Pesti Srácok

Magyarországon hirdetnek, a határon túl sápolnak - Milliós bírságot kaphatnak az emigráns kaszinók népszerűsítői

Magyarországon hirdetnek, a határon túl sápolnak - Milliós bírságot kaphatnak az emigráns kaszinók népszerűsítői

Jó pár szerencsejáték-hirdetés bukkant fel Győrben az elmúlt időben, amelyek azonban külföldi játékbarlangokat hirdetnek, vagyis törvényellenesek. Magyarországon nem jutottak koncesszióhoz ezek a kaszinók, így a határ túloldalára, Szlovákiába költöztek, és oda csábítják a hazai közönséget. A külföldi bejegyzésű cégeket persze nem egyszerű utolérni, de a hazai reklámszolgáltató egymillió forintos vagy nagyobb bírsággal sújthatók ilyen esetben. A PestiSrácok.hu körülnézett a helyszínen, és az érintetteket is megkérdeztük, de csekély közlékenységet tapasztaltunk a részükről.

A 2012-es kaszinótörvény előtt kétszáznál több élő kaszinó működött az országban, később összesen tizenegy koncessziót osztott ki a kormány az országban. Ezekből jelenleg kilencet töltenek be különböző vállalkozókhoz kötődő cégek. A szerencsejáték-törvény szerint rajtuk kívül más nem üzemeltethet kaszinót Magyarországon, ezért akik továbbra is szeretnék megcélozni a magyar közönséget, viszont nem rendelkeznek koncesszióval, az országhatár túloldalára húzódtak. Szlovákiában, Felvidék több pontján nyíltak így kifejezetten Magyarországra összpontosító játékbarlangok, közvetlenül a határ mentén. Révkomáromban, valamint a Vámosszabadi és Medve közti határátkelőnél lévő, korábban a vámosok által használt épületben is azután nyílt magyar tulajdonoshoz kötődő kaszinó, hogy a kormány beszűkítette a hazai kört.

Kaszinó 2016.10.17. Fotó: Horváth Péter Gyula
A határ túloldalán működnek tovább azok a kaszinók, amelyek nem kaptak koncessziós jogot. (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

Ezek a játékbarlangok Szlovákia területén működnek, így az ottani törvényeknek kell megfelelniük, és ott rendelkeznek működési engedéllyel, azonban a vendégkörüket elsősorban Magyarországról merítik. A szabályozás szerint idehaza úgy kell beállítani a gépeket, hogy az összes feltett tét legalább 80 százalékát nyerjék vissza a vendégek, míg Szlovákiában ugyanez csak 70 százalék, a kedvezőtlenebb esélyeket ugyanakkor részben kompenzálhatja, hogy utóbbi helyen engedélyezett a dohányzás, ráadásul az érintett kaszinók nem csak várják tétlenül a vendégeiket a határ túloldaláról. Hirdetéseikkel jelen vannak Magyarországon, még ha ez ellentétes is a törvénnyel.

PestiSracok facebook image
Ha Szlovákiában van a kaszinó, hiába magyar a tulajdonos, nem hirdethet Magyarországon (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)
Ha Szlovákiában van a kaszinó, hiába magyar a tulajdonos, nem hirdethet Magyarországon. (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

Ha nincs meg a hirdető, akkor a reklám közzétevője fizethet rá

A külföldi szerencsejátékokat értelemszerűen a magyar állami adóhatóság engedélye nélkül szervezik, így rájuk is vonatkozik emiatt a reklám tilalma az ország területén. Ennek ellenére Győrben több helyütt láthatók közterületi hirdetőanyagaik: a medvei kaszinó a város több pontján kihelyezett óriásmolinón, illetve óriásplakáton csalogatja a vendégeket, és egy révkomáromi kaszinó hirdetése is felbukkan óriásplakáton. Információink szerint az egyik nagy győri bevásárlóközpontban is sokáig kint voltak a szlovákiai kaszinó hirdetései, ám ezeket mostanra leszedték.

Többen is a határ túloldaláról hirdetnek. (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)
Többen is a határ túloldaláról hirdetnek. (kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula)

A reklámozóra, a reklámszolgáltatóra és a reklám közzétevőjére is visszaüthet a dolog, hiszen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 1 millió forint összegű bírság szabható ki rájuk. A hirdetők ügyelnek rá, hogy a reklámokon csak a játékbarlangokba, mintegy szórakozóhelyre csalogassanak, és szerencsejátékról konkrétan ne essen szó, de a plakátok vizuáljából teljesen egyértelmű, hogy miről van szó, ahogy „a Győrben már megszokott CASINO hangulattal” kitételből is. Ha megnézzük ezeket a helyeket belülről, akkor pedig még nyilvánvalóbb.

A vámosszabadi határátkelőnél létesített játékbarlang vezetőjét személyesen és telefonon sem sikerült elérnünk, így nem tudtuk megkérdezni tőle, hogy tudomása van-e arról, hogy törvényellenesen hirdetnek Magyarország területén. Az egyik hirdetőfelületet bérbeadó Kroc Kft.-nek e-mailben küldtük el kérdéseinket, amelyekre cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, ahogy egyelőre a reklámközzétevőként szintén érdekelt Fétis 2000 Bt.-től sem érkezett reakció. Amint ezek megérkeznek, természetesen frissítjük cikkünket.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.