Legjobbjaink lábnyomában lépkednek az elvándorlók - A magyar nemzetpolitika zsákutcái

Lassan annyit keresnek Romániában, mint nálunk

Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt 1980 óta 850 ezer fővel csökkent a hazai lakosság, míg Romániában 1,7 millió főről 1,2 millió főre csökkent a kisebbségi magyarok száma. Magyarország lakossága ráadásul úgy csökkent, hogy többen érkeztek a területére, mint ahányan elmentek, a tömeges kivándorlás 2011 óta erősödött meg. Felhívta a figyelmet arra is, a korábbiaktól eltérően megindult a Magyarország és Románia közötti bérkiegyenlítődés, Magyarország már nem olyan vonzó alternatíva. Hazánk nem tudja ellensúlyozni a tömeges kivándorlást, hiszen már Szlovákiában is 30 százalékos bérelőnnyel számolnak, és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyék esetén alacsonyabb az átlagbér, mint a romániai.

A szakértő arról is beszélt, 2010-ben a magyar gazdaság ramaty állapotban volt, a kormány úgy döntött, alacsonyan tartja a forint árfolyamát, hogy alacsonyak legyenek a bérek. Ennek azonban súlyos mellékhatásaként megnőtt a lemaradás a bérszínvonal tekintetében a nyugati országokhoz képest. Csak az elmúlt öt évben olyan bérszakadék alakult ki a szomszédos Ausztriával, amelyet jól demonstrál, hogy a Dunántúl átlagbére nettó 500 euró, az osztrákoknál ennek a négyszerese. Véleménye szerint a magyar gazdaság jelenleg csapdahelyzetben van, mert az munkaerő elszívóhatását nem lehet béremeléssel kompenzálni, hiszen így hazánk elveszti a versenyelőnyét.

A visszatérést érdemes támogatni, az elvándorlást viszont nem lehet meggátolni

Kapitány Balázs arról is beszélt, a valóságban a migrációs – azaz az elvándorlási – potenciál egy olcsó és meglehetősen rossz mérőszám. Az elvándorlást sokkal pontosabban lehet mérni például a visszavándorlásból. Hangsúlyozta, Lengyelország és a Baltikum esetén sokkal korábban megindult a nagyszámú elvándorlás, ezért az érintett országoktól sokat tanulhatnánk. Kiemelte, az alapvető tapasztalatok szerint míg az elvándorlást megakadályozni próbáló programok nem működnek, a visszatérést segítő politika sokkal nagyobb sikereket könyvelhetett el. Megjegyezte, a Magyarországról Amerikába „kitántórgóknak” is mintegy 30-40 százaléka visszatért. Kapitány kitért arra is, a visszatérők számára nem feltétlenül elsődleges szempont a pénz, viszont az egyablakos nyugati ügyintézésből visszatérni Kelet-Európa bürokráciájának legsötétebb bugyraiba, legalábbis elriasztó. Hozzátette, az iskolai beiratkozás vízválasztó, akik külföldön kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, már nehezen integrálódnak vissza, nem térnek haza.

A megcsömörlött vezéregyéniségek nyomában lépdelnek az elvándorlók

Kapitány Balázs kitért arra is, a kivándorlás az elvándorlás egy hálózatos jelenség. Általában egy ember indítja el, a többiek már csak a nyomában lépdelnek, akik rendszerint rokoni, vagy a szűkebb baráti körből kerültek ki. A vizsgálatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy ezek a vezéregyéniségek alapvetően innovatívak, helyi szinten több vállalkozással próbálkoznak, és amikor helyben megelégelik az tehetetlenséget, vagy jövőtlenséget, akkor indulnak el külföldre. Kapitány Balázs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, kiemelten fontos lenne a hazai mikrovállalkozások támogatása, így ugyanis megelőzhető lenne, hogy az értékes és tevékeny vállalkozók végül hazájuk elhagyása mellett döntsenek.

