Palkovics László a PS-nek: Nincs PISA-sokk, de elégedetlenek vagyunk az oktatási rendszerrel

Kedden hozták nyilvánosságra a PISA, a TIMSS és a 2012-ben Magyar Termék Nagydíjjal elismert Országos Kompetenciamérés 2015-ös eredményeit. Az első esetében átlagon alul, a másodiknál kimagaslóan jól teljesítettek a magyar gyerekek, míg a hazai mérés eredményei évek óta stagnálást mutatnak - hangzott el a budapesti köznevelési konferencián. Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője világított rá a három mérés különbözőségére míg annak eredményét tekintve a hasonlóságra.

Mire volt kíváncsi a feladatsor?

A PISA felmérés 35 OECD és 37 partnerországban vizsgálta a 15 évesek teljesítményét természettudományokból, matematikából és szövegértésből most először teljesen elektronikus alapon. Hazánkban nagyjából 200 iskola 7-10. évfolyamos tanulói vettek részt a tesztben. A mérés arra irányul, hogy az iskola által átadott tudás mennyire versenyképes a globális gazdaságban. A 2015-ös mérésen a magyar eredmény az OECD országokhoz viszonyítva átlagon aluli lett, de a természettudományok terén és szövegértésben még önmagunkhoz képest is rontottunk - ismertette az osztályvezető. 2012-höz képest mindkét területen jelentős visszaesés tapasztalható. Ostorics László ismertetése szerint 2000 óta, amióta létezik a három évente esedékes PISA felmérés, eddig egy-egy alkalommal sikerült elérni a magyar gyerekeknek az OECD országok átlagát. A PISA felmérésen a természettudomány területén, Japán, Észtország, és Finnország végzett a top 3-ban, és hazánkhoz hasonlóan átlagon aluli eredménnyel zárt Olaszország és Izland. Szövegértésben az élmezőny tagjai Kanada, Finnország és Írország, míg a magyar mellett a görögök gyerekek teljesítettek átlagon alul. Míg matematikából Japán, Korea és Svájc lett dobogós, és a magyar eredménnyel megegyezően gyengén produkáltak a szlovák és a lett gyerekek. A tavalyi mérés nem elhanyagolható része az is, hogy megváltozott a nemek közötti különbség, szövegértésben a lányok rosszabbul teljesítettek a fiúknál.

A TIMSS 1995 óta, négy évente vizsgálja a 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeit matematikából és természettudományból. A teszten 57 országból, mintegy 300 ezer tanuló veszt részt. Hazánkban kb. 150 iskola 10800 tanulóját érinti. A TIMSS felmérése arra keresi a választ, hogy hatékonyan adja-e át az iskola a tantervben megcélzott tudást. Ostorics László a tavalyi teszt kapcsán úgy fogalmazott, a magyar gyerekek kiemelkedő eredményeket értek el - az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek - olyan országokhoz hasonlóan, mint Finnország, Lengyelország, Svédország vagy Norvégia. A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el.

Az országos kompetencia-mérés (OKM) évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai képességekről. A PISA-méréshez hasonlóan az iskolán kívüli helyzeteket modellezik, de a tesztet nyomtatott formában töltik ki a diákok 6., 8. és 10. osztályban. Az OKM adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak - közölte az osztályvezető. Ebben a felmérésben mintegy 266 ezer tanuló vett részt.

Az osztályvezető a három különböző mérés hasonlósága kapcsán kifejtette, az eredményeket mindegyiknél nagyban befolyásolta, hogy a diákok szociális háttere.

Nincs PISA-sokk

"Mi magunk is kritizáljuk az oktatási rendszert, mert soha nem lehetünk vele elégedettek!" - nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Palkovics László a köznevelési konferencia után. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tesztek egészen mást vizsgálnak. A PISA mérés függetlenül a különböző országok tanterveitől a 15 éves gyerekek tudását méri, a TIMSS már figyelembe veszi, hogy mit tanítanak egy adott országban a 4. és 8. osztályos gyerekeknek matematikából és a természettudományokból, míg a hazai kompetenciamérés a 6., 8., és 10. évfolyamba járók képességeit szűri a kicsit PISA-hoz hasonló módon. A három mérés eredményének összességéből kell levonni a konklúziót, majd az alapján tovább fejleszteni az oktatást. Azt már most látni lehet, hogy a természettudományok területén van mit tenni, a PISA teszten ugyanis még az előző évekhez képest is rosszabbul teljesítettek a magyar gyerekek - mondta az oktatási államtitkár, hozzátéve hogy, ettől függetlenül

A természettudományos mérésnél ugyanis olyan feladatot kaptak a magyar gyerekek, amit nem tanulnak az iskolában maximum fakultáció keretében, mert nincs benne a tananyagban - mondta. Ezek az eredmények arra jók, hogy tükröt tartsanak a jelenlegi állapotról, de nem kell tragikusan megélni. Ez nem egy vizsga amin meg lehet bukni, hanem megmutatja azokat a területeket, amelyeken változtatni és javítani kell. A 3 három mérésből lehet jó következtetéseket levonni és azokat felhasználni a készülő új Nemzeti alaptantervbe. A fő cél az, hogy mindhárom felmérésben jobb eredmények szülessenek a jövőben. A TIMSS esetében az adott tantárgyban leírtaknak megfelelően bizonyos képességek fejlesztésére, míg a PISA esetében azok alkalmazására kell nagyobb hangsúlyt fektetni - szögezte le Palkovics László. A hazai kompetenciamérés eredményét pedig arra kell felhasználni, hogyan fejlesszék az iskolákat, fogalmazott az államtitkár. A rendelkezésre álló 193 milliárd forintból szeretnének megoldást találni arra is, hogy a jó oktatáshoz való hozzáférés ne attól függjön, hogy milyen szociális háttérrel rendelkezik egy gyerek illetve a családi háttér ne határozza meg, hogy a diák mennyire képes az iskolában a tanulás folyamatát elsajátítani és kompetenciát szerezni - közölte az oktatási államtitkár. Arra kérdésre, mit terveznek a jelenleg kis létszámmal működő iskolákkal Palkovics László úgy nyilatkozott, "a felső tagozat esetében azokon a kistelepüléseken kell megfontolni a működtetést, ahol a gyerekek és a pedagógusok száma veszélyezteti a jó minőségű oktatáshoz való hozzáférést. Ezen térségek fejlesztésére 90 milliárd forintból tudnak gazdálkodni" - mondta.

Címlapfotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula