Mindennapi statisztikánk - A héten indul a "kisnépszámlálás"
Ha kivonnánk a statisztikai eredményeket a médiából és a közéletből, csak blogszínvonalú adok-kapok maradna a nyomukban. Már a 2011-es népszámlálás is szolgált meghökkentő eredményekkel, például azzal, hogy hazánkban a nők közötti leggyakoribb szakmák között ott van a takarító és az ápoló, míg férfiak között a biztonsági őr, és az autószerelő. Október elején indult a KSH "kisnépszámlálása", az úgynevezett mikrocenzus, amelynek célja nemcsak a népszámlálás eredményeinek finomítása, de hogy részletesebb képet kapjunk olyan, a társadalmat foglalkoztató kérdésekről, mint az elvándorlás. Idén először a felmérés teljesen elektronikus formában történik, nagyjából 400 tonna papírt spórolva meg ezzel. Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvivője portálunknak többek közt arról beszélt, az emberek alapvetően megértik, milyen fontos a hazai közösség számára, hogy tisztán lássuk társadalmunk állapotát. A mikrocenzus ráadásul lehetőséget teremt arra, hogy megértsük az elvándorlás kiváltó okait, és megtudjuk azt is, miért választja valaki a külföldi munkát, és miért dönt esetleg később úgy, hogy mégis hazatér.
Vasárnaptól egy hétig tölthető ki a „kisnépszámlálás”, azaz a mikrocenzus kérdőíve – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében. A magyar lakosság tíz százalékát érintő népesség-összeírásra kérdései az interneten válaszolhatók meg a www.mikrocenzus.hu oldalon. A mikrocenzusban résztvevőket levélben értesítették ki, közöttük nyereményeket is kisorsolnak. Akinek nincs lehetősége online válaszadásra, azt az október 10. és november 8. közötti második szakaszban számlálóbiztos keresi fel. Dr. Németh Zsolt, a KSH igazgatóhelyettese egy korábbi sajtótájékoztatón arról beszélt, a mikrocenzus tulajdonképpen egy „társadalmi szelfi”, amelyen 440 ezer háztartás közel egymillió válaszadója fog szerepelni.
A KSH korábbi tájékoztatása szerint népesség-összeírást a tízévenként rendezett népszámlálás félidejében tartják, célja, hogy segítségével felmérjék az elmúlt öt év társadalmi változásait. A mikrocenzussal a KSH adatokat kap a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és számos más demográfiai mutató alapján, továbbá képet kap a lakásállomány főbb adatairól is. A hagyományos személyi és lakáskérdőíveken túl kiegészítő kérdéssorok megválaszolására is kérik az adatszolgáltatókat, amelyek a társadalom rétegzettségére, a foglalkozások presztízsére, a társadalom jóllétére, az elvándorlásra és az egészségi állapotból származó akadályozottságra is rákérdeznek.
Mindennapi statisztikánkat...
A statisztika a mindennapjaink része – jelentette ki Virágh Eszter, aki portálunknak arról beszélt, az emberek alapvetően megértik és elfogadják, hogy a népesség-összeírásra szükség van, hiszen hasznos a társadalomra nézve. A mikrocenzus szóvivője hozzátette, ha az újságcikkekből, parlamenti felszólalásokból, híradásokból kiszednénk a statisztikai adatokat, nem igazán maradna tartalmuk, hiszen minden véleményt, javaslatot, döntést adatokkal kell alátámasztani. A szóvivő megjegyezte, csekély azoknak a száma, akiknek teljesen mindegy, miről van szó, mindent alapvetően elutasítanak.
Portálunk arról is érdeklődött, mi történik, ha valaki visszautasítja a válaszadást. Virágh Eszter elmondta, az 5 évvel ezelőtt zajlott népszámlálás idején a részvétel megtagadása szabálysértésnek minősült, ekkor az önkormányzatok indíthattak eljárást. Most a mikrocenzusban való részvétel elutasítása miatt a KSH kezdeményezésére az illetékes kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárást indíthat, és magánszemélyek esetén akár 200 ezer forint pénzbírság is kiszabható. Hozzátette, a KSH nem hatóság, és nem is szeretné ezt a szerepet vállalni.
Laptoppal mászkáló idegenek
Virágh Eszter a rendőrség bevonásával kapcsolatban elmondta, szó sincs arról, hogy a gyakori atrocitások miatt lenne erre szükség. Kifejtette, a kérdezők nem feltétlenül ismertek az adott településen, településrészen, ezért sok lakos bizalmatlan lehet az idegenekkel szemben, akik laptoppal mászkálnak és valamilyen adatokat gyűjtenek. A rendőrség fokozottabb odafigyelése megnyugtató lehet számukra. A szóvivő hozzátette, néha az is előfordul persze, hogy a kérdező kellemetlen helyzetbe kerül, ittas vagy arrogáns a válaszadó. Ilyenkor fontos, hogy a rendőrség tudja, a kérdező közfeladatot lát el, és felkészülhessenek, ha be kell avatkozni.
Hegynyi papírt spórolnak az elektronikus adatfelvétellel
A könyvtárak bevonása kapcsán Virágh Eszter felidézte, már a népszámlálásnál felmerült, hogyan lehetne elérni, hogy minél többen az interneten keresztül válaszoljanak a kérdésekre. Akkor a könyvtárak ajánlották fel segítségüket, rendelkezésre bocsátották a számítógépeket, a könyvtárosok pedig külön képzésben is részesültek, hogy segíthessenek az embereknek a kérdőív kitöltésben. Ennek is köszönhető, hogy idén először már egyáltalán nincs papír kérdőív, csak digitális adatgyűjtés zajlik. A papír alapú kérdőívek, amellett, hogy drágábbak, és nem igazán környezetbarátok, nehezebben is feldolgozhatóak, hiszen az egyénileg kitöltött válaszok sokszor nehezen olvashatók.
