Aktivizálták magukat a bevándorláspárti, balliberális szervezetek

Önkényes jogalkalmazásról, visszaélésekről, túlhatalomról beszélt az Amnesty International nemzetközi civil szervezet a terrorveszéllyel kapcsolatos magyarországi törvénymódosításokkal összefüggésben. Véleményük szerint a terrorveszély csak egy eszköz lenne a kormány kezében, hogy az emberi szabadságjogokat önkényesen korlátozhassa. A Fidesz közleményében arról beszélt, az Amnesty tevékenysége a jól illeszkedik a bevándoláspártiak bosszújába. Az Alapjogokért Központ ugyanakkor tételesen elemezte az Amnesty kijelentéseit, és többek közt azt is megállapította, hogy a nemzetközi szervezet nem érti, amiről beszél.

Homályos koncepció

Túlhatalmat vizionált az Amnesty International (AI), a szervezet szerint az alaptörvény és más módosítások az emberi jogok széleskörű korlátozását tennék lehetővé terrorellenes intézkedések címén. A jogvédő szervezet korábbi közleményében felidézte, az eredeti javaslatokból „a leginkább problematikus intézkedések közül néhány" kikerült, az alaptörvény és a többi jogszabály legfrissebb verziója „még mindig a terrorveszélyhelyzet egy igen homályos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul".

Terrorveszélyre hivatkozva korlátozna a kormány

Az AI különösen aggasztónak tartja, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalma nincs elég pontosan meghatározva. Mint írták, a törvénycsomag arra is lehetőséget adna, hogy a katonák az erőszakos cselekmények elleni fellépésük során fegyvert használjanak, de az AI szerint ez sértené a nemzetközi előírásokat. A terrorveszélyhelyzet bevezetése lényegében azt eredményezné, hogy Magyarország különleges jogrendet vezetne be, amelyet „kihasználva az emberi jogi kötelezettségeit sértő kivételes intézkedéseket hajtana végre" - szögezte le az AI.

Önkényes jogalkalmazás, visszaélések

Az AI közleményében az áll, hogy a javasolt hatodik alaptörvény-módosítás és a kapcsolódó törvénycsomag jelenlegi formájában annyira tágan értelmezhető és homályos, hogy „nem felel meg a nemzetközi emberi jogi előírásoknak". A jogvédő szervezet szerint a nem pontosan körülhatárolt törvények lehetőséget adnak az önkényes jogalkalmazásra és a visszaélésekre, az AI ezért felszólítja a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák, a terrorizmus elleni küzdelmet célzó módosítások teljes összhangban legyenek Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.

Bevándorláspárti bosszú

A Fidesz közleményben reagált az Amnesty kijelentéseire, amelyben azt írták, a bevándorláspárti erők újra aktivizálják magukat, hogy bosszút álljanak Magyarországon a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás elrendelése miatt. Fidesz szerint a bevándorláspárti szervezetek ismét nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, a baloldal és a brüsszeli politikusok mellett újra támadásba lendültek Magyarország ellen.

Hangsúlyozták, az AI nemzetközi kampányt folytat a bevándorlók beengedéséért és betelepítéséért.

A valódi menekülteket eddig is segítette, és ezután is segíti majd Magyarország, de „nem kérünk sem a kényszerbetelepítésből, sem a potenciális terroristákból". Ezért érkezzen bármilyen nyomás, „kitartunk a népszavazás megrendezése és a terrorizmus elleni akcióterv végrehajtása mellett", mert ezek a magyar emberek jogait és biztonságát szolgálják - olvasható a közleményben.

Egyértelműsít és alkotmányos a terrorveszély-helyzetre vonatkozó javaslat

A különleges jogrendek lényege, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény következtében a társadalom életében beálló súlyos zavart az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen – írja bejegyzésében az Alapjogokért Központ, amely közleményében elemezte az Amnesty állításait. Véleményük szerint a különleges jogrend végső célja, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a normális működési rendhez. Az Alapjogokért Központ szerint továbbá az Alaptörvény terrorveszély-helyzetre, mint új különleges jogrendre vonatkozó módosítása összhangban van a vonatkozó általános alkotmányos előírásokkal és éppen, hogy a szabályozás egyértelműsítését szolgálja.

Az Amnesty nem érti, miről beszél

Az Alapjogokért Központ ugyanakkor élesen bírálta az Amnesty International témában kiadott közleményét. Mint fogalmaznak, a szervezet „láthatóan nincs tisztában a különleges jogrend fogalmával”, ennélfogva alaptalan kritikákat fogalmaz meg az Alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az ugyanis a jelenleg is létező öt különleges jogrend közé pusztán egy újat, a terrorveszély-helyzetet iktatná be, melyre természetesen szintén vonatkoznának a különleges jogrendek fent említett, általános alapelvei.

A nemzetközi emberi jogi előírásokkal összhangban van a javaslat

Az Alapjogokért Központ kifejtette, érvényesek lennének rá az Alaptörvény azon szabályai is, melyek szerint egy különleges jogrend - például szükségállapot - idején az arra jogosult személy vagy szerv egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A szervezet hangsúlyozza az állam mindezt az Amnesty által meg nem határozott „nemzetközi emberi jogi előírásokkal” összhangban teheti, hiszen ezek kifejezett felhatalmazást adnak, hogy különleges jogrend esetén el lehessen térni az általános szabályoktól.

Harminchét éve nem homályos hazánkban, mi a terrorcselekmény

Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty-nek a részletszabályokat – így a terrorveszély-helyzet „homályosságát” – illetően sincs igaza. A különleges jogrendek általánosságban nem tartalmaznak pontos definíciót arra nézve, mi minősül például „külső fegyveres támadásnak” vagy „ipari szerencsétlenségnek”. Másrészt „terrortámadás” jogi fogalma kapcsán a javaslat indokolása egyértelműen rögzíti, hogy annak meghatározásakor Btk. szerinti „terrorcselekmény” irányadó. Ezt a tényállást pedig 37 éve ismeri a magyar jogrend.

Az AI nem érti, miért használhatnak fegyvert a katonák

Az AI szerint sérti a „vonatkozó nemzetközi előírásokat”, hogy a javaslat „lehetőséget adna arra, hogy a katonák az erőszakos cselekmények elleni fellépésük során fegyvert használjanak”. Ez a javaslatban nem kötelező érvényű előírás, hanem csak akkor léphet életbe, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő”.

Az Alapjogokért Központ szerint az Amnesty azzal sincs tisztában, hogy szükségállapot idején a honvédség jelenleg is fegyverhasználati joggal vehet részt erőszakos cselekmények elhárításában. A módosító javaslat azt tisztázza, hogy ha ilyen erőszakos cselekmények terrortámadással összefüggésben történnek, ennek elhárításában szintúgy részt vehet a honvédség. Összességében az AI kritikáiról megállapítják, eszerint a rendszerváltás óta hatályos szabályok – miszerint szükségállapot idején a honvédség felhasználható – sem felelnek meg a nemzetközi standardoknak.

Forrás: MTI/MTI/Facebook.com Fotó: amnesty.com