Az anyaországi magyarok továbbra is bizonytalanok a határontúliakkal szemben

Bárdi Nándor felhívta a figyelmet arra is, a környező országok továbbra is asszimiliációs, vagy azt támogató politikát folytatnak a kisebbségeik ellen. Kiemelte továbbá, hogy az anyaországiak meglehetősen határozatlanok a határon túli magyarok kérdésében, és erre a népszavazás is élesen rávilágított, hiszen nem mozgósította a szavazókat. Bárdi Nándor véleménye szerint a magyarországi jobb és baloldal kisebbségpolitikája abban különbözik, hogy a jobboldal bele akar szólni a kisebbségek ügyeibe, és az anyaországi politikai életbe akarja integrálni a határon túliakat, ezzel szemben a baloldal békén hagyta a kisebbségi szervezeteket, rájuk bízva, hogy kiharcolják saját alkupozícióikat.

Az anyaországiaknak szólnak a határon túli programok

A második Orbán-kormány kisebbségpolitikájáról szólva Bárdi Nándor kijelentette, a meghirdetett programok elsősorban az anyaországiaknak szólnak, az utazási program is főleg Magyarországról induló utakat támogat. Üdvözlendőnek nevezte, hogy 2013-tól a kisebbségpolitikára szánt források 17 milliárdról 40 milliárdra nőttek, ugyanakkor a források szétosztásáról nem a helyi, kisebbségi elitek dönthettek, hanem a kormány.

A kisebbségpolitika főszereplői és irányai

Bárdi Nándor véleménye szerint a magyar kisebbségpolitikát lényegében három szereplő irányítja, és abból adódik a zavar, hogy nincs egy meghatározott irány. Az egyik ilyen szereplő Kövér László, aki azt az utat követné, hogy Budapestről legyen irányítva a kisebbségpolitika. Németh Zsolt ezzel szemben egy szerződéses alapú nemzeti közösségben gondolkodik, azaz meg akarja találni a közös hangot a kisebbségi politikai elitekkel. A harmadik vonulat a Matolcsi-Varga-Lázár hármas által képviselt szakgazdasági elmélet, amely munkaerőként tekint a kisebbségi magyarokra, azok integrációjában gondolkodik.

Bárdi Nándor a kisebbségi közösség megmaradása szempontjából aggasztónak nevezte, hogy a Erdély tekintetében a román nyelvtudás magas szintű elsajátítása helyett a fiatalok magyarországi egyetemekre és főiskolákra jelentkeznek. A Magyarországon tanuló fiatalok azonban rendszerint már nem térnek haza. Hozzátette továbbá, hogy a magyar kisebbségpolitika továbbra is adós az elit, az értelmiség képzésének támogatásával. A történelmi tapasztalatok szerint ugyanis az értelmiség megléte elengedhetetlen feltétele a kisebbség megmaradásának.

A kormány nem bestializálja a külföldön dolgozó fiatalokat

Novák Katalin, család-, és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár a migrációval kapcsolatban többször is hangsúlyozta, nem baj, ha a fiatalok világot látnak, tapasztalatot szereznek, nyelveket tanulnak. Sok esetben éppen a családalapítás anyagi megalapozása vezérli őket, hogy külföldre menjenek dolgozni. A kormányzat is tisztában van vele, hogy egy fiatalnak nem lehet megparancsolni, hogy jöjjön haza, viszont a család-, és otthonteremtési programokon keresztül elősegítheti, hogy hazatérjenek.

Történelmi bűn elfelejtkezni a kisebbségi magyarokról

Novák Katalin visszautasította Bárdi Nándor azon állításait, hogy a határon túli utaztatási programok csak az anyaországiak felé jelentenének gesztust. Hangsúlyozta, ezt a programot a mai helyén kell kezelni, ugyanis történelmi bűn, hogy a rendszerváltás után felnőhetett egy olyan generáció, amely nem találkozott a határokon túl élő magyarokkal. Hozzátette, a népszavazás eredményein is éppen ez az érdektelenség, éppen ez az idegenség volt tetten érhető. Hangsúlyozta, a kormány határozott célja, hogy ne nőhessen fel többé olyan generáció, amely nem szembesül a hatáson túli magyarok problémájával, ha ezt nem garantálnák, a jövő Magyarországa nem lenne a határon túli magyarok elkötelezett partnere.

Forrás: PestiSrácok.huKezdőkép: nepszava.hu