Vétójoggal hiteget, de a multik szekerét tolja az EB
Az Európai Bizottság a szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi aláírása érdekében Európa élelmiszerbiztonságát is beáldozná. Míg korábban a Bizottság a befektető-állam vitarendezési mechanizmus egyszerű átnevezésével próbálkozott, most a tagállami hatáskörök szélesítésének ürügyét használná, hogy az USA számára kedvezőbb kereskedelmi feltételeket teremtsen. Miért megtévesztő a tagállamok vétójoga a génmódosított élelmiszerekkel szemben? A zöld szervezetek lerántják a leplet a hamis ígéretekkel dobálózó Európai Bizottságról. Juncker nem ezt ígérte!
SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL - PestiSrácok.hu
Múlt héten az Európai Parlament plenáris ülése elsöprő többséggel utasította el az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó növények köztermesztése után vétójogot adott volna az uniós tagállamoknak, az uniós szinten már engedélyezett termékek forgalmazása ellen, tagállami hatáskörben. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke az elutasítást azzal indokolta, hogy a köztermesztésben, génmódosított növények termelésére vonatkozó vétójog egy hibás gyakorlathoz vezetne. Giovanni La Via úgy érvelt, határok híján a megtermelt árut ellenőrizetlenül, bárhová akadálytalanul elszállíthatták volna. Ez akár a határellenőrzések visszaállításának kérdését is fölvetette volna, amely ellenkezik a vámunióval.
A gyakorlati érvek mellett azonban fölmerül, az Európai Bizottság javaslata tulajdonképpen a nemzeti hatáskörök bővítését jelentené, a vétójog nagyobb önrendelkezést biztosítana a tagországoknak. Egy ilyen üdvözlendő lépés láttán érthetetlen, miért is nem támogatták – többek közt magyar - zöld szervezetek és civilek a nemzetek vétójogát a GMO-k ellen.
Szemeket becsukni
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, első látásra az EB akár nagyvonalúnak is tűnhet, valójában azonban hamisan ígérgetett. Az EB javaslata ugyanis a szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) amerika által erőltetett azon törekvését támogatná, hogy a GMO-termékek engedélyezése felgyorsuljon az unióban. A javaslat ugyanis azt sugalmazza a tagállamoknak, hogy nem kell az engedélyezési eljárásra, vagy annak felgyorsítására ügyelni, hiszen nemzeti szinten, saját hatáskörben a tagállamok élhetnek vétójogukkal.
Fidrich Róbert emlékeztetett arra, hogy alapvetően az Európai Bizottság GMO-engedélyezési folyamatával van probléma. 1998-tól az EU-ban úgynevezett „de facto” moratórium volt érvényben a génmódosított szervezetek engedélyezésének tekintetében, a tagállamok nem járultak hozzá újabb engedélyek kiadásához. Ezt a moratóriumot az USA, Kanada és Argentína megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél. Annak ellenére, hogy az ügyben több évvel később született csak döntés, az EB önkényesen föloldotta ezt a moratóriumot. Ennek köszönhetően az EB sorra engedélyezte a GMO-kat, az elmúlt tizenegy év alatt hatvanat. Ebből öt új engedély már a TTIP tárgyalásokkal is összefüggésbe hozható - erre uniós tisztségviselők utaltak is egy washingtoni konferencián. Ez az igyekezet elsősorban a TTIP mielőbbi tető alá hozásának számlájára írható.
Juncker korábban ígért, most csak hiteget
A legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az EB akkor is engedélyezheti génmódosított termékek forgalmazását, ha a tagállamok túlnyomó többsége ellenzi is azt. A valódi megoldás az lenne, ha az EB nem engedélyezhetne semmit a tagállamok akarata ellenére, és erre Jean-Calude Juncker beiktatása előtt ígéretet is tett. Az EB által beterjesztett és az Európai Parlament által leszavazott javaslat viszont nem tett eleget ennek az ígéretnek, pusztán azzal hitegette a tagállamokat, hogy ha megszavazzák egyes génmódosított élelmiszerek európai engedélyezését, akkor majd utólag lehetőségük lesz azok forgalmazását nemzeti szinten betiltani. Mint Fidrich Róbert korábban utalt rá, ez csupán az engedélyezés felgyorsítását célozza.
Az EB folyamatosan egyengetné az utat a TTIP megkötése előtt
Emlékezetes, korábbi cikkünkben az Európai Bizottság egy másik olyan próbálkozásáról írtunk, amely szintén a TTIP megkötése előtt egyengette volna az utat az európai polgárok véleményének megkérdezése nélkül. A szabadkereskedelmi egyezmény egyik legvitatottabb pontja a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, amely lehetővé tenné a multicégeknek, hogy gazdasági érdekeik vélt sérüléseit egy nemzetek fölött álló bíróságnál panaszolhassák be. Ily módon a tagállamok jogi szabályozásai megkerülhetővé válhatnának. A vitatott rendszert a jelentős uniós polgári és civil ellenállásnak köszönhetően az EB úgy próbálta „megreformálni”, hogy nem egy választott, hanem egy állandóan kijelölt, mégis nemzetek fölötti bírói testület döntene a peres ügyekben.
Bár az Európai bizottság nem adott helyt – a Liszaboni Szerződésben különben alapjogként lefektetett - uniós polgári tiltakozó aláírásgyűjtésnek, a civil szervezetek a figyelemfelhívás célzatával összesen 3,2 millió aláírást gyűjtöttek a TTIP ellen a rendelkezésre álló tizenkét hónap alatt.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI
