Októberben készül a társadalmi szelfi - Fél év múlva megtudjuk, milyenek is vagyunk
Októberben jön a mikrocenzus! A kissé riasztó elnevezés a KSH szűkebb körű népességösszeírását takarja, amely a társadalom 10 százalékát érinti, viszont ugyanúgy kötelező. Dr. Németh Zsolt, a KSH igazgatóhelyettese szerint a felmérés egyfajta társadalmi szelfi, amely olyan égető problémákra is rákérdez, mint a jóllét, vagy a fiatalok elvándorlása. Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvívője portálunknak arról is beszélt, a felmérés jó alkalom arra, hogy megtudjuk, valóban nőtt -e, és milyen mértékben a társadalmi rétegek életszínvonalának különbsége, és mi befolyásolja azt.
Mikrocenzust tart 2016. október 1-je és november 8-a között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) - írják közleményükben. A hagyományos személyi és lakáskérdőíveken túl kiegészítő kérdéssorok megválaszolására is kérik az adatszolgáltatókat, amelyek a társadalom rétegzettségére, a foglalkozások presztízsére, a társadalom jóllétére, az elvándorlásra és az egészségi állapotból származó akadályozottságra is rákérdeznek. Az összeírás az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címet érint. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező.
A mikrocenzus egy olyan népesség-összeírás, mely két népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Naprakész információk nyerhetők ezáltal a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, valamint részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről és a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról is. A mikrocenzus által kimutathatóvá válik, hogy milyen változások következtek be a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta eltelt időszakban. Magyarországon 1963 óta tartunk mikrocenzust a népszámlálások közötti évtizedben. E népesség-összeírás legfontosabb feladata a népszámlálási adatok frissítése és az újabb társadalmi jelenségek feltérképezése. A legutóbbi, a teljes lakosságra kiterjedő népszámlálás 2011-ben volt, 2016-ban pedig a hetedik mikrocenzusra kerül sor. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók számára kötelező az összeírásban való részvétel.
Társadalmi szelfi
Dr. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a témában rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a mikrocenzus Európában is egyedülálló, a magyar népesség mintegy 10 százalékára kiterjedő vizsgálat, amely a népszámláláskor megismert adatok további értelmezésére, a társadalmi folyamatok részletesebb vizsgálatára alkalmas. Mint kifejtette, a mikrocenzus tulajdonképpen egy „társadalmi szelfi”, amelyen 440 ezer háztartás közel egymillió válaszadója fog szerepelni. Hozzátette, a népszámlálás korábban egy bürokratikus aktus volt, ugyanakkor a társadalmi önismeret egyik legfontosabb aktusa.
Németh Zsolt hangsúlyozta, a KSH a kérdőívek összeállításakor komoly egyeztetéseket folytatott társadalmi és civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal is. Ennek köszönhetően sok tanácsot kaptak például ahhoz, hogy a vakok, vagy más fogyatékossággal élők számára feltett kérdésekben érzékenyítő elemek is szerepeljenek, amelyeken keresztül pontosabb válaszokat kaphatnak. Az igazgatóhelyettes kiemelte, az idei felmérés egyik legjelentősebb eredménye, hogy a papír alapú kérdőívezést fölváltotta az elektronikus, így amellett, hogy az őserdőket is kímélik, az adatok azonnal eljutnak a központi szerverre, ennek köszönhetően fél éven belül nyilvánosságra kerülhetnek az első adatok.
A mikrocenzus kötelező
Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvivője, a KSH Adatgyűjtés-módszertani osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a felmérés több szakaszban valósul meg. Szeptember 30-áig várhatóan a posta kiszállítja a felkérőleveleket, az internetes kitöltés ezután október 1-9. között zajlik le. A számlálóbiztosok október 10-31. között végzik a pótösszeírást. Hangsúlyozta, bár a kitöltők között értékes ajándékokat sorsolnak ki, alapvetően a részvételt törvény írja elő, tehát kötelező, szabálysértést követ el, aki visszautasítja. Hozzátette, a könyvtárak bevonásával minden településen kitölthetővé válik a kérdőív azok számára is, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel. A kérdőív kitöltése nagyjából harminc percet vesz igénybe.
Egyedül élő férfiak, élettársi kapcsolatok, lakásfelújítás...
Virágh Eszter a mikrocenzus szóvivője portálunknak elmondta, a kutatásban megfogalmazott kérdéseket annak alapján állították össze, milyen összefüggéseket, jelenségeket, változásokat feltételeznek a kutatási témák szakértői. Mint kifejtette, a népszámlálási típusú alapkérdéseknél azt vizsgálják, milyen változások történtek például a családok esetében, összetételében. Izgalmas kérdés például, amit már korábbi népszámlálási adatok is kimutattak, hogy megnövekedett az egyszemélyes háztartások aránya, különösen a fiatal férfiak körében. A házastársi kapcsolatok mellett vizsgálják az élettársi kapcsolatokat, illetve ezek változását is. A lákáskérdésen belül érdekes lehet, vajon tíz éven belül megengedhetik –e maguknak az emberek, hogy felújítsák lakásaikat, milyen energetikai korszerűsítéseket tudnak megfizetni.
Mekkorák is a társadalmi különbségek?
A részkérdések esetén a kérdőív elsőként arra kérdez rá, milyen társadalmi rétegek különböztethetőek meg, és mekkorák ezek között a különbségek. Mint Virágh Eszter kifejtette, „azt tudjuk, hogy elég nagy az olló a fölső és az alsó rétegek között, azt vizsgáljuk, mekkorák a különbségek, és mi befolyásolja azokat”.
A foglalkozási presztizsvizsgálatnál értelemszerűen azt nézik meg, mekkora egy foglalkozás elismertsége, megbecsültsége, tekintélye. Mi befolyásolja, hogy valaki milyen foglalkozást választ, átöröklődnek –e a foglalkozások szülőről gyerekre? Többet ér –e egy diploma, mint a szakképzés? Virágh Eszter hozzátette, a nyolcvanas években volt legutoljára foglalkozási presztizsvizsgálat, és már akkor azt tapasztalták, hogy a hatalomhoz köthető foglalkozásokból az értelmiségi, magasan képzett munka irányába tolódott a foglalkozások presztizse. A pénz azonban már akkor is meghatározó tényező volt, ez azóta egyre erősebb tendenciát mutat. Ma nagyobb presztizsű az a munka, amivel jobban lehet keresni, de hogy milyen mértékben és mely foglalkozásokra érvényes, ez az egy nyitott kérdés.
Virágh Eszter portálunknak elmondta azt is, nemzetközi kötelezettségeink vannak az ENSZ és az EU felé is a fogyatékossággal élő vagy egészségügyi probléma miatt akadályoztatás vizsgálatára. Mint kifejtette, a mikrocenzus a ténylegesen megélt nehézségeket kutatja, például a közlekedés, a kommunikáció vagy az ellátottság tekintetében.
Van egyfajta módszertani abszurditás…
A mikrocenzust bemutató ismertetőben elhangozott, maga a felmérés sem tud utána menni a külföldön tartózkodónak, sok esetben a családtagok válaszolnak majd helyettük. Portálunk dr. Németh Zsolttól arról érdeklődött, a nemzetközi szakmai körökben is elismerten alulkutatott migráció kutatásában milyen eredményei vannak a KSH-nak, illetve mit várnak a mikrocenzustól. A KSH igazgatóhelyettese elmondta, a nemzetközi migráció izgalmas társadalmi jelenség, amely nemzeti szinten nehezen ragadható meg. Mint kifejtette,
van abban egyfajta módszertani abszurditás, amikor egy transznacionális jelenséget nemzeti statisztikai eszközökkel akarunk mérni. Ez a lehetetlen vállalkozást súrolja.
Mint elmondta, három évvel ezelőtt a KSH részt vett egy 11 ország 23 intézetének bevonásával lezajlott kutatásban (CESS), amely a dél-kelet-európai országok migrációs jellemzőit vizsgálta. Itt a migráció történeti hátterének földerítése mellett módszereket is kidolgoztak annak vizsgálatára. A kutatás eredményeként tudtak egy becslést adni arról, hogy 1990 után hányan távoztak külföldre egy évnél hosszabb időre. A mikrocenzus nagy segítség lesz ennek a felmérésnek a megismétlésére, mert az alapkérdőív és a kiegészítő kérdések segítségével a külföldön tartózkodó csoportok legfontosabb demográfiai jellemzőire is rá tudnak kérdezni. Hozzátette, a nemzetközi migráció jobb megértésére vonatkozóan jelenleg is folyamatban van egy újabb kutatás elbírálása, amelynek keretében széles nemzetközi partnerségben a migráció taszító és vonzó erőire kérdeznének rá, mi készteti elindulásra, vagy éppen maradásra a fiatalokat. Megjegyezte, ez a vizsgálat is segítené a kutatókat közelebb férkőzni az elvándorló közösség ismeretlen, homályba burkolózó magjához.
A tényeket túlharsogják a blogok és a kommentek
Portálunk fölvetette, hogy nincs –e esetleg lemaradva a társadalomtudomány a migrációkutatásban, hiszen a társadalom élesen vitatkozik erről a kérdésről, de pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Németh Zsolt elmondta, vannak eredmények, a kutatók jól ismerek a migráció megváltozott karakterét, ezeket a kutatási eredményeket azonban gyakorta túlharsogják a blogok és a kommentek. Ezek a vélemények elsősorban zsigerből jönnek, nem a tényeken alapulnak, abból ugyanis, hogy hány osztálytársunk költözött külföldre, még semmilyen követeztetést nem lehet levonni. Ebből az információs bázisból mégis sok véleményt közöl a média, a KSH szeretné kutatásaival a tényeket is beemelni a vitába.
Forrás: KSH/PestiSrácok.hu, fotó: KSH