Virágh Eszter a nagyságrendek érzékeltetése kapcsán felidézte, a 2011-es népszámlálás alkalmával, amely közel 10 millió főt érintett, 62 millió A/4-es lapot használtak fel, amely kiterítve Budapesttől egészen Új-Zélandig ért volna, egymásra fektetve pedig 6.700 méter magasra tornyosult volna, amely a himalájai Kalash-hegy magasságának megfelelő. Az elhasznált papírok tömege 400 tonna volt.
Egyes témák a 80'-as évek óta nem kerültek terítékre
Mint az a korábbi sajtótájékoztatóból kiderült, a felmérésben öt kiegészítő témakörben is tesznek fel kérdéseket – lakcímenként csak egy-egy témában. Virágh Eszter portálunknak ezzel kapcsolatban elmondta, bár a népszámlálás kérdések 10 évenként átfogó statisztikai adatokkal szolgálnak a népesség alapvető jellemzőiről, a kiegészítő témakörök között szerepelnek olyanok is, amelyek a rendszerváltás óta kevéssé kutatott területnek számítanak. Foglalkozási presztízsvizsgálatot például a 80’-as években végzett utoljára a KSH, itt a válaszokon keresztül felállítható a foglalkozások aktuális megbecsültségi rangsora, például aszerint, hogy melyikkel lehet többet keresni, melyik hasznosabb a társadalom számára, mennyit kell tanulni érte, melyik jár nagyobb hatalommal, vagy egyszerűen melyik divatosabb.
Virágh Eszter felidézte, a 2011-es népszámlálás adataiból az is megállapítható volt, melyek a leggyakoribb foglalkozások ma Magyarországon. A nők eszerint leggyakrabban bolti eladóként, takarítóként, általános iskolai adminisztrátorként, tanárként vagy ápolóként helyezkednek el. A férfiak által leggyakrabban űzött foglalkozások a teherautó-vezető, autószerelő, biztonsági őr, bolti eladó, vagy kőműves.
A társadalom rétegződése viszont folyamatosan kutatott terület – mondta Virágh Eszter, amely arra világít rá, milyen társadalmi csoportok különböztethetők meg Magyarországon. Hozzátette, összehasonlításként a szocializmusban még az egyszerű munkás-paraszt-értelmiségi hármas tagolódásban jellemezték a társadalmat, később árnyalódott, finomodott ez a modell. Mára több új modell alkalmazható a társadalmi rétegződés jellemzésére, a KSH által preferált egyik ilyen séma például aszerint csoportosítja az embereket, hogy milyen formában vannak jelen a munkaerőpiacon. Ma ugyanis a társadalmi csoportokat talán az különíti el leginkább, hogy valaki dolgozik-e vagy sem: vállalkozó, alkalmazott, vagy munkanélküli, valamilyen nyugdíjból, járadékból él, vagy tanuló. Ez a felosztás jobban jellemzi korunkat, mint csupán a fizikai és a szellemi munka szétválasztása.
Miért mentek el, miért jönnének haza?
Virágh Eszter hozzátette, az egyik kiegészítő felmérés alkalmas lesz a külföldi munka presztízsének megítélésére is, hiszen a válaszokból kiderül, elvállalnának-e az emberek egy jól fizető külföldi munkát akkor is, ha az nem a végzettségüknek megfelelő. Azt is vizsgálja a nemzetközi vándorlásról szóló kérdőív, hogy szakképzettségüknek megfelelő munkát vállalnak-e külföldön a munkavállalók, vagy annál alacsonyabb beosztásban dolgoznak.
A kutatás arra is rávilágít majd, a hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgozók mennyire elégedettek az életükkel, és általában hogyan tekintenek a jövőbe – mondta Virágh Eszter. A felmérés elsődleges célja, hogy megtudja, miért indulnak el Magyarországról, mi indította el ezt a folyamatot, kik mennek el, és szándékukban áll-e visszajönni. Megtudhatjuk ugyanakkor azt is, hogy akik visszaköltöztek Magyarországra, miért tértek haza. Előfordulhat, hogy valaki csak kint tanul, lehetnek a hazatérésnek anyagi, megélhetési okai, de lehet, hogy valaki itthon akarja kamatoztatni kint megszerzett tudását, esetleg nem akart elszakadni a családjától, vagy teljesült a cél, amiért külföldre ment.
Egy elöregedő társadalom problémái
Portálunk arról is érdeklődött, a kiegészítő kérdésekből képet kaphatunk-e az elöregedő társadalom problémáiról, hiszen az egészségi állapot miatti akadályozottság nem csak a mozgásukban korlátozottakat vagy valamilyen fogyatékossággal élőket érinti, hanem az idősebbeket is. Virágh Eszter elmondta, vannak az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkező fogyatékosságok, mint például a látás vagy a hallás károsodása, illetve inkább korspecifikus tartós betegségek is, mint pl. a magas vérnyomás.
A kérdőív ugyanakkor nem orvosi problémát vizsgál, hanem azt, hogy kik azok, akik akadályoztatva érzik magukat egészségügyi problémáik miatt, miben nyilvánulnak meg ezek a gondok, és hogyan birkóznak meg ezekkel a mindennapokban: kitől kapnak segítséget, mire lenne szükségük. Tehát, aki valamilyen betegségben szenved, de együtt tud vele élni, az nem tartozik ebbe a csoportba. A fő kérdés a társadalmi részvételben, a mindennapi életben, tevékenységekben való akadályozottság.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu
Kezdőkép: KSH
