. Az uniós szándékkal szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően ez nem hulladékcsökkentést vagy újrafelhasználásra ösztönzést jelent, hanem leginkább a hulladék elégetését, amely valójában csak tüneti kezelés. A nemzetek már nemzetközi szinten is tologatják a saját hulladékukat, erre mutat például a PET-palackok Kínába vándoroltatása újrahasznosítási céllal. Ennek megjelenésével párhuzamosanköszönhetően jöhetett létre a Csendes-óceánon lebegő, egyes szakértők szerint akár Európa méretével megegyező úszó hulladéksziget is.

A kommunális hulladékok égetéséhez elég a 890 C is, aminek fenntartásába érdekelt az üzemeltető. A hulladékégető csak akkor működik gazdaságosan, akkor termel profitot, ha az égetés folyamatos. A szemétégető folytonos hulladékéhsége emiatt egyáltalán nem ösztönzi a hulladék csökkentését célzó innovatív beruházásokat vagy a szelektív gyűjtésen alapuló újrahasznosítást. Azt is fel kell ismerni, hogy kevesebb energia keletkezik az égetés során, mint a hulladékégető által termelt energia, és a hulladékok, a csomagolóanyagok előállítása kapcsán korábban elhasznált energia összessége. Gazdaságos szemétégetésről a felesleges hulladékgyártás és szállítás miatti felhasznált energiamennyiség miatt gyakorlatilag soha nem beszélhetünk.

Tömöri Balázs szerint akár a végtelenségig lehet fejleszteni a hulladékégetőket. Sokkal hatásosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lenne azonban a hulladékmegelőzésnek adni elsőbbséget, a természeti erőforrások pazarlásának csökkentése, a csomagolóanyagok reformja, amely az újrafelhasználhatóságra és a könnyebb újrahasznosításra koncentrálna.

Kezdőkép: zoldvalasz.hu